Somogyi Hírlap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-01 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 33. szám

2013. SZEPTEMBER 1„ VASARNAP SZTORI 5 Tűzről pattant abasári olimpikonok tűz van, babák! Magyarországon csak az önkéntesek között lehetnek női tűzoltók Magyar sikerek a tűzoltó-olimpián nyolc érmet szereztek a magyar egységek a fran­ciaországi tűzoltó-olimpi­án. A legjobb eredményt a vértessomlói önkéntes tűz­oltók érték el, akik orszá- g gos csúcsot döntve nyertek | aranyérmet a hagyomá­nyos versenykategóriában, ! hetvenhárom induló kö- || zül. A Komárom-Eszter- gom megyei tűzoltóraj első helyezése az eddigi leg­jobb magyar eredmény eb­ben a kategóriában. A ma­gyar önkéntes tűzoltók kö­zül Vértessomló és Kőszeg női csapata, valamint a Dorog férfiegysége ezüst­érmet nyert, az abasári női önkéntesek, valamint a kőszegi féri- és korosztá­lyos csapatok bronzérmet szereztek. * Nagyon összeszokott csapatra van szükség. Mindenkinek jó helyen kell állni és tökéletesen kell elvégezni a feladatát. Fél perc, szó nélkül. Ezt kel­lett a legtöbbet gyakorolni az abasári tűzoltóknak ahhoz, hogy a harmadik legjobb lehessen női csapatuk az olimpián. Ők nem csupán versenyen, de a valóságban is oltanak, hivatásos tűzoltók azonban nem lehetnének. Fábos Erika Fél perc, szó nélkül. Ezt kellett a legtöbbet gyakorolni az abasári tűzoltóknak ahhoz, a harmadik legjobb lehessen a női csapa­tuk az olimpián. Ők nem csu­pán versenyen, de a valóságban is oltanak, hivatásos tűzoltók azonban nem lehetnének. Abasáron már 1955-ben volt egy olyan női tűzoltócsapat, amelyik a legjobb volt az ország­ban. A mostani pedig harmadik lett a világon. Ehhez fél perc alatt kell összeszerelniük négy tömlőt és egy kismotoros fecs­kendőt. Ez fizikai munkaként J sem könnyű és technikai érzék & is^kell hozzá jócskán, mégsem ez volt a legnehezebb benne. „Mindezt úgy kell kivitelez­ni, hogy közben nem szólha­tunk egymáshoz, minden szó tíz hibapontot jelent ugyanis - mondja Fűzi Andrea, a csapat kapitánya. - Ezt elég sokat kel­lett gyakorolnunk, na nem fel­tétlenül azért, mert nagyon sze­retünk fecsegni, hanem azért, mert ahhoz, hogy ez a feladat kivitelezhető legyen, nagyon összeszokott csapatra van szük­ség.' Mindenkinek jó helyen kell állni és tökéletesen kell elvégez­ni a feladatát annak érdekében, hogy egy szót se kelljen szólni. Ezen a szerelési feladaton kívül még egy váltófutás a feladat, mégpedig egy elég nehéz aka­dálypályán.” A feladatot versenyhelyzet­ben hajtotta végre a tíz tagú csapat. Idén Franciaországban, Mulhouse-ban rendezték meg ugyanis a tűzoltók olimpiáját, ahol huszonkét ország 2300 versenyzője és több mint öt­száz versenybíró szerepelt. Fű­zi Andrea amúgy rangidős a bronzérmes csapatban. 1990 óta tűzoltó, és későbbi férje ked­véért, szerelemből lépett be az önkéntesek közé. „Először persze én is a pogá­csasütésben jeleskedtem leg­inkább az egyesületben, de az­tán elvégeztem azt a negyven órás tanfolyamot, aminek kö­szönhetően nem csupán sport­pályákon, versenyek keretében érezhetem magam tűzoltónak, hanem valódi tűzesethez is vo­nulhatok. A csapatunk legtöbb tagja ugyanis nem csupán spor­tolási céllal, vagy a jó közösség miatt jön hozzánk, hanem azért, hogyha kell, segíteni is tudjunk. Legutóbb két hete vonultunk tűzhöz, amikor Abasár és Gyön­gyös között a Sárhegy égett.” Azt a szerelést, amit az aba­sári női csapat fél perc alatt csinált meg, a legjobb szlovén Magyarországon azelső ön­kéntes tűzoltó egyesület 1868- ban alakult meg Kőszegen, ők az ország „legrégibb” Önkéntes Tűz­oltó Egyesülete megtisztelő címét viselik. Jelenleg 1100 ilyen civil szervezet működik az országban és több mint húszezer önkéntes dolgozik. a legidősebb tűzoltóautó idén márciusban lett ötven éves, a Tol­férfi raj 28 másodperc alatt tel­jesítette. A fizikai erő ugyan­is nyilvánvalóan sokat számít ilyenkor. Éppen ezért van úgy, hogy Magyarországon nők csak önkéntesként mehetnek tűzhöz segítséget nyújtani. Hivatásos, vonuló női tűzoltó nincs ha­zánkban, lehet bármilyen erős és rátermett. Dobson Tibor, a Magyar Tűz­oltószövetség elnöke erről azt mondta: munkavédelmi szabá­lyok miatt, a húsz kilónál ne­hezebb teher emelését minisz­tériumi rendelet tiltja a nők számára. Ez nem csupán a tűz­oltóságra érvényes. Az anyag- mozgatási normákról rendelke­na megyei Zombán még mindig hadrendben van, kiválóan ellátja a feladatát. a szervezett tűzoltás hazánk­ban elsőként 1835-ben Aradon, 1866-ban Sopronban, 1868-ban Esztergomban, 1870-ben Pesten kezdődött meg. 1871-ben alakult meg a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség, amelynek elnökévé Széchenyi Ödönt választották. zik, és előírja, hogy „18 évesnél idősebb nők sík talajon, kézben 20 kilót emelhetnek és vihetnek legfeljebb 60 méter távolságra”. Ezt pedig egy éles helyzetben tűznél, vagy műszaki mentés­nél nem lehet garantálni. Más­részt egy beosztott tűzoltó védő- felszerelése légzőkészülékkel együtt 35 kilogramm súlyú is lehet, ami ugyancsak nem egy női szervezetnek való. Dobson Tibor szerint logisz­tikai gondok is vannak a hát­térben. A tűzoltóknál ugyanis 24 órás szolgálat működik, a laktanyák pedig nem alkalma­sak nők fogadására, nincsenek külön öltözők, zuhanyzók. Más­a tűzoltás egyidős az emberi­séggel, de 15. századtól már esz­közöket is kifejlesztette. Úgyne­vezett vízipuskát, a 17. század­tól gólyanyakú fecskendőt hasz­náltak. 1672-BEN FELTALÁLTÁK a nyomÓ- tömlőt, és a fecskendők légka­zánnal való ellátását, ezzel je­lentős fejlődést érve el a tűzoltás terén. részt az a hőstressz, aminek egy tűzoltó egy komolyabb tűzeset­nél ki van téve, nőgyógyászati szempontból veszélyes lehet, de az egész szervezet rosszabbul viseli, mint egy férfi. „Az önkéntes egyesületek minden településen komoly részt vesznek ki a tűzvédelem­ből és ott nők is végeznek tűzol­tó munkát - mondta Dobson Ti­bor. - Az országban 1100 ilyen önkéntes csapat működik, ez te­hát egy hatalmas és évszázados múltra visszatekintő mozgalom hazánkban. Minden egyesü­letben vannak hölgyek is, akik sokat tesznek a közösség életé­ért és többségük vonul is a fér­1829-BEN AMERIKÁBAN elkészí­tették az első működőképes gőz­fecskendőt, mely 629 liter vizet kb. 28 méter magasra tudott fel­lőni. Ettől kezdve hanyagolni kezdték a kézi erős működtetésű tűzoltási módszereket, és egyre jobban próbáltak a gépi meghaj­tásúnkra átállni. Magyarorszá­gon ezzel a gőzfecskendővel elő­ször 1873-ban, Pesten oltottak fiákkal, ha baj van. Az önkénte­sek esetében azonban van arra lehetőség, hogy vigyázzanak rájuk munka közben, míg egy éles bevetést ez esetleg hátrál­tatna.” Ettől függetlenül a tűzoltósá­gokon dolgoznak nők, tűzren­dészet! és adminisztrációs fel­adatokat látnak el, mentőkutyás feladatokban vehetnek részt és ügyeletet is adnak, de tűzoltó­autóra, riasztáskor nem ülhet­nek. Eddig mindössze egyetlen nő volt kivétel ez alól, aki meg­bízással tűzoltóparancsnok is lehetett. Heves városában más­fél évig Medve Beáta irányította a laktanya életét. tüzet. A 20. század elején jelen­tek meg az első villamos-, és bel­ső égésű motorral meghajtott fecskendők. Majd a bevált du­gattyús rendszert felváltotta a centrifugál-szivattyú, amelyet a mai, korszerű gépjárműfecsken­dőkön is alkalmaznak. a ii. világháború után kezdték használni a porral, illetve hab­bal oltó fecskendőket. Húszezer magyar önkéntes tűzoltó van A hagyományok egyidősek az emberiséggel & MAKACS jószág ^ az előítélet. M. Annyira, rados virág hogy az elő­ítélet-kutatók úgy vélik: ez a jószág ellenáll a tapasztalatnak és a józan megfontolásnak. Akkor is ragaszkodunk hozzá, ha való­ságérvényét bizonyos tények feketén-fehéren megcáfolják. mindez egy képről és a hoz­zá fűzött megjegyzésekről jutott az eszembe. A felvétel egy férfit és egy nőt ábrázol esküvői ruhában, amint a kamerába mosolyognak. Mit szoktunk ilyenkor mondani? Éljen az ifjú pár, sok boldog­ságot, ásó-kapa nagyharang válassza el őket. Igen ám, Esküvő: éljen az ifjú pár! Vagy mégse? csakhogy ezen a fotón a 69 éves, hírneves, gazdag Andy Vájná és a 31 esztendős, hír­névtelen, továbbá valószínűleg egyáltalán nem gazdag Palá- csik Tímea látható. Ráadásul Amerikában, ott is Los Ange­lesben, a szintén híres és gaz­dag színész, Antonio Banderas villájában, ahol a szertartást megrendezték. ejnye már, no! - hördül fel a böcsületes magyar ember. „Ezek el fognak válni!” - „Ne­kem ugyan semmi szín alatt nem kellene egy ilyen dagadt pasas!” - „A csaj biztos csak a pénzéért meg a hírnevéért ment hozzá!” Ilyen és más hasonló „jókívánságok” sora­koztak a neten a fénykép alatt. A néhány ellenvéleményt, mi­szerint kinek mi köze hozzá, miért kötik össze az életüket, meg hogy itt nyilvánvalóan az Sí-faktor (Sí = sárga irigység) működik, nos, ezeket a szaba­delvű hangokat elnyomta az előítélet robaja. Az előítéleté, miszerint ilyen körülmények­kel, adottságokkal az őszinte érzelem ki van zárva. persze a korban és anyagiak­ban úgymond „összeillő” pá­roknál is előítélet az alapja a boldogságos örömujjongásnak. Csak az pozitív előítélet. Mert az ő esetükben hol a bizto­síték, hogy akár néhány év múlva nem fognak elválni? Sőt, mint tudjuk, a házassá­gok jelentős része végződik válással - és nem azért, mert az egyik fél ráébred, hogy kép­telen hosszú távon elviselni a másikat csak a hírnevéért és a gazdagságáért. Míg vannak olyan férjek és feleségek, akik a kor és a társadalmi státusz különbségének dacára vagy azzal együtt jóban-rosszban kitartanak egymás mellett. Mint például Kodály Zoltán és Péczely Sarolta - 58 év volt köztük. Persze, amikor a 77 éves zeneszerző megkérte a 19 éves lány kezét, az pedig igent mondott, környezetükben szintén ment a károgás. Aztán mi történt? Mély hitvestársi szeretetben éltek, akkorában, hogy Kodály a második fele­ségének köszönheti utolsó ter­mékeny időszakát. Az asszony ma is nagy odaadással ápolja férje"életművét. „A köztük fe­szülő másfél évszázadot közös szerelmük köti össze örökre”- írja róluk Nyáry Krisztián. mindezt azonban felesleges a kommentelők orra alá dörgöl­ni. Mert az előítélet nemcsak hibás vagy merev általánosí­táson alapuló vélemény, amit előre kialakítunk. Hanem a gondolkodás egyik jellegzetes tulajdonságának velejárója: a törekvés a gazdaságosság­ra. Tehát inkább a legkisebb ellenállás felé megyünk, azaz előre gyártott gondolatokat hangoztatunk úgy, mintha a sajátunk volna. Valljuk be, ez sokkal kényelmesebb, mint a fejünket törni, és kirukkolni valami eredetivel, csak ránk jellemzővel. egy hölgy az említett fotóhoz ezt a megjegyzést fűzte: „csak azt ne mondja nekem senki, hogy Palácsik Tímea szerelmes Andy Vajnába.” Ekkor már nem bírtam megállni, hogy ne ri­posztozzak: „képzeld, Palácsik Tímea szerelmes Andy Vajnába. Igaz, megmondta neki, jobban szeretné, ha nem volna hírne­ve meg pénze, de hát van neki, most mit csináljon? Üsse kő, legyintett, és hozzáment. Igaz, nem volt valami romantikus lépés tőle, hiszen az embert a pénze és a hírneve nélkül kell szeretni. De hát olyan romanti- kátlan ez a világ!”

Next

/
Oldalképek
Tartalom