Somogyi Hírlap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-27 / 226. szám

4 MEGYEI KORKÉP 2013. SZEPTEMBER 27., PÉNTEK A folyó mellé ültetett fa példája Kanizsán: családi nap a tónál reformátusok A folyó mellé ültetett fa képe ábrázolódott ki Hella Ferenc református lelkész prédikációjában a tanévnyitó is­tentiszteleten Nagykanizsán. Isten igéje olyan mint a friss víz, állandó folyásával táplálja a hívők életét. Majd a megjelen­tek figyelmét az „Istennel dön­téseinkben” című hittankönyv­re irányította. Mint mondta: akik a hit forrásából meríte­nek, az Isten nyújtotta mene­dékre vágynak, azok megtalál­ják a biztonságot, oltalmat adó várat. A templomi ünnepséget követően a gyerekek, szeretteik és a pedagógusok családi napra gyűltek össze a Csónakázó-tó melletti zöldtáborban. Többek közt ismerkedtek a rendészeti szervek fegyverzetével, a tűzol­tó-kocsi teljes felszerelésével. ■ Gamos A. t MA Nagy sikert arattak a tűzoltók Szőlőt loptak a fiatalok, járt is érte „büntetés” RINYASZENTKIRÁLY AfalU lakói már várták a lovaskocsin és gya­logosan érkezőket. A kisbíró rig­musokkal, a felvonulók harmo­nika -és énekszóval, tánccal kö­szöntötték a helyieket. A szüre­ti hagyományokat felelevenítve a fiatalok szőlőt loptak, amit játé­kos feladatokkal „büntetett” a bí­ró és a bíróné: gumicsizmát ha­jítottak, lavórban „haladtak”, ta­licskát toltak, s hátukon egymást cipelték. A program sikeressé­géért sokat tettek az ovisok-kis- iskolások, a fiatalok, a nyugdí­jasok baráti társasága, a ker­tész-csapat, s az önkormányzat. A nyugdíjasok baráti társaságá­nak tagjai díszes ruhában „sző­lőlevél ágyon” kínálták a pogá­csát. Az önkormányzat és a roma nemzetiségi önkormányzat ál­tal felajánlott zsíros kenyeret, lila hagymát és a sokféle üdítőt. - Az évszázados hagyományt ápoljuk, a népi játékokat, dalokat őrizzük továbbra is, és átörökítjük a fiata­lok számára - mondta Vojkovics Zsoltné óvónő. ■ G. A. Szekéren érkeztek a fiatalok Oszmán városra leltek szulejmán szultán Rendkívüli felfedezés Szigetvár közelében Szomszédolás a megyék határán, Somogy és Tolna kézművesei Nagy Szulejmán portréja Tiziano Vecellio követőjének munkája Két nap különbséggel halt meg a két hadvezér Szulejmán kegyeleti türbéjét keresték, és egy egész osz­mán kori település maradvá­nyait találták meg Szigetvár határában. Kaszás Endre Mint arról röviden már hírt ad­tunk, egy oszmán kori telepü­lés maradványaira bukkantak a régészek Szigetvár mellett.- Szulejmán türbéje még nem került elő, de a város megtalá­lásának köszönhetően közelebb kerültünk hozzá. A türbe he­lyének pontos meghatározásá­hoz további vizsgálatokra van szükség - mondta dr. Pap Nor­bert, a Pécsi Tudományegyetem Kelet-Mediterrán és Balkán Ta­nulmányok Központjának igaz­gatója, a kutatócsoport vezetője. A szakember kiemelte: az 1570-es években épült és az 1680-as évek végén elpusztult város felfedezése azért különle­ges, mert az oszmánok általában nem hoztak létre településeket, a meglévőkbe költöztek. Tur­bókhoz hasonló várost ez idáig senki sem talált a hódoltságkori Magyarország területén, létre­jötte egyértelműen Szulejmán szigetvári halálához köthető, más indok nem képzelhető el. A témában végzett korábbi kutatásokat téves információk hátráltatták, vezették félre. A most feltárt új adatok sok dol­got a helyére tettek. Mint arra a szakemberek rámutattak, 1566. szeptember 6-án Szulej­mán szultán a szigetvári kato­nai ostromtáborban hunyt el, amelyen belül a szultáni tábor a vártól keletre, a zsibóti-turbé- ki szőlőhegyen állt. Az ostrom elején az előre felállított szul­zrínyi Miklós 1566-ban két és félezer katonával egy hónapon keresztül állt ellen a Bécs elfog­lalására készülő I. Szulejmán szultán vezette százezres török sereg ostromának. Szeptember 8-án, amikor a fokozódó veszte­ségek miatt a magyar csapat létszáma háromszázra fogyat­kozott, a katonák Zrínyivel az élükön kilovagoltak a várból és heves harc közben elestek. Az elmúlt nyolc hónapban folyta­táni sátor (és körülötte a tábor) egy tóparti, a várhoz jóval köze­lebb álló területen helyezkedett el, amely valószínűleg nem volt tott vizsgálatok alapján megál­lapítható: Szulejmán szeptem­ber 6-án, a katonai ostromtá­borban hunytéi, halálát48 na­pig titkolták a hadsereg előtt. A uralkodó belső szerveit eltemet­ték, a táborhelyet megjelölték, amely fölé egy 1692-ig biztosan fennálló türbe, majd mellé ké­sőbb ugyancsak több dokumen­tumban említett dzsámi, dervis­kolostor, kaszárnya és más léte­sítmény épült. elég biztonságos. A szultán a vár alá érkezését követően rö­vid időre inkább a nagyvezíri sátorba költözött be. Később települt át a szőlőhegyen kiala­kított, a vártól kicsit távolabb fekvő végleges táborba. A szultáni táborhelyet megje­lölték, és egy gyümölcsöskerttel hozták összefüggésbe. Később annak felügyeletét a szigetvá­ri szandzsákbégre és a halveti dervisekre bízták, s két közeli falut (Becefa és Csütörtökhely) rendeltek ki a terület gondo­zására - állítják a kutatók. Va­lószínűleg 1573 és 77 között a hely fölé türbe épült, amely 1692-ig biztosan fennállt, ak­kor lebontották. Tévesek azok a feltevések, hogy a türbe helye az Almás-patak mentén elterü­lő alacsony fekvésű térségben keresendő. A terület a korban vizes, mocsaras, építkezésre al­kalmatlan volt. A feltételezést a források sem támasztják alá. Az írott források értelmezé­sével, majd az azt követő terep­bejároson jelentős kiterjedésű, 3-4 méter mély védelmi célú árokkal körülvett oszmáni te­lepülést sikerült azonosítani a zsibóti szőlőhegyen, amely városias képet mutat. Az eddi­gi megfigyelések alapján egy jómódú, balkáni és török kerá­miát használó népesség lakta. Már az eddigi felszíni vizsgála­tok alapján is jól látszik, hogy elszórtan luxuscikkekre utaló nyomok is megfigyelhetők (kí­nai porcelán, perzsa fajansz, üveg), továbbá ezüst éremlelet is előkerült. Az írásos emlékekben Tur­bóknak nevezett város behatá­rolható, feltárásához azonnal hozzálátnak. Már pénteken tárgyalások kezdődtek a Török Együttműködési és Koordiná­ciós Ügynökség képviselőivel a további munkákról és azok esetleges támogatásáról. örökség „Szomszédolás a me­gyék határán. Tolna és Somogy megye kézművesei". Ezt a cí­met viseli az a kiállítás, amely szép számú vendég-csapat je­lenlétében nyílt meg Dombó­váron, a helyi Művelődési Ház elegáns előcsarnokában. A kul­turális örökség napjai alkalmá­ból Dombóváron rendezett két napos, sűrű és izgalmas ese­ménysorozat egyik kiemelkedő részeként október 15-ig látha­tó tárlaton Bogdán Tímea nép­zenész, zenetanár citerajáté- ka volt a foglalat, amelyen be­lül Farkas János igazgató beve­zető gondolatai után köszöntőt dr. Kriston Vízi József dombó­vári etnográfus tartott. L. Dr. Kapitány Orsolya, a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Múzeum néprajzkutatója szólt és nyúj­tott szakmai méltatást a Gosz- tonyi Zoltán faragó, a Népmű­vészet Mestere vezette közös­ségről. A dombóvári Szépteremtő Ka­láka Műhely ezen a délutánon is nyitva állt minden korú és rendű érdeklődő előtt. ■ K.V.J. Zenés megnyitó Dombóváron Matyiké Sebestyén József „Balatoni költő, a Balaton zöld vizén gyúródik árnyéka” Matyikó Sebestyén József újabb verseskötettel jelentkezett A Balaton déli partjának mar­káns, jelentős költő-, íróegyé­nisége - így titulálja Matyikó Sebestyén Józsefet Pósa Zoltán a Pannon tükörben. A helytör­ténészként, korábbi múzeum­igazgatóként is ismert siófoki író-költő legújabb kötetének be­mutatóját hétfőn este tartották a siófoki könyvtárban. „Balatoni költő, tagadhatatla- | nul az, a Balaton zöld vizén gyű- | rődik árnyéka” - írja Juhász Fe- I renc. Ezt pedig már Pósa Zol­tán a Pannon tükörben: „Al­kotóként őt sem kényeztette el az államszocializmus. Bár szá­mos folyóiratban publikált, el­ső önálló verskötete, a Nádasok zsoltára 1995-ben jelent meg.” Ez a most bemutatott a Taka­rónk a csillagos ég címet kapta. „Przudzik Józsefet, Balatonföld- vár jeles képzőművészét, Krisz­tus képíró halásza című versé­ben jeleníti meg - így Pósa. - A címbeli utalás elénk varázsolja a Megváltót, amint emberhalá­szatra szólítja föl Simon Pétert, a sziklát, kit Jézus, Isten egy­szülött fia vallásunk szegletkö­vének jelölt meg. Ugyanakkor Przudzik József alakja is kibon­takozik: „Szívével írja freskóit/ Az Istenház falára/ Vándorolva dűlőutakon, városokon át, akár Dorfmeister, Maulbertsch - ve­lem jön egész életem.’A vers zárómondataíban a szenvedő Krisztus arcképén pedig a fes­tőművésszel együtt megjelenik a költő is, ki tisztában van az­zal, Franz Kafkához, a szoron­gások egyetemes prózaköltőjé­hez hasonlóan, hogy minden igaz művészet szenvedésből születik. „Az Olajfák hegyén / ezüst-opálszín / egek árbocain / vért virágzik a freskó.” A József az ács és fiaiban „Jó­zsef és Mária a gyermekgyil­kos Heródes és pribékjei elől fut. Eközben megidézi a sokat szenvedett magyar parasztem­ber kínjait is, kit a kommunista kollektivizmus többször is tett a hontalanul bolyongó zsidók szenvedésben testvérévé saját földjén. Ugyanis a magyar pa­rasztnak el sem kellett mozdul­nia ahhoz, hogy hazájában ha­zátlanná legyen: „a hitet nyel­vünkből kitépték, / akár apá­ink kerítését, / a cöveket, a le­írt álmot, / a kollektívvá zül- lesztett világot, /dermesztve a bölcsőt s a parolákat”. Nekünk, észak-somogyiaknak a Bala- ton-melléken nagy közös mí­toszunk az andocsi búcsújáró hely. Az itt honos Mária-éneke- ket, imákat gyűjtötte föl Matyi­kó Sebestyén József. „Szent szü­letésedért, oh Mária, / Drága Szent nevedért, Krisztus any­ja. Köszöntünk tégedet, Mária. / Mária, Úr Jézus szent anyja, / Mennyország királyné asszo­nya”. És fölénk borul legfőbb vi­gaszunk, Takarónk a csillagos ég.” ■ F. I. Kaposvári Nagypiac: ősszel pörgetik a munkát beruházás A következő két hó­napban igyekszik felpörgetni a kaposvári Nagypiac átalakítását az önkormányzat, hogy az adven­ti időszakot a legkevésbé zavar­ják a kivitelezők. Ezt Tóth István, Kaposvár alpolgármestere mond­ta csütörtökön a helyszínen, ahol a kereskedők kérésére tartott fó­rumot. Ezt megelőzően olyan hangok jutottak el a városházára, hogy az árusok kevés információ­val rendelkeznek az átalakításról. A fórum tucatnyi érdeklődő­jét arról tájékoztatta Tóth István: jövő májusban „védjegy bolt” át­adásával végeznek a munkák­kal; ezt most közbeszereztetik. A keleti oldal ruhaudvaránál most folyó munkák után a jövő hé­ten kezdik az északi oldal bon­tását, térkövezés-előkészítését, majd a déli rész bódéit bontják. Ha mindez együtt hosszúnak tű­nik, az azért van az alpolgármes­ter szerint, mert szeretnék, ha a vásárlók, és a kereskedők elége­dettek lennének, s nem kellene időszakosan sem üzletet bezárni, és költözni is csak lehetőleg egy­szer, a végleges helyre. Az árusok felvetették, több év­tizede működő kaposvári keres­kedőként jobb helyet is kaphat­nának egyik-másik zöldségesnél a piacon, de a működésbe a vá­ros nem kíván beleszólni. ■ B. T. Ifjú civilek a nagyatádi állatmenhelyért segítség Kiscsinál Erika a nagy­atádi Állatvédő Egyesület elnö­ke közölte: egy korábbi patroná- lónak köszönhetően újabb kifu­tó oldalfalakat kapnak. Felhelye­zésükhöz beton alapzatra van szükség. Negyvenhét kutyusból harminckettő él a menhelyen, ti­zenkettőt otthon nevel az elnök asszony. Örömmel vette, hogy a Nagyatádi Ifjúsági Civil Egye­sület (NICE) és a KLUBÉ (orszá­gos civil klubhálózat) fiataljai fel­ajánlották, lebetonozzák az új kifutókat. A fiatalok nem csak fi­zikai munkájukkal, hanem je­lentős anyagiakkal is hozzájá­rultak a munkák költségeihez, mondta Boór Ákos a NICE elnö­ke. Bíznak abban, hogy kezde­ményezésükhöz több civil szer­vezet is csatlakozik. ■ Györke József Ásóval, lapáttal is helytálltak

Next

/
Oldalképek
Tartalom