Somogyi Hírlap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-05 / 207. szám

2013. SZEPTEMBER 5., CSÜTÖRTÖK 5 BELFÖLD - EURÓPAI UNIÓ Lassan emelkedik a GDP ranglista A mezőgazdaság és az építőipar a gazdaság motorja Júliusban újra növekedni tudott a hazai kiskereskedelem statisztika Júliusban 1,2 szá­zalékkal nőtt a kiskereskedel­mi forgalom naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához képest - közölte tegnap az első gyorsbecslés alapján a Közpon­ti Statisztikai Hivatal (KSH). A kiigazítatlan nyers adatok szerint 1,7 százalékos volt a nö­vekedés. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereske­delemben és a nem élelmi­szer-kiskereskedelemben egyaránt 1 százalékkal, míg az üzemanyag-kiskereskedelem­ben 2,9 százalékkal emelke­dett júniusban az értékesítés volumene az egy évvel koráb­bihoz képest. Júniusban a két előző hónap növekedése után csökkent a kiskereskedelmi forgalom vo­lumene az előző év júniusához képest. A naptárhatástól meg­tisztított adatok szerint a for­galom 0,4 százalékkal maradt el a tavaly júniusitól, a kiigazí­tatlan nyers adatok szerint 0,9 százalékos volt a csökkenés. Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank senior elemzője szerint a vá­rakozásokat meghaladó mér­tékű volt a kiskereskedelmi forgalom júliusi 1,2 százalékos növekedése. Hozzátette: az előzetes becslés szerint a kis­kereskedelmi értékesítések megközelítően 0,9 százalékkal emelkedhettek az előző ha­vihoz képest. Az elemző úgy látja, a szerényen növekedő kiskereskedelmi forgalom összhangban van a fokozato­san javuló fogyasztói bizalom­mal, a vártnál dinamikusab­ban növekvő foglalkoztatással, valamint a 38 éves inflációs mélypont miatt megugró reál­bérek pozitív hatásával, így a júniusban mért visszaesés át­menetinek tekinthető. Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szerint az inga­dozó adatokból nehéz messze­menő következtetéseket levon­ni, az viszont mindenképpen látszik, hogy a belső fogyasztás lassú javulást mutat. Az idei második negyedéves GDP-ada- tok is azt tükrözik, hogy mind a háztartások fogyasztási ki­adásai, mind a háztartások végső fogyasztásának éves in­dexe pozitívba fordult. ■ MTI Szerény mértékben növeke­dett a gazdaság az idei má­sodik negyedévben a KSH adatai szerint. Úgy tűnik, egyelőre visszafogott növeke­dési kilátásokat láthatunk. Hornyák József A második negyedévben 0,5 szá­zalékkal nőtt a bruttó hazai ter­mék (GDP) az előző év azonos időszakához képest - erősítette meg a gyorsjelentés adatát a Köz­ponti Statisztikai Hivatal (KSH). A szezonálisan kiigazított és naptárhatástól megtisztított éves adatot ugyanakkor 0,2 százalék­ról 0,1-re csökkentette a statiszti­kai hivatal. A kilábalásban fontos szerepet játszott a mezőgazdaság 17,2 szá­zalékos, és az építőipar 6,9 szá­zalékos növekedése. Mindkettő rendkívül gyenge bázisról mu­tatott felpattanást: a mezőgazda­ságban tavaly az aszály okozott komoly gondot, az építőipar te­kintetében pedig évek óta tartott a lejtmenet. Utóbbinál az európai uniós pénzek lehívásának gyor­sulása - igaz, átmenetileg más forrásból, hiszen az EU leállította a legtöbb projekt finanszírozását - segítheti a növekedést. Az ipar hozzáadott értéke 0,8 százalékkal csökkent a KSH tá­jékoztatása szerint. A feldolgozó­ipar pedig úgy esett vissza 0,6 százalékkal, hogy a járműgyár­tásban jelentős a növekedés. A szolgáltatások gyakorlati­lag stagnáltak: a kereskedelem és vendéglátás tekintetében kö­zel két százalékos visszaesést mért a KSH, ugyanakkor az in­formáció, kommunikáció ág 1,1 százalékkal nőtt. A pénzügyi