Somogyi Hírlap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-09 / 210. szám

MEGYEI KORKÉP 2013. SZEPTEMBER 9., HÉTFŐ 2 FELÜTÉS Vehemencia tomboltak És tizennégy vasúti kocsit szétvertek a Ro- mánia-Magyarország labda­rúgó vb-selejtezőről hazaté­rő magyar drukkerek a visz- szautazás közben, emiatt' a MÁV szerint Békéscsaba környékén kocsihiány léphet fel a következő időszakban. inkább a magyar focisták let­tek volna ilyen vehemensek a meccsen... (av) HÍRSÁV A tisztálkodásról tanulhattak Szennában fűben-fában címmel a tisz­tálkodásról szóló tematikus hétvégét rendeztek a szen­nai skanzenben. A látogatók kipróbálhatták a szappanfő­zést, a gyógyhatású krémek készítését, és megtudhatták, hogyan készíthetnek festéket gyógynövényekből. ■ A. V. Külföldi kórusok a református templomban négy kórust hallgathattak meg az érdeklődők a kapos­vári református templomban szombaton a Kórusok az Euró­pai Kultúráért Fesztiválon. A rendezvényen erdélyi és angol karok is felléptek. ■ A. V. Kisasszony-napi búcsú és utcabál Szentiakabon Mj^ÉVEt^ABÁLLALÜn^­peltek a kaposvár-szentjaka- biak. A Kisasszony-napi bú­csút a művelődési házban rendezték meg. ■ A. V. Gesztenyés napok a patcai Katica-tanyán a gesztenye került a központ­ba a hétvégén a patcai tanyán. A látogatók tréfás gesztenyés játékokat játszhattak, s külön­féle játékokat is készíthettek az őszi gyümölcsből. ■ A. V. Imaóra és virrasztás a segesdi búcsún marics József berzencei plé­bános celebrálta a misét a se­gesdi Kisboldogasszony-na- pi búcsún, melyen több zarán­dok is résztvett. ■ A. V. Polgármesterek célkeresztben kis magyar FEUELENTősDi Egy a szavazat, ám egyszemélyi a felelősség ► Folytatás az 1. oldalról- Egyetlen fiktív számlát se ta­láltak, pedig három évig tartó rendőrségi és pénzügyőrségi vizsgálat előzte meg a vádeme­lést - így Pollák. - 2008-ban névtelen feljelentést tettek elle­nem a falubeli politikai ellen­feleim. Csalásnak és sikkasz­tásnak indult, de egyetlen tég­láról se bizonyosodott be, hogy a magam hasznára fordítottam volna, pedig még a zártkerti szőlőmet is megvizsgálták. Az ügyészség által kirendelt szak­értő talált néhány olyan szám­lát, amely szerinte nem alátá­masztott. Zömében murvázás- ról, területrendezésről és ha­sonlókról van szó, azt mondja a szakértő, hogy feltehetően nem lett annyi anyag felhasználva, amennyit elszámoltunk. Mi az, hogy feltételezhetően? Hogyan lehetne ellenőrizni, főleg utó­lag, hogy a közmunkás öt, vagy tizenöt lapát cementet dobott a keverőbe? Van azután egy 5397 forintos csempeszámla, amit a hivatal dolgozói véletlenül az egészség- ház-építéshez könyveltek, hol­ott a községházánál lett felhasz­nálva az ottani fűtéskorszerűsí­tés során. Adminisztratív hibák történhettek, de ez nem azonos azzal, hogy a polgármester tu­datosan, szándékosan kárt oko­zott volna. Az önkormányza­ti törvény úgy szól, hogy a gaz­dálkodás biztonsága a képvise­Egy polgármester készüljön fel mindenre: Marczali Tamás egy falunapon lő-testület felelősségi köre. A polgármester egy a testületi ta­gok közül, s „csupán” a gazdál­kodás szabályosságáért felel, azaz ha egy ügyintéző tévedés­ből rossz rubrikába könyvel egy tételt, azért is a polgármester a felelős. A somogytúri Müller Tibor is ugyanezt feszegeti, lám, hiába három képviselő-testület azo­nos döntése az ingatlanügylet­ről, ha egyszer a rendőrség és az ügyészség szerint bűncse­lekmény történt (igaz, az ügy az elkövetéskor érvényes jog­szabályok alapján elévült), s hi­ába Túron is csak egy szavazat a polgármesteré, mégis csupán őt vonják felelősségre. Az ádán- di Pollák Tibor egyébként érde­kes következtetésre jutott, ami­kor a közelmúltban betörtek a községházára, de semmit sem vittek el. Azt mondta akkor: - Zajlik az egymilliárd forintos csatornázás közbeszerzési eljá­rása, előkészítjük az Ádándot is érintő, hat-hétszáz millió fo­rintos útépítést és a 150 milliós, vízminőséget javító beruházást. Felmerül bennem az is, hogy a bélyegzők érdekelték az elköve­tőket, mert esetlegesen egy, az eljárás során a jövőben felbuk­kanó ál-dokumentumhoz kel­lett a hivatalos bélyegző... Az ádándi polgármester ar­ról is beszélt: az önkormány­zat költségén szakértőkkel sze­retné megvizsgáltatni, helyez­tek-e el lehallgató-berendezést a hivatal épületében, vagy tör- tént-e kísérlet áthatolásra a hi­vatali számítógépes rendszer tűzfalán. Azaz: a jelek szerint nagy a tét. - Még a napokban is jutott tudomásomra újabb fel­jelentés, mennek a panaszok a kormányhivatalba is - tette hoz­zá. - Igaz, hogy csak nagyon ke­vesen vannak ezek az emberek a több mint kétezres községben, de meg tudják keseríteni a pol­gármester életét. Az a szeren­cse, hogy a gonoszság nem ra­gályos... Kőröshegyen a 2005 és 2010 közötti időszak minden doku­mentumát egyenként „szálaz- ták át” a hatóság emberei, az az időszak tehát „tisztább nem is lehetne” - ennyi eredménye le- gelább volt az ellene tett feljelen­tésnek Marczali Tamás kőrös­hegyi polgármester szerint. - A 2010-es választások előtt egy hónappal jelentettek fel, más­fél év után zárult le a nyomo­zás bűncselekmény hiányában - összegezte az ügyét Marczali. Nem csak községekben gyár­tatnak feljelentések a regná­ló vezetővel szemben. Egy ba- latonföldvári képviselő-testüle­ti ülésen tételenként sorolta fel a polgármester azokat a fejlsz- téseket, amelyek kapcsán felje­lentették az ellenfelei. Hosszú volt a lista. Tanulság a közelgő kampány előtt, különös tekintettel arra, hogy a következő önkormány­zati ciklus már ötéves lesz: a vádlottak padjára mindig a pol­gármester ül. ■ Fónai Imre Visegrádi festők kizárólag Kaposváron kiállítás Magyarországon csak Somogybán látható a vándortárlat Kilopták a tartályt a koktélpultból a fenyvesi strandon A Kapós Art nyolc művészé­nek munkái is láthatóak a Pe- ople-metr 2013 kiállításon a ka­posvári Anker-házban. A négy visegrádi ország 40 alkotójának vándortárlata szombaton nyílt meg, s a festményekből, grafi­kákból és sokszorosított gra­fikákból álló kiállítása ideha­za csak Kaposváron tekinthető meg. A vándortárlat előbb a len­gyel Czestochowába utazott, in­nen került Kaposvárra, ahová a szlovákiai Nagyszombatra megy tovább, a végső nagy kiállítását Prágában rendezik. ■ A. V. Vörös András és Halmos Klára a Kapós Art szervezésében hozta Somogyba a nemzetközi kiállítást lebukott a tolvaj Szétszerel- te a csöveket és ellopta a tar-. tályokat egy tolvaj a balaton- fenyvesi strand egyik koktél­pultjából. Az augusztusi ak­ció elkövetője a napokban lett meg. Csütörtökön fogták el a fonyódi rendőrök azt a 39 éves férfit, aki alaposan gyanúsít­ható a bűncselekmény elköve­tésével. A nyomozás során ki­derült, hogy augusztus 9-én vagy 10-én a fenyvesi stran­don lévő koktél pult csővezeté­keit megrongálta és két tartá­lyát eltulajdonította. ■ VAS ANDRÁS TÁRCÁJA Szezonutó pápá, baba. hamm-hamm te..., bá.J - magyarázta hatalmas izgalommal még elalvás előtt az ágyban is, s a szókezdő szó­tagokra épülő tizenöthónapos szókincséből kihámoztuk, még mindig a nagy, sárgavillogós autóról mesél. Hogy jött a ku­káskocsi - hamm-hamm teher­autó -, melyről az egyik kukás visszaintegetett, sőt, -köszönt neki: - Pá pá, baba! s attól kezdve minden este ki kellett állni a kapuba az augusz­tus végére elnéptelenedett má- riafürdői utcára, s várni a sze­meteseket. Akik persze csak he­tente kétszer jöttek, csütörtö­kön és vasárnap, de hogyan le­het elmagyarázni egy ötnegyed­éves kisfiúnak, mi az a csütör­tök, vagy egyáltalán a holnap­után vagy a holnap. így aztán a néha már-már kellemetlenül hű­vösre forduló szürkület a sza­badság utolsó hetében - esőben is... - mindig a kapu előtt talált minket, nézegettük az igencsak gyér forgalmat, s Bence várta a hamm-hamm autót. Ami persze általában nem jött, szerencsére a közeli panzió előtt két-három napra letáborozott egy másik te­herkocsi, rajta két raliautóval, s ha ezt úgy hatszor-nyolcszor megnéztük egy nap, valamint le­tudtunk vagy tíz vonatot, sike­rült elterelni a figyelmét a várt és elmaradt attrakcióról. Lassan megismertek bennünket a kései máriafürdői nyaralók, már any- nyira hozzátartozhattunk az esti utcaképhez, mint a csatomapar- ti fagyialtos előtt jócskán meg­csappanó, de azért még mindig említésre érdemes sor. A harma­dik napon szinte már mindenki ránk köszönt, Bence pedig bol­dogan pá-pázott, nézegette a bi­cikliseket, sétálgatókat, s gyö­nyörködött a végére mindig be­kapcsoló lámpákban. PÁ-PÁi - köszönt oda szinte auto­matikusan a nyár utolsó szerdá­ján egy fegyelmezett, kettes so­rokban a központ felé sétáló cso­portnak, s billentett is néhányat ujjaival. Pá pá, baba! - jött a vá­lasz az első pártól, aztán a kö­szöntés végig hullámzott a soro­kon. A gyerek persze ismét kö­szönt, s bár az első néhány páros már távolodott, a többiek megáll­tak. Mosolygós arccal integettek, puszit dobáltak, néhányan kilép­tek a sorból, s odajöttek, megsi­mogatták a kezét, a bátrabbak az arcát. Ekkor ismertük meg őket, két szomszéddal arrébb, az er­zsébetvárosi üdülőben nyaral­tak, már ha az őszt idéző augusz­tus véget annak lehetett nevez­ni. De láthatóan ennek is örül­tek, büszkék voltak, hogy elju­tottak egyáltalán a Balatonhoz, mint utóbb kiderült, a többség életében először járt a tónál. Es úgy általában először is vakáci­ózott: a sérült, jobbára Down-kó- ros fiatalok számára ez annyit je­lentett, mint másnak két hét va­lami fehér homokos csendes-óce­áni szigeten vagy a francia rivié- rán. S bár az időjárás miatt arról szó sem lehetett, hogy strandolja­nak, igyekeztek kiélvezni a nya­ralás minden percét. Esőben is az udvaron labdáztak, boldogan nézegették a már lerabolt, bezá­rás előtt álló néhány butik fan­táziátlan felhozatalát, nagy buz­galommal fokhagymázták a lán- gost a büféknél, s büszkén masí­roztak hazafelé az egyenkétgom- bócos fagyijaikkal. Őket nézve kicsit el is szégyelltük magun­kat, akik mint lassan negyven nyarat a Balatonnál eltöltő ruti­nos tópartiak, csak fanyalgunk az időjárás miatt, szidjuk a korai őszt, mely átírta a tervezett nya­ralási forgatókönyvet. Szégyen­keztünk, amikor láttuk a jövő­beni heteket-hónapokat látható­an meghatározó élmény nyújtot­ta izgatottságukat, a gyermeki­en őszinte, tiszta boldogságot a szemükben. Eleinte még kényel­metlenül is éreztük magunkat, aztán a harmadik vagy negye­dik találkozás, köszöngetés, pa­csizás után kezdtünk nemfog­lalkozni az esővel, a tréningru­hás időjárással. Bence pedig a hamm-hamm teherautóval. Már nem az integető kukásról mesélt esténként, hanem a bácsikról és nénikről, akik jöttek, puszit do­báltak, paskolgatták. Es amikor az utolsó este szinte egyszerre tűnt fel a sárgavillogós kocsi és a másik irányból érkező, fegyel­mezett párokban sétáló csoport, csak egy futó pillantást vetett a teherkocsira, s nem is foglalko­zott a kukással. Viszont hosszan magyarázott a fülig érő szájú er­zsébetvárosiaknak, majd amikor a csapat továbbment az üdülő fe­lé, hangos pá-pázásba kezdett, s dobálta utánuk a puszikat. A ri- koltozást hallva az egyik kísérő a kapuból még visszafordult fe­lénk: Nagyon megszerették a kis­babát, egy darabig nem fogják el­felejteni ezeket az estéket. BENCE, mintha értené, bólogatott és pá-pát intett... ■ Ön kit jelentett fel eddig? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: j S0NUNE.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom