Somogyi Hírlap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-15 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 35. szám

7 2013. SZEPTEMBER 15., VASÁRNAP GAZDASÁG Kilábalás Japanban olimpiai játékokkal tokió Évi 30 milliárd dollárral élénkítheti az ország gazdaságát a 2020-as nyári játékok megrendezése A 2020-as tokiói olimpiának, melyre mintegy 7,7 milliárd dollárt kőkénének 3,4 milli­árdos bevétel mellett, komoly gazdaságélénkítő hatása lehet Japánban, és az atom­katasztrófa után helyreállít­hatják az ország nemzetközi tekintélyét is. Éber Sándor * 20 „Az olimpia ismét Japánba jön, Tokió újjászületik” - adta hírül a nikkei.com Japánban, miután az ország fővárosa 1964 után el­nyerte a 2020-as nyári olimpiai játékok rendezési jogát. Pedig Tokiót kevésbé tartották esé­lyesnek, mint kandidáló vetély- társait, Madridot és Isztambult. Madrid mellett szólt, hogy igen kevés létesítményt és beruhá­zást igényelt volna az olimpia, mivel mintegy 30 létesítmény készen áll. Igen alacsony bü­dzsével, 1,94 milliárd dollárból meg tudták volna rendezni az olimpiát, a korábbi játékok­ra több színvonalas pályázati munkát állítottak össze. Isztambul mellett az egyre izmosodó török gazdaság is érv volt. Itt azonban már mintegy 20 milliárdos költségvetést ter­veztek. Ezenkívül azonban még mintegy 40 milliárd dollárt is be kellett volna ruházni infra­strukturális fejlesztésekbe, mely messze elmarad a japán, vagy a spanyol színvonaltól. A török sportéletre jelentős ár­nyékot vetettek a gyakori dop­pingügyek, de a szomszédos szír válság sem volt jó ajánlóle­vél. A török miniszterelnök, Re- cep Tayyip Erdogan az ötödik pályázati kudarc kapcsán kije­lentette: nem volt sportszerű a döntés mivel Spanyolországban és Japánban is volt már olim­pia, ami azt bizonyítja, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) semmibe vesz 1,5 milli­árd muszlimot. A zöld olimpia eszményé­vel kampányoló Tokió ellen az atomkatasztrófa mai napig je­lentkező hatásai, valamint a rendezés alacsony társadalmi támogatottsága szólt. Abe Sinzo japán kormányfő a döntés szín­helyén, Buenos Airesben sze­mélyesen győzködte a szavazó­kat, hogy a 2011-es fukusimai Egyre nagyobb Japánban a kezdetben halovány lelkesedés. A tokiói szervezői bizottság nullszaldóra hozná ki a 2020-as olimpia költségeit, az állam is jelentős összeggel szállna be atomerőmű-baleset ellenére a mintegy 250 kilométerre lévő fővárosban biztonságosan meg lehet rendezni a játékokat. A japán kormány egyébként 470 millió dollárt költött már el a sugárszennyezett víz okozta károk helyreállítására. Végül azonban Buenos Airesben, a NOB 125. ülésszakán a 13 mil­liós (agglomerációjával együtt 35 milliós) Tokió mellett döntöt­tek, aki mögött végül Isztambul végzett. „A három pályázó közül a to­kiói rendezés tartható költség- vetést ígért mivel a szervező bizottság büdzséje 3,4 milliárd dollár, míg az infrastruktúráé 4,3 milliárd dollár” - nyilatkoz­ta lapunknak András Kriszti­na, a Budapesti Corvinus Egye­tem Sportgazdaságtani Kutató- központjának vezetője. A szer­vező bizottság egyébként null­szaldósra akarja kihozni a saját költségeit, mivel 3,4 milliárd dolláros bevételt is elvárnak. A közgazdász arra is emlékezte­tett, hogy a Japán főváros már rendezett nyári játékokat, váro­si infrastruktúrája, közösségi közlekedése nagyon modern, továbbá mellette szól, hogy 4,5 milliárd dollárt már félretettek a játékokkal összefüggő költsé­gek fedezésére. A sportlétesítmények közül terveznek egy 80 ezres olimpiai stadiont, ez lenne a legmaga­sabb beruházási tétel 1,4 milli­árd dollárral. A másik jelentős költség az olimpiai, paralimpiai falu megépítése lenne még 1 milliárddal. Jelentős beruházás lenne még egy vizes sportokra alkalmas központ 363 millió dollárral, valamint egy új csar­nok (Youth Plaza Aréna), mely kosárlabdára és badmintonra lenne alkalmas 411 millió dol­lárral. A nagyobb tételek között szerepel (199 millió dollár) az Áriaké Aréna, ahol röplabda mérkőzések lennének, vala­mint egy öttusa központ (282,8 millió dollárral). A pályázati anyag szerint a szállodai kapa­citás már most rendelkezésre áll. Az olimpiai játékok 2020. július 25-től augusztus 9-ig tar­tanak majd, míg a paralimpiai játékok augusztus 25 és szep­tember 6 között lesznek.. A128 milliós lakosságú Japán az 1964-es nyári játékok mellett, BUENOS AIRESBEN a/TÓl is döntöttek, hogy a magyar si­kersportágnak tekinthető bir­kózás végül az olimpia játé­kok versenyszáma maradhat. Két legfőbb vetélytársa, a ba­seball, illetve softball és a squ- ash végül kimaradt a prog­ramból. Egyesek szerint a bir­kózás körüli hercehurca abból a szempontból jót tett a sport­ágnak, hogy soha nem kapott még ekkora médiafigyelmet és igen erős lobbi fogott össze az 1972-ben Szapporóban, majd 1998-ban Naganóban rendezett téli játékokat és 2002-ben társ­rendezőként futball-vb helyszí­ne is volt. András Krisztina sze­rint a nagy sporteseményeknek társadalmi összefogó szerepe is van egy-egy nagy cél, rendezés érdekében. Az 1964-es olimpiai a világháború után felocsúdó, atomháborút kiheverő ország újjászületése, míg a mostani a természeti csapásokat, a két és fél évvel ezelőtti földrengést és szökőárat (külön részek vannak a pályázati anyagban az ezek­kel kapcsolatos védelemről), valamint az annak következ­ményeként kialakult fukusimai atomerőmű-balesetet, a szivárgó radioaktív szennyeződés miatti problémákat maga mögött ha­gyó ország kilábalásának jelké­pe lehet. érdekében. A nagy hagyomá­nyokkal rendelkező birkózás azért kerülhetett ilyen helyzet­be, mivel sportág nem volt eléggé médiabarát, a sokat változó szabályok nem voltak közérthetőek, s nem mene­dzselték megfelelően a szövet­ség vezetői. A nob 125. kongresszusán új elnököt is választottak a lekö­szönő belga Jacques Rogge helyett. Az új vezető a német Thomas Bach lett. „A nyári játékok megrende­zésének komoly (makro)gaz- dasági élénkítő szerepe van és közvetlen kihatással van a globális pénzügyi piacok ala­kulására” - hangoztatta a köz­gazdász. A bejelentést követő hétfőn jelentősen erősödtek az ázsiai tőzsdeindexek: a Nik- kei225 index 2,44 százalékos, 338,19 pontos emelkedéssel 14 199 ponton zárt. A nemrégiben megválasztott japán politikai vezetés egyértelmű célként fo­galmazta meg az ország def­lációban szenvedő gazdasági helyzetének rendezését. A ha­talmas méretű államadósággal megterhelt japán költségvetés számára létfontosságú a gaz­daság növekvő pályára állítása, aminek kezdeti lépései már lát­hatóvá váltak, mert a 2013. má­sodik negyedévben közzétett, felülvizsgált makrogazdasági adatok (3,8 százalékos éves GDP-növekedés) jóval megha­ladták a 2,6 százalékos növeke­dést mutató augusztusban pub­likált statisztikákat. „Ezzel megteremtődött a já­tékok megrendezésének pénz­ügyi alapja, mert a korábbi nyári olimpiai játékok utólagos gazdasági hatásai azt mutatják, rendezésbe