Somogyi Hírlap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-12 / 213. szám

4 MEGYEI KORKÉP 2013. SZEPTEMBER 12., CSÜTÖRTÖK Köszönőlevél a kaposvári börtönéinek büntetés-végrehajtási intézet Dolgoznak, tanulnak a fogvatartottak, ez az adófizetők érdeke is Kókusztej illata lengte be a kaposvári börtönműhelyt. A fogvatartottak szappant csomagoltak, a többiek, elektronikai berendezéseket szereltek össze, biztonsági ka­merák kereszttüzében zajlott a műszak. Változás várható ezen a téren is: a kormány szeptemberben társadalmi egyeztetésre bocsátotta az új büntetés-végrehajtási kóde­xet. A jövőben az eddiginél is nagyobb hangsúlyt kap a fog­vatartottak hatékony, ésszerű foglalkoztatása, képzése. Harsányi Miklós- Nem hajt minket a tatár, még­is gyorsan végeztünk - vetet­te oda egy fogvatartott a szom­szédjának. Méretes dobozok, százasával csomagolásra vá­ró szappanok, sürgő-forgó fér­fiak. Újabb adag áru érkezett, a kókusz édeskés illatát a na­rancs-fahéj nyomta el. Társuk ezalatt a papírmunkával baj­lódott, pontosan szólva a szap­panhoz tartozó tanúsítványok­ra pecsételte a gyártási időpon­tot. Parancsnoki felvezetéssel, őrökkel megerősítve vonultunk tovább: gyors jelentés az elöljá­rónak, s bebocsátást nyertünk a műhelybe.- A szappant külföldi piacra is szállítja egy kereskedelmi társaság - mondta Nagy Ist­ván ezredes, a megyei bün­tetés-végrehajtási intézet pa­rancsnoka. - Az év elején nyer­tük el a megbízást, azóta inté­zetünk és a vállalkozás között töretlen az együttműködés. Nem ez az egyedüli elfoglalt­sága a Kossuth Lajos utcai intéz­mény lakóinak. Az egyik nagy kaposvári ipari cég megbízásá­ból sorozatkapcsokat és bizto­sító-betéteket szerelnek az elő­zetesek és a jogerősen elítél­tek, a másik csapatnak elektro­nikai alkatrészek összeállítása ad munkát. S remény van arra, hogy hamarosan újabb munká­hoz jutnak.- A trend szemléletváltásról és elmozdulásról tanúskodik - folytatta az ezredes. - Amíg há­rom éve a foglalkoztatotti lét­szám alig 10 százalék volt, most 33 százalék. Arra törekszünk, hogy még több embernek bizto­sítsunk munkát. A kaposvári börtön híre gyor­san terjed, nemrég újabb vál­lalkozás képviselője jelentke­zett náluk. Adódik a kérdés: mi­lyen kézzelfogható haszna van a rácson belüli foglalkoztatás­nak? Amíg Somogybán magas a munkanélküliség, addig milyen célt szolgál a belső foglalkozta­tás? A válasz röviden: megvál­tás itt a munka. Akik dolgoznak, azok értelmesen, hasznosan töl­tik el a rácsok mögötti hónapo­kat, éveket, és a képesítés, gya­korlat révén esélyt kapnak a sza­badulás utáni társadalmi vissza­illeszkedésre. Ez pedig az adófi­zetők érdeke is. Sajtóhírek szerint a kormány­zat szándéka is összecseng ez­zel. Oktatás, képzés, hatékony foglalkoztatás elősegítése: szep­tember elején társadalmi egyez­tetésre bocsátották az új bünte­tés-végrehajtási kódexet. A fog­Megváltás a munka. A fogvatartottak sorozatban szerelik össze a biztosítóbetéteket a rácsos műhelyben Megfeszített tempó országos parancsnoki dicsé­retben részesült a somogyi BV-in- tézet egyik munkatársa, melyet a központi ünnepségen Csáti And­rás vezérőrnagy adott át.- megfeszített, lelkiismeretes munkát végeznek a kollégáim- nyugtázta elégedetten Nagy István ezredes. - Meggyőződé­sem, hogy a legjobb tudásuk sze­rint dolgozik a kaposvári csapat. Teljesítményüket többször elis­merték az elöljárók, sőt, az inté­zetünkből elszállított elítéltek szá­mos alkalommal levélben kö­szönték meg a börtönőrök kor­rekthozzáállását. Törvényes és határozott munka: európai uniós támogatást is kapott az intézet a képzésekre- TÖRVÉNYESSÉG, határozott­ság, emberségesség, következe­tesség és fegyelem: munkatár­saimnak ezt az öt alapelvet fo­galmaztam meg, amikor Ka­posváron munkába álltam ­mondta a 45 éves parancsnok.- A kezdetektől fogva nagy hangsúlyt helyeztem a fogva­tartottak képzésére is, több tan­folyam kiemelt uniós támoga­tásból valósult meg. A faipari munkát, festés-mázolást, gipsz­kartonozást is megismerték az ingatlan-karbantartó képzésen a fogvatartottak. Gyakorlattal egy­bekötött képzésen vettek részt a térkőburkolók. A két éves projekt­ben készségfejlesztő foglalkozáso­kon is részt vettek a jelentkezők, konfliktuskezelést és hasznos kommunikációs ismereteket is zereztek. Méldául megtanították őket az önéletrajzírásra. vatartotti termelőmunka-szer­vezés kapcsán kiemelik: lénye­ges elvárás, hogy a börtönök ön­ellátóvá, részben önfenntartóvá váljanak.- Karbantartók, szakácsok, lakatosok, kőművesek és asz­talosok vesznek részt az in­tézmény fenntartási munkái­ba - jegyezte meg az ezredes. - Igyekszünk ezen a téren is mi­nél több embernek hasznos el­foglaltságot adni. Felújított mosdó, modem öltö­zőszekrények, térkövezett séta­udvar: ez is a fogvatartottak mű­ve. Elhelyezési körülményeiket, jogaik gyakorlását az utóbbi idő­szakban több fejlesztés, nagybe­ruházás is segítette: a somogyi BV-intézetben korszerűsítették a telefonrendszert, rendőrségi ki­hallgatót alakítottak ki, bővítet­ték az ügyvédi beszélő helyiséget, s a zárkák jelentős részében idén készült el a műgyanta padozat. A személyi állomány munkakörül­ményei is javultak: egyebek mel­lett modernizálták az informati­kai rendszert, irodahelyiségeket hoztak létre, és folyamatban van új női öltözők kialakítása. A karbantartási feladatokon kívül egyéb munkát is vállalnak a kaposvári BV-intézetben elhe­lyezett férfiak. Bérmosást végez­nek panziók, éttermek, vállalko­zások, állami intézmények ré­szére, egy közlekedési társaság­nak nemrég üléshuzatot tisztí­tottak.- A fogvatartottak aktivitásá­ra építünk, lényeges, hogy min­denki önszántából vegyen részt a munkában, mely a javukat szolgálja - fejtette ki a parancs­nok. - Ezzel együtt fontos, hogy tudatosodjon bennük a meg­bánás, a jóvátételre való igény. Vannak biztató jelek: a fogva­tartottak egy része önkéntesen részt vett a Teszedd szemétgyűj­tési akcióban, a dunai árvíz ká­rosultjainak adományt aján­lottak fel a bérükből és a Ma­gyar Vöröskereszt közreműkö­désével karácsony előtt jelentős mennyiségű konzervet adtak a rászorulóknak. Idén jubilálunk: a fogvatartottaknak ötödször nyílik lehetőségük a segítség- nyújtásra. Egyértelműen azt lát­juk, nagy visszhangja van a po­zitív példának. Szabályozás: csak a kis hal a jó hal? „fogd ki és dobd vissza!” A szakértők sem értik a tervezett új előírásokat Változó szabályok. Érdemes partra vinni a horgászkellékeket? Milyen kutatási eredmények alapján döntöttek? ► Folytatás az 1. oldalról Pontyból a 70, csukából a 100, süllőből a 80 centiméternél hosz- szabb egyedeket kell a rende­let hatálybalépésétől mérlegelés nélkül visszaengedni. Pontyból naponta - az eddigi kettő helyett - ötöt lehetne hazavinni, ami szakemberek szerint egyes idő­szakokban, különösen a tavaszi | telepítések után a vizek ponty- | állományának gyors lerablását | okozhatja. Egyes, máris tiltakozó szak­mai szervezetek szerint a terve­zet a hagyományos magyar hor­gászrend és a fejlettebb orszá­gok egy részében terjedőben lévő „fogd meg és engedd vissza” típu­sú szabályozás sajátos keveréké­ből összegyúrt öszvér, amely alig­ha fogja segíteni a halászati tör­vényben megfogalmazott célokat, kiváltképp nem az állomány sta­bilizálását. A legtöbb kifogás öko­lógiai megfontolásból a felső mé­retkorlátozás bevezetését éri, mi­vel annak nyomán több faj eseté­ben az elöregedett, produkciókép­telen halakat tartja meg a vízben. Halbiológus szakértő szerint nem lehet működőképes az a szabályo­zás, amely éppen a leginkább sza­porodóképes, a táplálékot a legna­gyobb hatékonysággal hasznosí­tó halgenerációkat távolítja el a vizekből (az új szabályozás pont ezeknek az egyedeknek a haza­vitelére adna lehetőséget), mivel- nem értek egyet az új rendelke­zés egyes elemeivel - reagált Dá­vid Lajos, a kaposvári Sefag hor­gászegyesület elnöke. - Bizonyos esetekben elfogadható, ha a na­gyobb pontyokat vissza kell dob­ni a vízbe. A köztudatba most bedobott elképzeléssel szemben nem centiben, hanem kilóban kellene rögzíteni a limitet. A ter­vezettszabályozásnak így nincs túl nagy értelme, legfeljebb any- nyi, hogy a pecásokat megint sikerül felbosszantani. ostobaságnak minősítette a dé- vérkeszegre vonatkozó fogási ti­lalmat, azt végképp érthetetlen­gyorsán felborítja majd az inten­zíven horgászott tavak és folyók biológiai egyensúlyát. nek tartja, hogy a pecások csu­pán a 15 centinél nagyobb, és a 45 centiméternél kisebb példá­nyokat tarthatnák meg. Szerinte nem az íróasztal mögött kell ötle­telni, hanem a horgásztársada­lom véleményét megkérdezni.- milyen kutatási eredmények alapján alkották meg a szabályo­kat? - vetette fel Kozári Miklós, a Kaposvári Sporthorgász Egyesület elnöke. Szerinte célravezető lenne, ha a tavak kezelőit is bevonnák, amikor új előírásokról egyeztet­nek a döntéshozók A szakmai érvek során a klímaváltozás hatá­sait is figyelembe kell venni.- A felső méretkorlátozás be­vezetése szerintünk is ökológiai problémákat rejt, téves az az el­képzelés, hogy a nagy halaknak jelentős szerepe van a faj szapo­rodásában - reagált lapunk meg­keresésére Füstös Gábor, a Ba­latoni Halgazdálkodási Nonpro- fit Zrt. vezérigazgatója. - Külö­nösen igaz ez a kapitális mére­tű rablóhalak (csuka, süllő) ese­tében, amelyeknél a kannibaliz­mus jelentős mértékű. Fontosnak tartom, hogy a horgászat egy tel­jesen individuális „játék": aho­gyan a „fogd ki és dobd vissza” híveit sem kell a hal elvitelére kényszeríteni, úgy az egyszerű közhorgászt sem a visszaenge- désére. E tekintetben mindenki horgásszon a saját elvei szerint. A nagy halakat a jelenlegi bala­toni szabályozás jobban védi, hi­szen lehetővé teszi egy-egy kapitá­lis hal elvitelét, de tiltja a több nagy hal egy napi elvitelét (egy fajból há­rom darab vihető, de nem lehet több tíz kilónál). - A Balatonnál most is ismerünk sok olyan sport­horgászt, aki rendre visszaenge­di például a nagy süllőket, de nem tartom indokoltnak annak megtil­tását, hogy egy-egy kapitális pél­dányt haza lehessen vinni - tette hozzá Füstös. - A keszegfélék mé­retkorlátozása és tilalmi ideje azt eredményezheti, hogy csökken a keszegező horgászok száma. A na­pi mennyiségi korlátozások ad hoc ötletnek tűnnek, logikátlan, hogy miért éppen öt ponty és két-két balin, vagy máma lenne enge­délyezve. ■ Fónai I. Siófok-Füred fél óra: gyorsít a balatoni hajózás Hunor a siófoki kikötőben. Mindössze fél óra alatt átrepül a túlpartra ► Folytatás az 1. oldalról Előzőleg azt a három kikötőt újíttatta fel a társaság, melye­ket a Hunor és a két hét múl­va érkező Magor érinteni fog körjárata során: a füredit, a siófokit és a tihanyit. Mindkét gyorshajó Horvát­országból érkezett, Zadarban készült, a zrt. a belső kialakí­tásába szólhatott bele az épí­tésük során. Huszonöt sze­mély szállítására képes, ti­zenegy méter hosszú, egy mé­teres merülésű a szerdán fel­avatott hajó - mozgássérül­tek is használni tudják -, a Balatoni Hajózási Zrt. mun­katársai tesztelték a próbaút- ján, amikor is teljes terhelés­sel negyven kilométer felet­ti sebesség elérésére is képes volt. Két darab kétszázhatvan lóerős Volvo-Penta dízelmotor hajtja.- Ránézésre tengeri luxus­jacht - mondta Halmos Gábor, a Balatoni Hajózási Zrt. vezér- igazgatója. - S mivel a vízen a sebesség a valós duplájának tűnik, valóban élmény, kaland rajta a gyorsaság. A zrt. üze­meltet már egy gyorshajót, egy ennél kisebbet Fonyód és Ba­dacsony között. Az igények és az utasok kedvező visszajelzé­sei miatt döntöttünk ennek a két nagyobbnak a beszerzésé­ről. A jövő évi főszezonban na­ponta járják majd a Balatont körjáratban a három állomás között. Egész napra, akárhány útra 8500 forintot kell fizet­ni, egy háromállomásos körre 5800 forint a menetjegy ára, gyerekeknek 2900. ■ Fónai Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom