Somogyi Hírlap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-30 / 228. szám

2013. SZEPTEMBER 30., HÉTFŐ 7 BELFÖLD - GAZDASÁG Drágább lett a mozizás, több a bevétel vetítés Elkészültek az új rendszer első magyar filmjei - Tavaly 9,4 millió nézője volt a filmszínházaknak A moziüzemeltetők emelték a jegyárakat, így a stagnáló nézőszám ellenére nőttek a bevételek. Vég Márton Nagyon nehezen, de magához tért a kómából a hazai filmipar, ugyanis már vetítik a mozik az első olyan filmet, amit az Andy Vájná vezette Magyar Nemzeti Filmalap (MNF) is támogatott. A Budapest Film által forgal­mazott és Szász János által ren­dezett A nagy füzet című fran- cia-magyar-német-osztrák 100 perces háborús film még tavaly januárban kapott 180 millió forintos támogatást. A filmet multiplexek és művész mozik is műsorra tűzték. Idén még két magyar filmnek lehet a be­mutatója. A varsói filmfesztivá­lon tartják meg Bodzsár Márk első mozifilmjének nemzetközi premierjét október 18-án, az Isteni műszak 206,5 millió fo­rintos támogatással készült, a magyar közönség pedig októ­ber 24-től ülhet be rá. Kálomista Gábor producer­hez is köthető Corning out című film decemberben kerül a mo­zikba. A Senki szigete pedig 33 nap alatt forog a Filmstreet Kft. gyártásában 236 millió forin­tos támogatással, és 339 millió forintos összköltségvetéssel. A filmbemutatót 2014 tavaszá­ra tervezik. „Idén az első hét hónapban összesen 5,3 millió fizető nézője volt a hazai mo­ziknak és összesen 7,2 milliárd forint maradt a jegypénztárak­nál” - mondta lapunknak Feld- májer Sándor. A Magyarországi Filmforgalmazók Egyesületé­nek elnöke hozzátette: a néző­szám minimálisan emelkedett a tavalyi adatokhoz képest, ellenben az átlag jegyár 1278 forintról 1348 forintra növeke­dett. így az említett 7,2 milliárd forint 6 százalékkal meghalad­ja a tavaly júliusi 6,8 milliárd forintos forgalmat. Feldmájer Sándor emlékeztetett: tavaly összesen 9,4 millió fizető nézője volt a hazai filmszínházaknak, és összesen mintegy 11,9 mil­liárd forint költöttek a nézők. Még 2006-ban például még 12 millió néző váltott jegyet. Nincs oka panaszra a hét közép-kelet európai országban jelen lévő Cinema City mozi­üzemeltető cégnek sem: 2013 első félévében 136,4 millió euró bevételt könyvelhettek el a 974 teremben eladott 17,2 millió jegynek köszönhetően. Ez be­vételben 12,6 százalékos, míg nézőszámban 6,7 százalékos növekedés. A magyar a harma­dik legerősebb piacuk a lengyel és az izraeli után. A hazai 176 teremben közel 5 százalékkal több jegyet, összesen 3,2 mil­lió darabot sikerült eladni, ami 20 millió euró bevételt eredmé­nyezett. Mivel az átlag jegyár is emelkedett, így a magyar piac 10,5 százalékos bevétel gyara­podást hozott a társaságnak. Az amerikai piacon 560 millió néző látta az idei filme­ket, ami 7 százalékkal több, mint tavaly. így közel 1047 milliárd forintnak megfelelő nyereséggel zárták a nyarat az észak-amerikai mozik jegy­pénztárai. A 4,7 milliárd dollá­ros bevétel körülbelül 10,2 szá­zalékos növekedést jelent. Jövőre is lesz mire pályázni A nem egész estés magyar fil­mekre is egyre több forrás jut. „Jövőre 2,7 milliárd forintos tá­mogatási keretösszegre pályáz­hatnak a Magyar Média Mece­natúra program keretében a fil­mesek és a médiaszolgáltatók”- közölte a Média tanács. Az el­fogadott támogatási terv értel­mében tizenegy pályázatot hir­det meg a testület 2014-ben. Do­kumentumfilmekre 330 millió forint, ismeretterjesztő filmes pályázaton pedig 250 millió fo­rint áll rendelkezésre. A Macs- kássy Gyula animációs pályá­zat kerete jövőre is 180 millió forint lesz. A tévéfilmes kategó­ria pedig 600 millió forinttal gazdálkodhat. Idén 65 film, 2014-ben pedig 66 film készül el, így bőven lesz mit nézni. Új kihívások előtt a spanyol bankok A Banco BUbao bejelentette, hogy tovább folytatja terjesz­kedését Latin-Amerikában, és ennek keretében 47 új fiókot nyit Kolumbiában, valamint 700 fővel növeli a foglalkoztatottak létszámát. 2016-ig 445 millió dollárt szánnak terjeszkedés­re, és további 2000 fő felvételét tervezik. A terjeszkedésről és diverzifikációról szóló hír jól mutatja, hogy a spanyol bankok a lehetőségekhez mérve igye­keznek függetleníteni magukat az európai piacoktól. Némileg más kihívások elé néz a Banco Santander. A bank az eredmény növelésének érdekében 2016-ig szóló 1,5 milliárd eurós költség- csökkentési programot hirdetett, ebből várhatóan 300-400 millió euró érinti Spanyolországot. Ha a költségcsökkentés eredménye­sen megvalósul, annak pozitív hatása lehetne az árfolyamra is, a több évre szóló tervre azonban még nem volt érezhető árfolyam reakció. ■ Nagy András Akvizícióra törekedhet a Nokia Már 35 százalékot emelkedett az Alcatel árfolyama, mióta a Microsoft bejelentette, hogy fel­vásárolja a Nokia telefonok elő­állításával foglalkozó üzletágát, ugyanis ezzel egyidős az a felvá­sárlási spekuláció, hogy a Nokia a kapott vételárért felvásárolja a mostanában szintén hálózati eszközök gyártására koncent­ráló Alcatelt. A tranzakcióval a második legnagyobb piaci sze­replő jöhetne létre, a korábban szintén mobiltelefonjairól ismert Ericson mögött. A felvásárlás jelentősen csökkentené a Nokia készpénzállományát, mivel az Alcatel kapitalizációja 6,3 mil­liárd euró, amelyet a menedzs­ment korábbi becslései szerint 2-2,5 milliárd euró körüli kész­pénzállomány és a Microsofttól kapott 5,4 milliárdos vételárat felhasználva finanszírozna. Egy ilyen tranzakció azonban ismét megkérdőjelezné a Nokia oszta­lékfizetését. ■ N. A. FORRÁS: ERSTEBANK HUNGARY ZRT. ÉS ERSTE BEFEKTETÉSI ZRT. - ELEMZÉS HIRDETÉS 2013. szeptember 30. hétfő - október 2. szerda PENNY A 2014-es büdzsé tervezete a parlament előtt várakozás A múlt hét legfonto­sabb eseménye az MNB keddi kamatdöntő ülése volt, ahol a tanács 20 bázispontos csökken­tésről döntött. A 3,6 százalékra csökkenő alapkamat várhatóan még nem a mélypont. Az ameri­kai Fed elmaradó eszközvásár­lás-lassítása kedvező hangulatot teremt a monetáris enyhítés folytatására. Bár a kamatvárako­zásunkat az év végére a jelenlegi 3,5 százalékos szintről várhatóan lefelé kell módosítanunk, az ala­csonyabb alapkamat miatti piaci kockázatok továbbra is fennáll­nak. Az MNB a jövő évi GDP-nö- vekedésre vonatkozó várakozását megemelte: 1,5 százalékról 2,1 százalékra, ami már optimistá­nak mondható. A bank szerint a magasabb növekedést főleg a Növekedési Hitelprogram újabb fejezete indokolja. Az inflációs várakozás 2,4 százalék, ami az újabb rezsicsökkentés fényében nem elrugaszkodott, és mi is ha­sonló értéket várunk jövőre. Ma Varga Mihály nemzet- gazdasági miniszter benyújtja a Parlamentnek a 2014-es büdzsé tervezetét, amely 2,9 százalékos hiánnyal és 2,4-es inflációval számol. A teljesülésnek vannak kockázatai, tekintettel az opti­mista gazdasági növekedési vá­rakozásra, és az emiatt viszony­lag magas bevételi tervekre. ■ Á. Z. Erste Bank/MTI 41,6 milliárd forint az első féléves veszteség A MAGYAR NEMZETI BANK első félévi vesztesége 41,6 milliárd forint volt az egy évvel korábbi 27,1 milliárd forintos nyereség­gel szemben - közölték a bank honlapján. Az eredmény válto­zását a devizatartalék monetá­ris politika által meghatározott szintje és összetétele, a forint­likviditást lekötő instrumentu­mok alakulása, a forintkama­tok és a nemzetközi devizaka­matszint és a forint árfolyam- változása határozta meg. A számviteli mérlegfőösszeg június 30-án 10 895,7 milliárd forint volt, 2012 végéhez képest 2 százalékkal nőtt. Ez részben a forintárfolyam gyengülésével, részben a devizatartalék maga­sabb szintjével magyarázható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom