Somogyi Hírlap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
2013-09-22 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 36. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2013. SZEPTEMBER 22., VASÁRNAP energia Ahhoz, hogy a rezsicsökkentés hosszú távon fenntartható legyen, változtatni az energiafelhasználás összetételén. Sokkal több hazai forrásra kell támaszkodni, és sokkal többet kell növelni az energiahatékonyságon. Most inkább a kormányzati akarat van napirenden. A REZSIHÁBORÚ MEGKEZDŐDÖTT A rezsiháború zajlik, immár nemcsak a multik betörése, hanem egyenesen az államosítás a kormány célja. Lehet-e tartósan olcsóbb a rezsi? Újvári Miklós Hat-hét komoly, korábban privatizált közműcég visszavásárlásáról folyamatosan tárgyal a kabinet - robbantotta a rezsicsökkentés újabb bombáját Orbán Viktor pénteken. Igaz, a közműszolgáltatások nonpro- fittá alakításáról szóló törvényt csak tavasszal, a választási kampányban dobja majd be a kormány, addig is fenntartja, hogy ki akarja „ebrudalni” a nemzetközi energiacégeket Magyarországról. Vajon miért? Akkor olcsóbb lesz az energia? De hiszen az áram és a gáz lakossági árát ma is a kormány határozza meg, és folyamatosan csökkenti. Jenei András, a Méltányosság Politikaelemző Központ Energia Műhelyének vezetője azt mondja, a bejelentésből egyáltalán nem az következik, hogy piaci és energetikai szempontból olcsóbb lenne tőle az energiahordozók ára, hiszen az energiaforrások túlnyomó része nem magyar állami kézben vannak, a gázt nem fogjuk kevesebb pénzért venni külföldről, a kitermelés nem lesz olcsóbb. A villamos áram összetételébe lehet esetleg több külföldi forrást keverni, hiszen az most rendkívül olcsó, mert a német zöldáram lenyomta a nemzetközi piaci árakat, de így is 30% felett van az áramimport aránya, ami már-már egészségtelen ellátásbiztonsági szempontból. De összességében az államosítás inkább arra jó, hogy az állam ne csak közvetetten, a szabályozáson keresztül tudja befolyásolni az árakat, hanem közvetlenül, tulajdonosként is. Ahhoz, hogy a rezsicsökkentés hosszú távon fenntartható legyen, ahhoz változtatni az energiafelhasználás összetételén. Sokkal több hazai forrásra kell támaszkodni, és sokkal többet kell növelni az energiahatékonyságon, például az uniós források kihasználásával - mondja a kutató. Az ellenzék egyelőre inkább a rezsicsökkentés módját vitatja, magában a tényben a kutató szerint is parlamenti konszenÚjranyíló szénbányák? szeretném, ha kisebb szénbányák nyílnának meg, készülődünk egy váratlan tettre - ezzel lepte meg mindazokat Orbán Viktor, akik úgy tudták, a kormány az egyetlen ma még működő magyarországi mélyművelési szénbánya bezárásával foglalkozik. A szakemberek szerint 200 évre elegendő szén is lehet a földben Magyarországon, amit egy új, úgynevezett tisztaszén technológiával felszínre lehetne hozni, lehetne kitermelni. De hol van még lehetőség szenet bányászni. Nos, mind Borsod, zus van, mert ezt diktálja a politika logikája. Sőt, az ötlet terjed, Bulgáriában, Szlovákiában, Romániában is téma. Mindenki örül az olcsóbb energiának. „Holott az elképzelés nonszensz növekvő világpiaci árak mellett. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban inkább a piaci liberalizáció oldja meg a kérdést, Amerikában például a palagáz-forradalom öt év alatt felére vitte le a lakossági földgáz árát.” Van tehát az árakban mozgástér? Igaz, hogy az energiacégek valójában nyereségesek, csak eltüntetik a profitot? „Azt nem merném mondani, hogy a nyereségkimutatás kozmetikázott adat - mondja lenei -, de az egyértelmű, hogy minden egyes szolgáltató számára veszteséges a lakossági, úgynevezett egyetemes szolgáltatás, mégpedig súlyosan. Az is tény, hogy a rezsicsökkentés előtt az elosztásból, a nagyfogyasztók kiszolgálásából tetemes haszonra tettek szert, amely ellensúlyozta a másik ág veszteségét. A kormány úgy gondolja, hogy lehet még csipkedni a profitot. De azt nem veszik figyelembe, hogy a nonprofit működés nem azt jelenti, hogy nem termelnek profitot, hanem azt, hogy a nyereséget visszaforgatják a vállalkozásba, rendszereket tartanak fenn, fejlesztenek. Mivel ma a külföldi tulajdonú cégek ugyanúgy osztalékot fizetnek a tulajdonosaiknak, a rezsicsökkentést kompenzálják máshol. Leépítenek, ötödét-tizedét költik fejlesztésre. Tehát a rendszerben nagy veszélyek vannak. Ha az állam lesz a tulajdonos, ott nem lesznek részvényesek, akik profitot várnak el. A lakosság számon kérheti a működést, de az adatokat nem fogják látni, ítélni pedig csak politikai síkon van esélyük, a választásokon. És ne felejtsük el, hogy az MVM például egyáltalán nem nonprofit vállalatként működik, hanem kemény osztalékokat fizet ki, ahogyan a MÓL is az állami tulajdonrészre. Talán az állam már ma is mutathatna példát nonprofit-ügyben." Nem lehetséges, hogy a rezsicsökkentéssel addig szorongatják a multikat, míg végül azok olcsón eladják az államnak tulajdonukat? És vajon meg lehet csinálni egy állami óriásenergetikai csoportot? Nos, a szakemberállomány megvan, amely működteti a teljes energiaszektort, de ez a kutató szerint nem szokott jól működni. Ilyen példa csak Oroszországban és Ukrajnában van, ahol teljes az állami befolyás, de még ott is ellentétes folyamatok zajlanak, enyhe piaci liberalizáció formájában, elég példaként említeni a Gaz- prom és a Novatek versengését. Nyugat-Európában erős hazai vállalatok uralják a piacot, de ezek nem mind államiak. „És itt belép az Európai Unió kérdése, hogy vajon egy ilyen teljes államosítást elfogad-e az uniós joganyag. Itt a legfőbb gond a versenyjog lehet, mert így állami monopólium alakulna ki. Emellett az uniós szabályok szerint el kell választani a rendszerüzemeltetést az ellátói és szállítói tevékenységtől. És más kérdések is felmerülhetnek” - mondja lenei András. A magyar kormány régóta úgy gondolja, hogy az energiacégeknek döntő befolyása van az uniós politikára. A szakértő szerint naivak nem lehetünk, nem biztos, hogy egy GDF-nek, egy EDF-nek, egy e.on-nak ne lenne szava Brüsz- szelben, már csak a méreténél fogva is. Ha a nagy energiamul- tik összefognak, akkor lehet befolyásuk, ez igaz. Sokan úgy vélik, az állam eleve csak rossz tulajdonos lehet. Magyarországon 1990-es évek előtt minden állami kézben volt és működött. De azt a típusú rendszert lesz nehéz fenntartani, ami most működik. Hiszen Magyarországon - emlékeztet Jenei András -, az elmúlt 15 évben komolyabb áramszünetek nem voltak, ellentétben a szomszéd országokkal, ahol lényegesen nagyobb az állami súly, és sűrűbb is a rendszerfennakadás, tehát az energiamultik jó gazdák voltak eddig. Ha minden az államé lesz, az állam nem lesz rákényszerítve a versenyre, az innovációra. A kormány a jelek szerint úgy gondolja, hogy minél kevesebb külső fék és ellensúly van, annál könnyebben lehet megvalósítani bizonyos politikai célokat. A rezsicsökkentés ilyen politikai cél, de ez nem ingyen van. Ha veszteséges a rendszer, adóforintokból kell kipótolni. Vagyis az állampolgár fogyasztóként jól járhat, adófizetőként nem. „Annak nagyon kicsi az esélye, hogy fél év alatt, a választásokig sikerüljön végigzongorázni egy ilyen üzletet - mondja Jenei András. És mi van, ha a cégek nem akarják eladni a tulajdonrészüket? Jenei szerint ha ezt mondják, az állam gondban van. A szabályozórendszer onnantól úgy kell használnia, mint egy meghosszabbított öklöt, ami nem egy túl jó üzenet a piacnak, elvégre nem ez a feladata a regulációnak. Olyan piaci környezetet teremthet, amikor már nem éri itt lenni a multinak. „Illetve talán már most sem éri meg, de most a cégek kivárnak, hogy véget érjen a választási kampány. Most a legsúlyosabb nyilatkozatok is visszhangtalanok maradhatnak részükről.” mind Baranya megyében vannak még készletek, állítólag egy szakmai bizottság már tárgyal a kormánnyal. De jó pár év is lehet, mire valóban újra leszáll- nak a tárnákba a bányászok. ha ugyan lesz még akkorra hadra fogható szakember. De nem csak ez az egy kérdés: Márkushegyen van egy működő szénbánya, de sokkal drágább kitermelni a szenet, mint amit az energiahordozó hoz. Emiatt a bánya rövidesen bezár, az ott 1 dolgozó 800 embert pedig uniós 1 segítséggel átképzik. Panelház hőképe. A hőszigetelés lenne az igazi rezsicsökkentés. Kompenzációt kérnek a tömbfűtőművek önkormányzatok A rezsicsök- kentés nem csak a multikat sújtja, hanem sok lakótelepi, önkormányzati tömbfűtőművet is. Emiatt újabb, nagyjából 52 milliárd forintos kompenzációt tart szükségesnek az őszi, 11,1 százalékos távhőtarifa-csökkentés miatt a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke abból kiindulva, hogy együtt ekkora pénzt kaptak a távhőszol- gáltatók az előző, 10 százalékos rezsicsökkentés alkalmával is. Schmidtjenő több tízmilliárd forintra valószínűsítette a szegmensben várható bevételkiesést. Ugyanakkor még nem látható az újabb intézkedés tényleges hatása, szolgáltatónként más-más következményekre kellhet számítani, ez utóbbira a Magyar Táv- hőszolgáltatók Szakmai Szövetsége hívta fel a figyelmet. gémesi György, a Magyar Ön- kormányzatok Szövetségének elnöke szerint a rezsicsökkentés valóban segít a lakosságnak és az önkormányzatoknak is, de a mostani csökkentés kritikus helyzetet teremt az önkormányzati tulajdonú társulásoknál. VG És a fa? És a szén? a rezsicsökkentés folytatásaként a fa és a szén árának csökkentésével enyhítené a háztartások terheit a kormány. Sokkal nehezebb az előkészítéssel megbízott szakemberek feladata, mint a gáz- és az áramszolgáltatás olcsóbbá tételekor, mert most az előbbiekétől erősen eltérő üzleti modellbe való beavatkozásra kell javaslatot tenniük. Az egyik jelentős különbség az, hogy míg az áram és a gáz tarifái számos olyan elemből állnak, amelyeket a döntéshozó módosíthat, a fa és a szén esetében kisebb a játéktér. a szén-nagykereskedő világpiaci áron importál, árréséta verseny szorítja, vagyis csak a minél nagyobb mennyiség eladásából élhet meg. Amint arra kényszerül, hogy az eladási árát az árrésénél nagyobb mértékben csökkentse, és nem ér el alacsonyabb árat a szállítójánál sem - amire nem nagy az esély a nyomott európai szénárak mellett tönkremehet, nehéz helyzetbe hozva az általa ellátott tüzépek sorát is. A piac alakítja a tűzifa árát is, bár itt kisebb az import súlya. És probléma lehet, hogy a fa és a szén árazása rendkívül bonyolult. Fűtési rendszer ellenőrzése. Orbán Viktor a jelek szerint a választási kampány fő témájává tette a rezsicsökkentést. A lakosság tízezreket spórol.