és biztosítási szektorban viszont ugyanekkora volt a visszaesés a rendkívül gyenge, 3,1 százalé­kos visszaesésről tanúskodó bá­zis ellenére. Mindez jól mutatja, hogy az ágazat komolyan visz- szafogja a növekedést - amiben fontos szerepet játszhatnak az elmúlt évek fokozott adóterhei -, és figyelmeztető jel az újabb de­MAGYARORSZÁG HÁROM he­lyet rontott, így a 63. helyre csúszott le a Világgazdasági Fórum (WEF) versenyképessé­gi ranglistáján idén. A ver­senyképességű 2008-as világ- gazdasági válság kirobbaná­sa után négy éven keresztül javult, ám 2011 után megtört a trend, és 2012-re a 48. hely­ről a 60-ra esett Magyaror­szág. A wef szerint a legproblémá­sabb területek között van a vállalatok szempontjából a vizahiteles mentőcsomag kivite­lezése kapcsán. A KSH kiemeli, hogy a vállalati és a lakossági hi­telállomány is tovább csökkent. A közigazgatás, oktatás, egész­ségügyi és szociális ellátásban növekedést mért a hivatal. A felhasználási oldalt tekintve 0,3 százalékkal nőtt a háztar­tások tényleges fogyasztása. A legnagyobb súlyú, háztartási fo­gyasztás 0,7 százalékkal emelke­dett éves alapon. A rezsicsökken­tés segíthetett a fogyasztásnak, de az energiaszektor beruházá­sai ennek hatására visszaestek. A kormányzattól kapott termé­szetbeni juttatások közel 1 száza­lékkal csökkentek, ám a közössé­gi fogyasztás emelkedett. finanszírozáshoz való hozzá­férés, valamint a gazdaság és társadalompolitikai insta­bilitás, ám az adószabályok és a bürokrácia is komoly gondot jelent. A kormány ugyanakkor stabil, valamint az infláció és a bűnözés is viszonylag alacsony pontszá­mot kapott. „globálisan A 63. hely nem rossz, de az Európai Unió 28 országából a 24. helyen ál­lunk" - mondta a Világgazda­ságnak Vakhal Péter. A WEF A beruházások közel 5 száza­lékos éves növekedésének kö­szönhetően emelkedett a bruttó állóeszköz-felhalmozás. Ugyan­akkor úgy tűnik, hogy leginkább az EU-s pénzek segítik a növeke­dést. A KSH szerint a külkeres­kedelemben 655 milliárd forin­tos többlet keletkezett, bár az import növekedése meghaladta az exportét. A kilátások tekintetében talán szebb képet mutat a negyedéves adat: egyedül a feszes költség- vetési gazdálkodás látszódhat azon, hogy a kormányzati termé­szetbeni juttatások 0,4 százalék­kal csökkentek. Ugyanakkor az ipar, az építőipar, és a fogyasztás is növekedett. listájának magyar részét ké­szítő Kopint-Tárki tudomá­nyos munkatársa szerint külö­nösen az új tagok közt nem túl jó a helyezésünk, és a ten­dencia egyre romlik. „Sovány vigasz, hogy a cseh és a szlo­vák versenyképesség is rom­lik" - tette hozzá. Szerinte az intézményrendszerben (kor­rupció, bürokrácia csökkenté­se, átláthatóság javítása) kel­lene elindítani egy reformot, megfontolva, és nem elkap­kodva. HÍRSÁV Megállapodott a kormány a HP-val STRATÉGIAI MEGÁLLAPODÁST kötött a kormány és a Hew­lett-Packard (HP) Magyar- ország Kft. Budapesten, ahol azt is bejelentették, hogy a cég 175 új munkahelyet hoz létre. A megállapodást a kor­mány részéről Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár, a HP Magyar- ország képviseletében pedig Gonda Gábor vezérigazgató írta alá. A világ legnagyobb IT vállalatával a 30. ilyen megállapodást kötötték meg. A bővítés a Service Desk részleget érinti, ahol a HP az egyik vezető nemzetközi biztosítótársaság alkalma­zottainak nyújt majd tele­fonos és IT ügyfélszolgálati támogatást. ■ MTI Athén újabb tízmilliárdot vár GÖRÖGORSZÁGNAK 10-10,5 milliárd eurós támogatásra lesz szüksége a következő két évben - jelentette be a görög pénzügyminiszter. 2014 júliusáig mindenre van fedezet, amire Athénnak szüksége van. Utána két lehetőség van: „vagy a pia­cokhoz fordulunk, vagy új pénzügyi csomagot (mentő­hitelt) kérünk” - fogalma­zott Joannisz Szturnarasz. Szakértők kizártnak tartják, hogy Görögország 2015-ben visszatérjen a piaci finanszí­rozáshoz. Görögországnak 2011 óta két csomagban összesen 240 milliárd eurő- nyi mentőhitelt ítéltek oda a nemzetközi hitelezők. ■ MTI Kismértékű növekedés az unióban CSEKÉLY MÉRTÉKBEN nőtt júli­usban az előző hónaphoz ké­pest a kiskereskedelmi for­galom az euróövezetben és az egész Európai Unióban. Az Eurostat közlése szerint a kiskereskedelmi forgalom szezonálisan kiigazított vo­lumene júliusban 0,1 száza­lékkal haladta meg a júniusi értéket az euróövezetben, és 0,2 százalékkal az Európai Unióban. Éves összehasonlí­tásban 1,3 százalékkal csök­kent a kiskereskedelem az eurót használó országokban, és 0,3 százalékkal a 28-ak átlagában. ■ MTI Tovább romlik az ország versenyképessége A SkyCourt újabb díjat kapott reptér Magyar szakemberek munkáját dicséri a repülőtéri csarnok NGM: a javaslatok egy része elfogadhatatlan Magyar Termék Nagydíjat ka­pott tegnap a Budapest Airport 2. Terminál SkyCourt épületé­nek acélszerkezete is. „Épület- szerkezet még nem kapott ilyen díjat. Több ezer szakember munkája van benne. Magyar tervezők, magyar kivitelezők segítségével készült” - fogal­mazott a reptéren tartott ün­nepségen Pintyőke Marcell, a KÉSZ Holding Zrt. marketing igazgatója. Az új utasforgalmi épületet 2011 márciusában adták át, a 28 ezer négyzetméteres csar­nok a 2-es terminál A és B épü­letét köti össze. A SkyCourt épületét Tima Zoltán Ybl-díjas építész és a Közti mérnöki csa­pata tervezte, korábban elnyer­te már például a brit-magyar építőmérnöki kamara Tierney Clark-díját is. A 2009 tavaszán kezdett építkezést a szegedi KÉSZ Zrt. a kitűzött határ­időre készítette el, a költségek elérték a 100 millió eurót. „A tetőszerkezete 65 métert fog át, formája szándékosan elüt a 2A és a 2B szögletes formáitól. Már 2 éve működik és az uta­sok visszajelzése alapján min­den igényt kielégít” - mondta Stephan Schattney, a Budapest Airport Műszaki Központ igaz­gatója. A csarnok az eredeti ter­vek szerint nagyobb lett volna, ám a válság miatt egyes részei nem készültek el. ■ VG Szalados László, Varga Mihály és Stephan Schattney a díjjal DEVIZAHITELEK A bankszövet- ség javaslatainak egy része el­fogadhatatlan, a devizahiteles mentőcsomagról azonban még sem a kormány, sem a minisz­térium nem hozott döntést - válaszolta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI kérdésére. „A Magyar Bankszövetség­gel ugyan felvettük a kapcso­latot, és tőlük valóban érkeztek javaslatok, jelenleg ezek vizs­gálata és a kormány koncepci­ójának kialakítása van folya­matban” - fogalmaz a tárca, amelyet a hírügynökség egy a birtokába került levél alap­ján kérdezett meg. Ezt Varga Mihálynak címezte a bank­szövetség augusztus 27-én. Az ebben ismertetett javaslatok a lakáscélú devizahitelesek teljes körére vonatoznak, szűkítő fel­tételek nélkül, a szabad felhasz­nálású hiteleknél pedig az árfo­lyamgát jelenlegi korlátáival. A levélben ismertetett egyik verzió szerint a lakáscélú devi­zahitelek forintosítása egyetlen aktussal történik, a második javaslat a halasztott kivezetés (gyorsított árfolyamgát) a devi­zahitel futamidejét rövidítené le. A legreménytelenebb hely­zetben lévő jelzáloghitelesek számára egy átfogó adósság- rendezési programot hirdetné­nek a bankok, a tartozások egy részének elengedésével. ■ MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom