Somogyi Hírlap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
2013-09-23 / 222. szám
2013. SZEPTEMBER 23., HÉTFŐ ELETMOD - TUDOMÁNY 13 Vajon vallásos volt a világhírű fizikus, Albert Einstein? filozófia A fizikus egyik levele, amelyben állítólag feladja vallását, nemrégiben egy árverésen kelt el. Einstein vallásosságának bizonyítékát az olyan kijelentések adják, mint a kvantum- elméletet bíráló „Isten nem kockázik”. Most azonban első alkalommal a nagy nyilvánosságnak is bemutattak egy 1954-ből, az Einstein halálát megelőző évből fennmaradt 435 szavas levelet. Az írás egy eBay-árverésen 3000100 dollárért került a kalapács alá. * Ez az ár pedig illik a pikáns tartalomhoz. Úgy tűnik ugyanis, hogy a fizikus ellentmondó vallásellenes álláspontot képvisel: „Az »Isten« szó számomra nem más, mint az emberi gyengeségek terméke és kifejezése, a Biblia tiszteletre méltó, ám bőven primitív legendák gyűjteménye” - írja Einstein Erich Gutkind zsidó vallásfilozófusnak. És hozzáfűzi: „Számomra a hamisítatlan zsidó vallás, akárcsak a többi vallás, a primitív babona inkarnációja.” Einstein álláspontja azonban korántsem volt ennyire egyértelmű: a levelet ugyanis elsősorban Gutkind könyvére reagáló visszavágásként kell értelmezni, amelyben a filozóHa már vallásosan, akkor ésszel fus más vallásokkal szemben felsőbbrendűnek nevezte a zsidó vallást. Einstein pedig erre nem látott semmilyen okot. Mindettől függetlenül Einstein egész életében vallásos világképet képviselt - persze egyedit, amit nyilvánvalóan össze tudott hangolni tudományos munkájával. ■ Könyörgők és értelmet keresők milliói zarándokolnak olyan állítólagos csodák színhelyére is, amelyeket az egyház nem ismert el Miért hiszünk a csodákban szociológia A 21. században is virágzik a különösbe vetett hit Max Weber 20. század eleji megállapítása, miszerint a kortárs ember számára elvileg minden kiszámítható, és a tudomány véget vetett a mágiának, mintha érvényét vesztette volna Rómában a vatikáni hivatal 1588 óta megköveteli a csodákat, mielőtt egy halottat boldoggá vagy szentté nyilvánítana. 2005-ig a pápák ily módon 784 szentet avattak fel - ebből 650-et a 20. században, és csak II. János Pál pápa regnálása (1978-2005) alatt 482-t. Ha ehhez hozzávesszük még az 1338 boldoggá avatást, az összesen 1820 hivatalosan elismert csodát jelent ezen egyetlen pápa alatt. Történelmi rekord. És nem a tudásalapú társadalom perifériáján felvirágzó jelenségről van szó: világszerte - akármit is gondolnak az emberek Istenről és a szentekről - a csodák létezésével kapcsolatban sokaknak nincsenek kétségeik. Az emberek 55 százaléka szilárdan hisz a vallásos csodajelenségekben, és csak 45 százalék tartja ezt lehetetlennek vagy inkább valószínűtlennek. Ez az eredménye a világ legnagyobb, vallási beállítottságról készült közvéleménykutatásának: az International Social Survey Programme valamennyi kontinensen, összesen 40 országban vizsgálta az álláspontokat. Itt érdekesek a regionális különbségek is: mialatt Törökországban az emberek majdnem 93 százaléka hisz a csodákban, a csehek között.csak 23 százalék tartja lehetségesnek. Oroszországban a lakosság 51 százaléka csodahívő, az USA-ban több mint 78 százalék - ez hasonlóan maszinte minden vallás ismeri a csodás történeteket. A klasszikusok a gyógyulási és ételcsodák, az ellenség elleni segítség, a nehézségi erő vagy akár a halál legyőzése. Amennyire a kereszténység örvendez a csodáknak, a zsidó hagyomány annyira szkeptikus ezekkel szemben: Isten a Tórával törvényt adott népének, amelynek értelmét racionálisan kell meggas részarány, mint Olaszországban (közel 70 százalék), Dél-Af- rikában (74,5) vagy Mexikóban (kereken 76). A másik végletet a józanabb skandinávok adják, olyan értékekkel, mint 24 százalék (Dánia), illetve 37 százalék (Norvégia). Mindent összevetve bizonyára a föld számos társadalmára igaz, hogy Weber diagnózisa az értelem kijózanító korszakáról csak intellektuális alkotás maradt. Ennek ellenére a csodahit vizsgálata sokáig a korai, naivnak vélt időkre korlátozódott. Mintha a tudomány nem akart volna tudomást venni a‘ mosvitatni, a csoda a zsidó teológiában gyanús. HASONLÓKÉPPEN VAN ez ÜZ ÍSZ- lám esetében is, ők a Koránt tartják Isten egyetlen csodás jelének. A hinduizmus és a buddhizmus lazábban kezeli a csodákat. Mivel a valóság ezekben a vallásokban amúgyis illúzió, a benne keletkező „repedés” a beavatottakat nem különösebben nyűgözi le. datlan szomszédokról, akik ugyanabban a modern korban vele együtt laknak. Csak nemrégiben kezdett változni a kép - és a német történész Alexander Geppert, valamint Till Kössler a 20. századot egyenesen „pár excellence a csodák korszakának” nevezi. Miből ered ez? Mi az, ami arra készteti a digitális rádiót hallgató, életét repülőgép-tervezők és altatóorvosok kezébe adó embert, hogy higy- gyen a természet törvényeinek spontán kihagyásaiban? Hogyan működik a csoda? Először is: megszokásból. Gyakorlatilag minden kultúrában ismertek természetellenesnek tűnő események. És éppen a kereszténység magját nem valamiféle bölcseleti vagy törvényi tanítás adja, hanem egy isten története, aki emberré lett, vizet változtatott borrá, vízen járt, betegeket gyógyított meg, feltámadt halottaiból és a tanítványai szeme láttára visszatért a mennybe. A természetfeletti beavatkozás ennél drasztikusabb és kifejezettebb aligha lehetne. Részlet: A Geo magazin 2013/04. számából Világvallások: racionalitás és lazaság Ördögi fordulat a szúnyogok elleni harcban biológia A védekezés következtében nő a malária kockázata. A szúnyoghálókat bő egy évtizede impregnálják a kórokozót terjesztő Anopheles-szűnyogot elriasztó vagy megölő rovarirtókkal. Ezzel az intézkedéssel becslések szerint Afrikában csak-nem egymillióval csökkent a halálesetek száma ebben az időszakban. A London School of Hy- giene and Tropical Medicine munkatársa, Jennifer Steven- son és csapata azonban most nyugtalanító felfedezést tett Kenyában, ahol nyilvánvalóan egy olyan Anopheles-faj nyer teret, amely eltérő DNS-e miatt kevésbé érzékeny a mérgekre, mint a térség ismert és immár megtizedelt maláriaszűnyog-fajai. Benin- ből pedig még zavaróbb hírek érkeznek. Ott az Anopheles funestus moszkitófaj aktivitási ideje változott meg. A moszkitók alkalmazkodnak Most már a megszokott éjszaka helyett főleg kora reggelente támadnak, olyan időszakban, amikor az impregnált hálók védelmét nem élvező mezőgazdasági munkások éppen úton vannak. Még az RTS,S oltóanyaggal végzett, a The New England Journal of Medicine-ben bemutatott tesztek sem hoztak áttörést. Az oltás ugyan képes védelmet adni a csecsemőknek és a kisgyerekeknek a malária ellen, ám a 14 hónapos tanulmány alatt a legveszélyeztetettebb csoportnak számító csecsemőknél a beoltottak között mindössze harmadával volt kevesebb a maláriás eset. ■ Mi okozta a fáraó végzetét? TÖRTÉN ELEMI Tutanhamon halálának oka még rejtély Csak annyi bizonyos, hogy 20 éves kora előtt távozott az élők sorából. De mibe és hogyan halt bele? Gyilkosság, lepra, tuberkulózis, malária, anémia, kígyómarás vagy talán közlekedési baleset áldozata lett? Az Imperial College London orvosa, Hután Ashrafian szerint egyik feltételezés sem igaz, szerinte Tutanha- monnal epilepsziás roham végzett. Ashrafian vállalta a fáradságos munkát, és a család- történetet is bevonta vizsgálódásaiba, nem csupán az egyedi esetből indult ki. És lám: Tutanhamon közeli rokonságából sokaknak szintén csak rövid élet adatott meg. Ráadásul Ashrafian szerint a híres fáraót és rokonait viszonylag feminin alkat és rendszeresen visszatérő val■ A fáraók szobrokon ábrázolt megnagyobbodott melle betegségre utalna? lásos látomások jellemezték. A hallucinációk pedig, mivel a rohamok túlzott aktivitásra késztetik a bal agyféltekében található beszédközpontot, az epilepszia jellemző tünetének számítanak. Ráadásul a temporális lebenyepilepszia gyakran hormonrendszeri elváltozásokat is okoz, és a férfiaknak melleik nőnek. Ezeket a vonásokat a Tu- tanhamont ábrázoló festményeken éppúgy felfedezhetjük, mint nagybátyja vagy testvére, Szemenhkaré, vélt apja, Ehnaton, illetve elődei, III. Amenhotep és IV. Thotmesz ábrázolásain. A rokoni kapcsolatok mindenesetre korántsem tisztázottak, epilepsziát biztosan kimutató régészeti génteszt pedig nem létezik - mondja Howard Markel az Ann Arbor egyetemről. A találgatás tehát folytatódhat. ■ Az akció 2013. szeptember 25-ig, csak belföldi kézbesítés esetén érvényes. Próbaolvasásra csak azok jelentkezhetnek, akiknek a jelentkezést megelőző 3 hónapon belül a megadott előfizetői személyes adatokkal és/vagy előfizetési címen nem volt érvényes előfizetése, illetve próbaolvasása. Az akció keretében 2013/4. lapszámot postázzuk. Az előfizetésre és adatkezelésre vonatkozó információkat az Előfizetői Üzletszabályzatban találja a www.axelspringer.hu/elofizetesek oldalon. Akciókód: 2425