belevágni stabil, enyhén növekvő gazdasági hát­térrel lehet csak, ha a rendezés felpörgető hatásait valóban ér­vényesíteni, kiaknázni akar­juk" - hangsúlyozta András Krisztina. Egyes elemzések sze­Jegyárak a 2020-as tokiói olimpián Esemény Olimpia Paralimpia Megnyitóünnepség 284-1705 57-170 Záróünnepség 227-1136 34-136 Elsőrendű sportesemények* 11-341 11-20 Egyéb események 11-57 11 ‘atlétikai és úszódöntők, elődöntők, legnépszerűbb sportágak rendezvényei FORRÁS: TOKIÓI OLIMPIAI PÁLYÁZAT rint a következő hét évben évi 30 milliárd dollárral növelheti az olimpiai rendezés a japán gazdaság teljesítményét. A még korántsem stabil japán növeke­dést azonban csak akkor lehet megvédeni, ha az államadóssá­got enyhítő jövőbeni adóeme­lések kormányzati kiadások növelésével járnak együtt. A közgazdász szerint mindennek remek eszköze, társadalmat egységbe fogó módja, nemzeti együvé tartozást, büszkeséget növelő lehetősége a 2020-as nyári játékok megrendezése. Ezenfelül talán biztosítja azt a nemzetközi figyelmet is, ami garanciául, kényszerítő erőül szolgálhat, hogy tényleg gyor­san és hatékonyan megoldják a fukusimai radioaktív szivárgás nagyon komoly problémáját, il­letve esetlegesen elcsendesítse Japán és Kína közt zajló területi vitákat. András Krisztina külön kiemelte még a komoly befekte­tői tőkevonzó képességet is. Az olimpiai programban maradt a birkózás Pályázó vetélytársak a 2020-as foci Eb-re labdarúgás München, Bázel, Belgrád és Isztambul lehet ve- tély-, vagy rendezőtársa Buda­pestnek a 2020-as labdarúgó Eu- rópa-bajnokságon, miután ezek a városok jelezték eddig hivata­losan rendezési szándékukat. Csányi Sándor, a magyar illetve Michel Piatini az európai labda­rúgó-szövetség elnöke és Orbán Viktor kormányfő kedden jelen­tették be, hogy Budapest is pá­lyáz. Három csoportmérkőzést és egy nyolcad-, vagy negyeddöntőt (hacsak nem a döntőt és az egyik elődöntőt) pályáznánk meg a 2017-re elkészülő, 65 ezres Pus­kás Ferenc Stadionban. Lapunk kérdésére Csányi és Orbán még nem tudta megmondani, hogy a rendezési költségek mekkorák lennének a 70-90 milliárd forint­ba kerülő stadionépítés mellett. A cseh szövetség is jelezte, hogy valószínűleg egy prágai új stadionnal pályáznak. Koráb­ban azt angolok közölték, hogy a Wembley-t fogják delegálni. A 2020-as Eb-re egy ország csak egy helyszínnel nevezhet. A Bild korábban közölte, hogy Amszterdam, Athén, Bázel, Ber­lin, Brüsszel, Lisszabon, London, Madrid, Moszkva, Párizs, Róma, Zágráb és Isztambul lennének a helyszínek. A török városban le­het a döntő, de feltétel volt, hogy csak akkor, ha nem kapják meg a 2020-as olimpia rendezését, amit végül el is buktak. ■ É. S. J vícrr/- yas IIBIWIIIWfM IGÉNYLÉSI SZELVÉNY EGY TITOKZATOS ARANYÉREM - HSCfiSS igen a C7PWT IQTV/ÁM cn DCkirn" jegyzem a Szent István aranyérme 1 1 V**™ „rtlNoU ___________utánveretét 4 790,- forint helyett most ^^ C=== ’ .............. ....... csak 1.990,- forintért. Egyúttal jogo­r A z Óné lehet a magyar történelem egyik legszebb^^^^^___—» sultságot szerzek a Magyar aranyóriál aranyérméjének értékes utánverete! sok című gyűjtemény új darabjaira is. Háztartásonként egy érem rendelhető! Figyelem! Csak korlátozott darabszámban, az igénylések beérkezésének sorrendje alapján! Kérjük, a kitöltött szelvényt küldje vissza ■ az alábbi címre:_____________________ Ér em ■ I6.V. Budapes- Pf 21 WWW eremtar hu erem eremta r u

Next

/
Oldalképek
Tartalom