Somogyi Hírlap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
2013-09-22 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 36. szám
14 ELETMOD 2013. SZEPTEMBER 22., VASÁRNAP HÍRSÁV Sétával megkönnyítheti a nehéz napokat sokféle orvosságot kifejlesztettek már a menopauza tüneteinek enyhítésére. Pedig egy sima séta is segíthet! A menopauza egyik legjelle- mezőbb tünete az idegesség, feszültség és a depresszió. Hetente ötször másfél óra tempós séta képes arra, hogy ezeket a kellemetlen tüneteket lecsökkentse, akár meg is szüntesse. Legjobb, ha szabadban teszi, de rossz idó'ben az edzőtermi futópad is megteszi. ■ A gabonaféléket kerülik a diéták egyre népszerűbbek a gabonaféléket kiiktató diéták. Vannak, akik gluténmentes diétát követnek, mert azt hallották, hogy a liszt egészségtelen. Holott a gluténmentes étrend valójában csak a cöliákiás emberek számára ajánlott. Ez az autoimmun betegség a bélrendszert teszi tönkre, és valóban a glutén megvonásával kezelhető. ■ Kávéval megelőzhető a leggyakoribb rákfajta? napi két csésze kávé megelőzheti, hogy a mellrák visszatérjen. Statisztikai vizsgálatok alapján kiderült, hogy a mellrákból kigyógyult, és a közismert tamo- xifen nevű hatóanyaggal kezelt nőknél 50 százalékkal ritkábban jelentkezik visz- szaesés, ha rendszeresen, naponta két csésze kávét elfogyasztanak. Svéd kutatók 600 mellrákkal kezelt páciens adatainak elemzése során jöttek rá erre az összefüggésre. A szakemberek valószínűnek tartják, hogy a koffein felerősíti a tamoxifen hatását. ■ Nehezen boldogul az iskolában képességzavarok Nem a suli, nem a tanár és nem is a gyerek a hibás! Alig néhány hete jár a gyerek iskolába, és valami nem stimmel. Nem úgy halad, ahogy kellene. Nem tud jól koncentrálni, „el-elálmodo- zik” az órákon, elkalandozik a figyelme. A szülő szerint pedig a tanárnak kellene jobban odafigyelnie. Bán Judit Zavarok a beszédben pöszeség Egyes hangok torzulnak, megváltoznak, kimaradnak. A hibák jelentkezhetnek csak bizonyosszavakban, esetleg csak időnként. A torzítás és a helyettesítés többnyire a sziszegő hangokat (s, sz, c, cs, z, zs) és az r hangot érinti, a kimaradás pedig többnyire a h hanggal fordul elő. Gyakran csak életkori sajátosság, és magától elmúlik. Ha azonban ötéves korban még mindig pösze, segítségre van szüksége, hogy megszabaduljon beszédhibájától. a pöszeséget okozhatják érzékelési zavarok vagy a beszélőszervek, különösen a szájizomzat mozgásának apróbb zavarai, fogászati problémák. Ha a hangképzés helyének kisebb eltolódása áll fenn, már sérülhet a sziszegő hangok ejtése. dadogás Többször nekifut egy-egy szónak, erőlködik, szinte belefeszül, hogy adott szót kimondjon. Legtöbbször az első szótagot ismétli többször, mielőtt a szót kimondja. A zárhangok (b, d, g, p, í, k) több nehézséget okoznak. Érdekes, hogy nem dadog, ha énekel, verset mond, suttog vagy kiabál. Kialakulásáról többféle elmélet létezik. A fő hajlamosító tényezők a beszédfejlődés rendellenességei, az érzékeny idegrendszer, sőt, az átállított balkezesség is lehet az oka. Gyakran kiválthatja huzamosabb ideig tartó szorongás, ijedtség, félelem, tartós érzelmi feszültség. a dadogás mindig 12 éves kor alatt kezdődik; az érintettek felénél három-négy éves korban, 90 százalékánál hatéves kor előtt. A gyerekek nagy részénél véget ér a serdülőkor előtt. Azért kell komolyan venni a dadogást, mert felnőttkorban a tünetmentesség elérése már nehéz, vagy lehetetlen. Zavarok a képességekben diszlexia A leggyakoribb részképességzavar, mely a nyelvvel, beszéddel, olvasástanulással kapcsolatos. Annak ellenére, hogy ma már az óvodákban is végeznek diszlexia-szűrést, gyakran csak az iskolában derül fény rá: szóban, írásban nehezen, többnyire hibásan fejezi ki magát: betűt, szótagot hagy ki vagy téveszt. Lassan olvas, csúnyán ír. Egyre inkább btonyítottnak tűnik, hogy oka valamilyen neurobiológiai rendellenesség. diszgráfia Az íráskép rendezetlen, kusza, hullámzó. A diszgráfi- ás gyerek már az óvodában sem szeret a ceruzával bánni, nem szívesen rajzol, színez, fest. Az iskolában gondot jelent a betűk megformálása. Valójában a finom mozgásokkal vannak problémái. Hátterében valószínűleg észlelési zavarok, mozgáskoordinációs problémák állnak. diszkalkulia Nagyjából számolászavart jelent. Az általános inteí ligenciaszintet nem érinti, a zavar a matematikai teljesítményben jelentkezik. Ez is felismerhető már óvodáskorban: a kisgyerek nem használja a mennyiségre utaló fogalmakat, nem érdeklődik a számok iránt. azaz nem bélyegzik meg a gyermeket. Ezek a problémák megfelelő fejlesztéssel, terápiával hatékonyan javíthatók - ám szigorral és drillel aligha! Speciális fejlesztés A RÉSZKÉPESSÉGZAVAROKKAL küzdő kisdiákoknak csakis a jól képzett fejlesztő pedagógusok tudnak hatékonyan segíteni. Számolni kell ugyanakkor azzal, hogy az eredmények mindig nagyon lassan jelentkeznek, és az esetek egy részében nem is küzdhetők le a mélyben lévő zavarok. A diszgráfia oka nagy valószínűséggel egy neurobiológiai rendellenesség. Zavarok a magatartásban figyelemzavar Belekap egy-egy feladatba, de nem képes folytatni, befejezni. Képtelen sorrendiséget felállítani. Egyes dolgokban viszont nagyon ügyes. valószínű oka: a gyerek ideg- rendszere egyenetlenebből, lassabban érik. hiperaktivitás Két alapvető eleme a túlmozgás és az impul- zivitás. Nemcsak többet mozog másoknál, de azt rendezetlenül és nem a megfelelő időben, helyen, módon teszi. Az impulzivi- tás azt jelenti, hogy mindig előbb cselekszik, mint gondolkodna. A hiperaktivitás hátterében valószínűleg az agyban lévő „fékek” alulműködése áll. Szeptember mindig és minden iskoláskorú gyermek szülője számára problematikus. Tankönyvek, füzetek beszerzése, valami mindig hiányzik is. Nehéz időszak. Még nehezebb, ha kiderül, hogy a suliban a gyerekkel sincs minden rendben. Valahogy nem úgy halad, nem úgy viselkedik, mint a többiek. Ilyenkor aztán a gyerek panaszkodik a tanárra, a szülő az iskolára - mindenki elégedetlen mindenkivel. Áldatlan helyzet. Ha egy alsó tagozatos gyerek például már tavaly is nehezen boldogult egyik-másik tantárggyal, esetleg nehezebben ment a számtan, vagy az iskoNem kell szégyellni: nem annyira ritka ■ A gyerekek kb. 7-10 százaléka diszlexiás- A gyerekek kb. 4-6 százaléka diszkalkuliás.- A diszlexiások között több a fiú A részképességzavarok megfelelő fejlesztéssel, terápiával hatékonyan javíthatók lába járás első hetei után is még mindig rendszeresen baj van a magatartásával - nem biztos, hogy lusta; és nem biztos, hogy szimplán fegyelmezetlen. Nem a gyereket kell leszidni - ami ilyen fiatal korban amúgy sem célravezető, és nem a tanárral, az oktatási rendszerrel kell elégedetlenkedni. A háttérben nagy valószínűséggel úgynevezett részképességi és/vagy más zavarok állnak, amelyekről természetesen a gyerek nem tehet. És sok szülő ösztönös félelmével szemben ezek a képességzavarok nem jelentenek stigmát, A női lábak leggyakoribb veszélyeztetői tyúkszemtől a bütyökig A magas sarkú cipők okozzák a legtöbb gondot Nemcsak a toronymagas tusar- kú cipők, de a sarok nélküli szandálok is sok-sok egészség- ügyi problémát okozhatnak a későbbiekben. Közismert, hogy például a magas sarkú cipők az elsődleges „vádlottak” a későbbi fájdalmas bütykök kialakulása miatt. Azt már jóval kevesebben tudják, hogy a látványos és nyúlánk női lábakat (és alakot) varázsoló tűsarkúak még az Achilles-ínt is megbete- gíthetik. Úgy mondják a szakemberek, hogy minden ötcentisnél magasabb sarok képes problémát okozni. Pedig lenne mód a választásra, hiszen egy statisztika szerint egy tipikus nőnek (legalább) 17 pár cipője van, míg egy férfinek csak nyolc. A férfiak ráadásul hajlamosabbak a kényelmet előnyben részesíteni: csak 12 százalékuk hajlandó arra, hogy divatos, ám kényelmetlen cipőbe kényszerítse lábait. Érdekesség (és persze érthető is): minél fiatalabb egy nő, annál magasabb sarkú cipőt hord. A 18-24 évesek ifjú hölgyek 20 százalékának van legalább egy pár 15 cm magas sarkú cipője. A 25-34 éveseknek már csak a 10 százaléka birtokol ilyen magas sarkút, és a 35-44 éveseknek már csak három százaléka. A nők 20 százaléka lábproblémáival egyáltalán nem fordul Tényleg inkább tűrni kell? orvoshoz, mert úgy véli, hogy e panaszok nem annyira fontosak, azaz „ennyit tűrni kell a szépségért”. A nők 10 leggyakoribb lábproblémája 1. Vízhólyag (55%) 2. Berepedt sarok (45%) 3. Szemölcs (28%) 4. Tyúkszem (24%) 5. Benőtt köröm (20%) 6. Bütyök (13%) 7. ízületi problémák (11%) 8. Lábszag (9%) 9. Artritisz (9%) 10. Izomproblémák (8%) Miből mennyi kell a csontok egészségéhez? a csontritkulás korunk egyik népbetegsége. Megelőzhetők az időskori problémák, ha idejekorán gondoskodunk arról, hogy mindig megfelelő meny- nyiségű kalciumot, D-vitamint és C-vitamint juttassunk a szervezetünkbe, akár táplálék-kiegészítőkkel is ki lehet segíteni szervezetünket. De az ajánlott mennyiségeket javasolt betartani és nem túllépni! kalcium - 800 mg A csontok óriási mennyiségben tartalmaznak kalciumot, mely a csontok és fogak stabilitása mellett az anyagcsere folyamatokban, az ideg- és az izomrendszer, valamint a keringési rendszer normális működésében is fontos szerepet játszik. D-VITAMIN - 5 MIKROGRAMM A zsírban oldódó D-vitamin a kalcium megkötéséhez, csontokba épüléséhez elengedhetetlen. D-vitamin rendesen napfény hatására keletkezik a szervezetben. Ősztől tavaszig a legtöbb ember D-vitamin pótlásra szorul, azok pedig egész évben, akik valamiért kerülik - vagy kerülni kénytelenek - a napot. c-vitamin - 80 MG A szinte univerzális, vízben oldódó C-vitamin alapvetően a megfelelő immunműködéshez elengedhetetlen. Fontos antioxidáns, ugyanakkor a csontszövetek újjáépülésében is szerepet játszik.
