Somogyi Hírlap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-13 / 214. szám

6 MEGYEI KORKÉP 2013. SZEPTEMBER 13., PÉNTEK Csirkét vesz, de marhát enne húsbavágó Nagyjából nyolcvan kiló húst vásárol évente egy átlagos magyar család Összegyűjtik és katalogizálják Kaposvár fontos értékeit ► Folytatás az 1. oldalról A szárnyasok szinte minden családban hetente többször is az asztalra kerülnek, kétheten­te legalább egyszer mindenki fo­gyasztja őket. A felmérés nem és életkor alapján nem tapasztalt ki­rívó sajátosságokat, az viszont bi­zonyos, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, a magukat egészsé­gesen táplálkozónak mondók és a rendszeresen főzők között gya­koribb a baromfifogyasztás. Egy átlagos magyar család évente 14-szer vesz csirkehúst, átlago­san 2,2 kilónyit, míg pulykából és kacsából hat-hat kiló kerül a kosárba, igaz, csak évente. Sertéshúst száz családból 87- en vásárolnak, harmaduk heten­te többször is. A disznóhúst a fér­fiak jobban kedvelik a nőknél - akiknek csak kétharmada eszi meg -, gyakrabban is fogyaszt­ják, főként a fizikai munkát vég­zők, a nagycsaládosok és a ki­sebb településen élők.- A magasabb iskolai vég­zettségűek körében az átlagos­nál alacsonyabb a sertéshús-fo­gyasztás - állította Tisza And­rea -, ellenben több marhát és vadat esznek. Átlagosan a csa­ládok tíz, százaléka vesz heten­te marhahúst, a képzettebbek és magasabb jövedelműek körében ez az arány 16 százalék. A vad­hús pedig igazi különlegesség­nek számít, sok helyen egyálta­lán nem kerül a tányérra, a tehe­tősebbek viszont évente többször is fogyasztják. Mennyiségüeg disznóból vá­sárol legtöbbet egy átlagcsalád, évente 30,3 kilónyit, ezt köve­ti 29,9 kilóval a csirke. Meglepe­tésre nemcsak a pulyka, de a ka­csa - 6,2, illetve 6 kiló egy év alatt - is megelőzi a marhát - 4,8 ki­ló évente -, ebben persze közre­játszik, hogy utmennyireer any- nyiba kerül, mint a szárnyasok. Ezek után érthető, hogy a háziasz- szonyok átlagban mindössze há­romszor állnak sorba évente mar­hahúsért... Nincs jobb a háztáji baromfinál. A legtöbb vásárló a pénztárcájának megfelelően választ, csirkét. MEGKÉRDEZTÜK: MILYEN GYAKRAN VÁSÁROL HÚST? moór LAJOS: - Elképzelhetet­len számomra, hogy a főétke­zésekhez ne egyek húst, így hetente többször is vásárolok. A kedvencem a marha, azon belül is a lábszárból készült pörkölt, disznóból pedig a tar­ját kedvelem a legjobban, ugyanis a száraz húsok szerin­tem nem az igaziak. Emiatt a baromfiból a mellét nem is sze­retem, csirkéből, kacsából ter­mészetesen a combja a ked­vencem, illetve a csontos ré­szek, mint például a szárnya, ugyanis a húsnap mindig a csontból származó ízek adják meg a zamatát. tallósi ÉVA: - Nagy a család, s ez meghatározza, hányszor tudunk húst enni egy héten. A legtöbbször, már az ára miatt is csirkét szoktam vásárolni, noha a família férfitagjai leg­inkább a marhát kedvelik. Hét közben akadnak húsmentes napjaink, a hétvégi ebédeken , azonban mindig kerül az asz­talra: pörköltnek, rántva készí­tem el a leggyakrabban. Na­gyon szeretjük a vadat is, ám szintén az ára miatt csak a legnagyobb ünnepekre ve­szünk: évente egyszer azért egy jó vadast megérdemel a család. VETŐ FERENC: - Egyértelműen a disznóhúst keresik legin­kább a vásárlók, noha más vö­rös húsok is akadnak a kíná­latunkban, ám a borjú, a bir­ka, a marha és a vad sokak számára drága. Ha vesznek is belőlük, jóval kevesebbet, mint a sertésből, ám az látszik, ha a pénztárcájuk engedné, az emberek sokkal változatosab­ban vásárolnának. Ha például friss vadat kapunk, az szinte rögtön elfogy, a tehetősebbek elviszik, s ők veszik a birkát is, ami régen a szegények húsá­nak számított, ma viszont már különlegesség... Áfazuhanás: olcsóbb hús- MEGLÁTÁSUNK szerint a 27 százalékos áfa-tartalom az egyik fő oka az ágazatunkban jelentős, 30-40 százalékos feke­te kereskedelemnek - mondta Bódi Krisztina, a kaposvári Ko- méta marketing igazgatója. Mint arról beszámoltunk: ár­csökkenést hozhat az áfazuha­nás. Azt vizsgálja a kormány­zat, hogy az alapvető húsáruk- a csirke- és a disznóhús - for­galmi adójának csökkentése mi­lyen gazdasági és szociális kö­vetkezményekkel jár. bódi Krisztina hozzátette: az adóelkerülő cégek akár a törvé­nyesen megszabható árnál 20 százalékkal alacsonyabbakat alkalmaznak, ellehetetlenítik a szabályosan eljáró cégeket.- amennyiben nem változnak a körülmények - kiemelten az áfa- egy újabb alapanyagár eme­lést ágazatunk rövid időn belül kénytelen lenne továbbterhelni, mert nem tudja tartani a minő­ségi színvonalat - húzta alá. - Mivel az élelmiszeripar stratégi­ai ágazat, bízunk benne, hogy hamarosan megfelelő megoldás születik erre a problémára. HARSÁNYI MIKLÓS A fiatalok rozéznak A szeszesitalok forgalmának negyede bor - derül ki a GJK Hungária felméréséből -,s bár a vásárlói kör az elmúlt években tíz százalékkal zsugorodott, a ha­vonta vásárolt mennyiség nőtt. Átlagosan minden második csa­lád vesz bort, a többség havonta teszi ezt, s alkalmanként két-há- rom liternyit, így az éves vásárlás famíliánként 32-33 liter, ami há­rom literrel több, mint 2011-ben. a vásárlók közül a fiatalok egy­értelműen a rozé borok mellett tették le voksukat, a negyven év alattiak negyven százaléka a legkönnyebb borokat részesíti előnyben, s a márkásabb rozé­kat veszik a magasabb jövedel­műek is. Az idősebb korosztá­lyok inkább a fehér és vörösboro­kat vásárolják. Jellemző, hogy a hipermarketek egyre nagyobb választékának köszönhetően a vásárlási hely a szakboltokból és az élelmiszer-áruházakból egyre inkább a bevásárlóközpontok­ra tevődik át. autentikus helyen, a Rippl-Ró- nai-villa Andrássy-ebédlőjében alakult meg csütörtökön a Tele­pülési Értéktár Bizottság.- A város helyi történelmi, földrajzi, kulturális és érzelmi értékekben gazdag település - mondta Oláh Lajosné alpolgár­mester, a bizottság elnöke -, s ez a grémium azért jött létre, hogy ezeket megőrizze az utókornak. A tárba kerüléshez bárki tehet javaslatot, aki fontosnak tartja, hogy a környezetében előforduló értékeket mindenki számára is­mertté tegye.- Csak akkor tudjuk átadni a meglévő értékeinket az utókor­nak, ha összegyűjtjük őket, s megfelelően megőrizzük - tette hozzá Jágemé Katona Zsuzsan­na, az önkormányzat kulturá­lis referense. - Sokan tudják, mi található a környezetükben, ám rengeteg dologról tudunk, ami volt, természetesnek is vettük a létét, mégis eltűnt, elpusztult. Most viszont dokumentálni tud­juk majd őket az utókor számára. Javaslatot levélben Szita Ká­roly polgármesternél lehet tenni - lesznek formai követelmények az egységes katalogizáció miatt -, aki az ötleteket továbbítja a szakemberekből álló bizottság­nak, s ha ők is rábólintanak, to­vábbítják a hungaricum érték­tárba. ■ A. V. Balatoni hajók: indul az őszi menetrend az október 6-i idényzárásig az őszi menetrend szerint közle­kedteti személyhajó- és komp­járatait a Balatoni Hajózási Zrt. A személyhajók Siófok-Bala- tonfüred-Tihany és Fonyód-Ba- dacsony útvonalakon min­den nap, Szigliget-Balatongyö- rök-Balatonmáriafürdő között szombatonként, Balatonmária- fürdő-Balatongyörök között va­sárnaponként közlekednek. A kompok e hét vasárnapjá­ig Szántódrévből 6.40 és 20.40 között, Tihanyrévből 7 és 21 óra között 40 percenként, hét­főtől október 6-ig Szántódrév­ből 7 és 19 között, Tihanyrév­ből 7.30 és 19.30 között órán­ként közlekednek. ■ Két somogyi matuzsálem az Év fája verseny döntőjében finalisták A tapsonyi öreg szil és a teleki berkenye bekerült a legjobb tizenkettő közé, érdemes szavazni november 5-ig- A falu végénél érdemes meg­nézni egy ősrégi, de ma is élő, ter­mő berkenyefát. Sokan ízes gyü­mölcsét sem ismerik, mert ritka­sága miatt már a piacra sem ke­rül belőle - méltatta a teleki ber­kenyefát Vass Zsuzsanna, aki a helyi értékek lelkes ápolója volt, így nem véletlen, hogy a fama­tuzsálem is bekerült az Év fá­ja verseny döntőjébe, melyet ne­gyedszer írt ki az Ökotárs Alapít­vány. A viadalra 41 fát neveztek, szakmai zsűri választotta ki a fi­nálé résztvevőit. A győztes elnye­ri az Év fája címet, s ezzel egész­ségi állapot felmérést és speciá­lis ápolásra, gondozásra jogosító utalványt. Hős fa különdíjban az a döntős részesül, melynek éle­te vagy élőhelye veszélyben van, és megmentéséért a jelölők sike­resen küzdöttek vagy küzdenek. Az első döntőben Somogyot az ötvöskónyi öreg hárs képviselte, mely 2011-ben ismét a fináléba jutott a tengődi Életfával, a felső- mocsoládi öreg hárssal, a ságvá- ri Képes-fával és a szőkedencsi 700 éves hárssal. A döntő elsöp­rő somogyi sikerrel zárult: a Hős fa címet az ötvöskónyi, az Év fá­ja titulust a felsőmocsoládi hárs nyerte el, utóbbi ezek után az Eu­rópai év fája címet is besöpörte. Tavaly a nagyberényi Ezeréves fa és az alsóbogán odvas platán ju­tott a legjobb tizenkettő közé, az idén is - november 5-ig - két so­mogyira lehet szavazni. A tapsonyi öreg szil A teleki berkenye A teleki berkenyét 1850 körül említik először az írások, mint „egy jó erőben lévő felnőtt fát”. A legenda szerint 1849-ben a császári csapatok elől menekü­lő kormánybiztos, Noszlopy Gás­pár is megpihent a 12 méter ma­gas, több mint három méteres ke­rületű 250-300 éves matuzsálem alatt. Az öregek emlékeznek rá, hogy szüretkor már potyogott az érett berkenye, melyből erős pá­linka készült, a zöldessárga, pi­ros pettyes körtécskékből befőtt, lekvár lett, amit gyógyszerként használtak. Szüleik, nagyszüle- ik ma is figyelmeztetik a gyere­keket, csak a barna gyümölcsö­ket szedjék fel, azok a legfino­mabbak, a pirosas sárgák íze fa­nyar. Nemzedékről nemzedék­re öröklődött a tudás, hogy kell a berkenyefa körül úgy kaszálni a füvet, hogy a gyümölcs ne a fű közé és az alá hulljon. A tapsonyi öreg szü, melyet akkor ültettek, amikor a telepü­lés 1715 és 1735 között Somogy székhelye volt, s itt tartották a vármegyegyűléseket. A falube­liek csak Nagyfaként emlege­tik. A 27 méter magas, közel hat méter kerületű faóriáshoz egy időben majálisozni jártak, s há­rom éve kiderült, az ország leg­nagyobb regisztrált vénic szilfá­ja. Még az író-ügyvéd Eötvös Ká­roly is megemlékezett 1905-ös Utazás a Balaton körül című mű­vében. ■ Vas A. ■ Ön milyen húst vásárol leg­többször? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: S0NUNE.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom