Somogyi Hírlap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
2013-09-10 / 211. szám
2013. SZEPTEMBER 10., KEDD 5 BELFÖLD - EURÓPAI UNIÓ Újraindulnak az uniós penzek megegyezés 230-250 millió eurónyi kifizetést bukik a magyar állam Johannes Hahn és Lázár János az eredeti tervekhez képest megkésve, de talán még időben egyeztek meg a szankciókról HIRSAV Megegyezett az Európai Bizottság és a magyar kormány a felfüggesztett uniós fejlesztési támogatások ügyében. A hónapok óta húzódó konfliktus miatt a legtöbb operatív program esetében állt a kifizetés, ami több százmilliárd forintos kiadást jelentett az államnak. VG-összeállítás Magyarország elfogadja az Európai Bizottság javaslatát az uniós támogatások öt- százalékos korrekciójára tíz olyan operatív program esetében, amelyet a mérnökkamarai regisztráció és a magyar nyelvtudás követelménye érint - jelentette be Lázár János Brüsszelben, miután tárgyalt Johannes Hahn regionális politikáért felelős uniós biztossal. A kifogásolt magyar rendelkezésekkel praktikusan ki lehetett zárni külföldieket egyes pályázatokból. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár szerint „korrekt és higgadt tárgyalás” nyomán „tisztességes megállapodás” jött létre. Hozzá kell azonban tenni, a kormány tavasszal még abban reménykedett, a nyári szünet előtt sikerült kiegyezni. Ami pedig a korrekció ösz- szegét illeti, Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikáért felelős helyettes államtitkára augusztus elején még arról beszélt lapunknak, hogy a kormány kétszázalékos korrekciót tartana reálisnak. Mindezek azt mutatják, Budapest engedett Brüsszelnek, ám tény, az Európai Bizottság is elvetette az egyik főigazgatósága részéről említett 25 százalékos szankcionálást. Tavaly ekkora mértékű büntetést szabtak ki Romániára. Ami pedig a korrekció 5 százalékos arányát illeti, ez nem elvonást jelent, hanem azt, a kifogásolt pályázatokra kifizetett összegek ezen hányadát az EU nem finanszírozza Magyarország számára, ám ugyanazt az összeget - Lázár János becslése szerint 230-250 millió eurót, vagyis 69-75 milliárd forintot - az adott operatív programon belül újra pályáztatni lehet. Erre az év végéig van mód, míg az elköltésre fő szabály szerint 2015 végéig van lehetőség. A kompromisszum azt is jelenti, hogy az elvont pénzt az állam állja, annak uniós finanszírozása nem biztosított. A megállapodás fontosabb része az, hogy az unió újrainmég A finisben is van mód az operatív programok módosítására - derült ki Johannes Hahn és Lázár János tárgyalásain. Az államtitkár legalábbis arra utalt, hogy Brüsszel partner egy ilyen -adminisztratív vagy technikai - lépésben, vagy akár abban, hogy bővítsék a nagyprojektek listáját. Lázár János ugyanakkor beszélt a már meglévő könnyítésekről, a vállalkozóknak biztosított 30 százalékos szállítói előlegről, illetve az önkormányzatok részére létrehozott Önerő Alapról. dítja az operatív programok finanszírozását. A pályázóknak általános szabály szerint a magyar állam fizet, amely aztán negyedévente egyben küldi ki a számlákat Brüsszelbe. A kifizetések leállítása óta is ezt tette, ám mostanáig mintegy kétmilliárd euró nem érkezett meg. Lapunk úgy tudja, a hatszáz milliárd forint körüli kifizetéseket egyfelől a költségvetési tartalékból, KITÉRT ARRA, hogy a környezetvédelmi célú programoknál nagy a lemaradás. Ahol a települések nem boldogulnak, ott az állam a saját kezébe fogja venni a programokat - jelezte. Ez az intézkedés első körben különösen az unió felé tett vállalás alapján kötelezően végrehajtandó beruházásokat (csatornázás, ivóvíz biztosítása) érintheti. Lázár ugyanakkor emlékeztetett Orbán Viktor egy kijelentésére, miszerint ha egy tárcánál forrásvesztés lesz, ott az az adott minisztérium „költségvetése: bánhatja”. másrészt állampapír-kibocsátással, illetve állami betétből fedezték. Mindez akkor jelentett volna problémát, ha az év végéig nem születik megállapodás, ez a veszély azonban elhárult. Mint Johannes Hahn a találkozót követően elmondta: a leállított programoknál napokon belül elindulhatnak a kifizetések. Vagyis a most 1050 milliárd forintra módosított államháztartási hiányt nem a teljes összeg, hanem a 69-75 milliárdos tétel növeli, kérdés ugyanakkor ennek mekkora hányada nem az elkölthető tartalékból származik. A kétmilliárd euró „az ország fejlődése szempontjából kiemelkedő nagyságrendű összeg, és a megállapodás jó befektetés Magyarország részéről” - állapította meg Lázár János. Erre utalt az osztrák főbiztos is, amikor megjegyezte: Magyarországon a strukturális alapokból finanszírozzák a közberuházások több mint 90 százalékát. Hahn elmondta: a források felfüggesztése mindig súlyos ügynek számít egy olyan uniós tagországban, amely nagymértékben van ráutalva Diszkrimináció? A kifizetéseket azt követően függesztette fel Brüsszel, hogy auditorai szabálytalanságokat állapítottak meg. Elsősorban azt kifogásolták, hogy az egyes projektek műszaki ellenőrei számára magyar mérnöki kamarai tagságot, illetve magyar nyelvtudást írtak elő. Ez brüsszeli vélemény szerint sérti a nemzeti diszkrimináció tilalmára vonatkozó szabályokat. Magyarország ezt vitatta, ám nem sokkal a kifizetések leállítása után, idén februárban módosították az ide vonatkozó szabályozást. A bizottság ugyanakkor korábban azt közölte lapunkkal: hiányosságok tapasztalhatók a projektek, illetve a közbeszerzések átláthatóságával kapcsolatban is. a strukturális támogatásra, de a bizottság szemszögéből nézve az ilyen felfüggesztés nem számít szokatlannak. Idén már több mint száz program tekintetében nyúltak ehhez az eszközhöz és csaknem mind a 28 tagország érintett volt ilyen felfüggesztésben. Silvio Berlusconi nem adja fel tegnap kezdte a tárgyalást Silvio Berlusconi mentelmi jogának felfüggesztéséről az olasz felsó'ház ad hoc bizottsága. A volt miniszter- elnököt adócsalás miatt augusztusban hafmadfokon is egyéves - házi őrizettel vagy közhasznú munkával kiváltható - letöltendő börtönbüntetésre ítélték, egyelőre azonban nem született döntés mandátumáról. A 23 tagú bizottság vezetői Berlusconi politikai ellenfelei, ennek ellenére nem lehet gyors döntéssel számolni. A politikus már korábban jelezte: az európai emberi jogi bíróságon fellebbez mentelmi joga érdekében. ■ VG Ma jöhet Kroes roamingjavaslata MINDEN ROAMINGDÍJAT eltörölne 2016-ra Neelie Kroes, az Európai Bizottság telekommunikációért felelős tagja. Erről a német Focus írt egy magas rangú bizottsági forrást idézve. A magazin szerint Kroes ma terjeszti be az erre vonatkozó indítványát, amely nem csak az unión belüli olcsó külföldi telefonálásra, de alacsony árú mobilinternetes hozzáférés biztosítására is vonatkozna. ■ EuObserver WTO: 2,5 százalékkal nőhet a kereskedelem A KERESKEDELMI VilágSZQT- vezet (WTO) számításai szerint 2,5 százalékkal nőhet a globális kereskedelem volumene 2013-ban, és 4,5 százalékkal 2014- ben. Roberto Azevedo, a szervezet új főigazgatója szerint ezek a számok rosz- szabbak, mint a korábban várt 2013-as 3,3 százalékos és a 2014-es 5 százalékos növekedés. Azért rontottak az előrejelzésen, mert az Európai Unió csak a 2013 harmadik negyedéve után fog elkezdeni növekedni, de korábban abban reménykedtek, hogy már a második negyedév végétől fellendülés lesz - mondta el a brazil politikus a WTO Általános Ügyek Tanácsának ülésén. ■ MTI Módosíthatják az operatív programokat A dohánylobbi akasztja meg az uniós szabályozást európai parlament Szeptember helyett csak októberben szavaznak a cigaretták forgalmazását szigorító direktíváról Intenzív lobbitevékenységnek tulajdonítják azt, hogy az Európai Parlamentben egy hónappal eltolták az eheti ülésre tervezett plenárist szavazást a dohány- termékek forgalmazásának szigorításáról. A direktíváról, amelyet egyébként a parlament egészségügyi bizottsága -az 1360 beterjesztett módosítás ellenére - júliusban már elfogadott, csak októberben voksolnak. Az Observer vasárnapi száma titkos dokumentumokra hivatkozva arról írt, a Philip Morris dohánycég 161 embert alkalmaz, ám más dohánylobbisták keze is benne van a halasztásban. Az európai lobbitevékenységet vizsgáló Corporate Europe Responsability (CEO) nemrég arról írt, Brüsszelben 97 hivatásos do- hánylobbista dolgozik, összesen 5,3 millió eurós keretből. Különösen az e-cigaretták érdekében léptek fel igen aktívan: egy európai szervezet internetes petíciót is indított a termékek forgalmazásának szigorítása ellen, míg mások - mint azt a CEO feltárta, ajándék e-cigarettákkal bombázták a képviselőket. Nem véletlenül: a rendelkezés igencsak megszigorítaná az eddig alig szabályozott „füst nélküli” dohánytermékeket is. Ezeket gyógytermékként lehetne árusítani, vagyis forgalomba hozatalukhoz a tagállami hatóságok engedélye szükséges, sőt, egyes Egy szervezet szerint különösen az e-cigarettát gyártók aktívak helyeken csakis gyógyszertárban lehetne kapni. A készülő direktíva általában szigorítaná a dohánytermékek gyártásának, csomagolásának és a forgalmazásának a feltételeit is. A mostaninál is nagyobb, a doboz elő- és hátlapjának 75 százalékát beborító elrettentő figyelmeztetések kerülnének a paklikra, és betiltanák az ízesített termékeket is. Nem csak a mentolos cigaretta válna ugyanakkor törvénytelenné, hanem a vékony szálak is, a törvényhozók ugyanis megszabnák egy-egy cigaretta minimális átmérőjét (7,5 milliméter) is. A módosításokat indítványozó Európai Bizottság ezt azzal indokolta, mind az ízesítés, mind a vékonyabb méret azt az érzetet keltheti, ezek egészségesebb termékek. A mostaninál pontosabban sza- bályoznk a csomagolást is: egy dobozba legalább 20 darab vagy 40 grammnyi cigarettát kell tenni - most több tagországban, köztük hazánkban is 19 szál a minimum -, és kötelezővé teszik a hologrammal ellátott zárjegyet is. A Guardian arra hívja fel a figyelmet: a halasztás egyik következménye az lehet, hogy az irányelv végső formájának kialakítása átcsúszik a következő félévbe, vagyis a görög elnökség idejére. Athént pedig nem éppen a dohányzási tilalom élharcosaiként tartják számon. ■ VG
