Somogyi Hírlap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-08 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 34. szám

UTAZAS 2013. SZEPTEMBER 8., VASÁRNAP 14 Piemontban elvarázsol a táj torinó ló kilométer hosszú árkádsor - biztosan nem ázik meg vásárlás közben! Torino barokk arcát még a Savoyaiak alakították ki. 1861-ben itt koronázták meg az első olasz királyt, Viktor Emánuelt, a város egy ideig az egyesült Olaszország fővárosa is volt. HE33S' ■ Tunéziába is csak óvatosan! A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM ismét figyelmeztette a Tunéziába készülő magyarokat, hogy az ott kialakult politikai válság miatt a fővárosban és az ország több városában továbbra is számítani lehet nagyobb demonstrációkra. Tüntetések lehetnek El-Kai- ruán, Monasztir, Szúsza és Szfaksz városok központjá­ban, mecsetjeinek környé­kén, Tuniszban és Bizerte városban is. ■ Borfesztivál a budai Várban szeptember íi-ÉN nyitja meg kapuit a Budavári Bor- fesztivál. Megújult gasztro­nómiával és sok zenei prog­rammal várják a közönséget. Az idei év mottója: „Bor és Nő... - mindig másért szép.” A borfesztivál szeptember 11. és 15. között mindennap várja a látogatókat. ■ Kedvezményes belépő az állatkertbe SZEPTEMBER 14-15-ÉN kedvezményes állatkerti gyermekbelépővel jutalmaz az Italos Karton Környezet- védelmi Egyesülés (IKSZ) minden 14 év alatti gyerme­ket, aki legalább 10 darab kilapított italos kartondobozt visz a Fővárosi Állat- és Növénykert főbejáratához, így 1800 forint helyett 600- ért vásárolhatnak jegyet a szorgalmas gyűjtők. Ez már az ötödik alkalom, hogy a Vidám Doboz Napok akció keretében kedvezményes belépőt kapnak a gyerekek. ( www.italoskarton.hu vagy a www.facebook.com/italos- karton oldal.) ■ Ők is örülnek a gyerkőcöknek. Piemont várak által szegé­lyezett, szőlőhegyektől tar­káik) vidéke kevéssé ismert a magyar utazók előtt. Pedig ez az itáliai tartomány is számtalan szépséget kínál. AS-összeállítás Rendkívül változatos vidék: északon a Lago Maggiore és az Orta-tó kedves, már-már mediterrán hangulata, míg a Franciaországgal határos nyu­gati rész különleges vadsága elbűvölő. Piemont egyre nép­szerűbb: az albai szarvasgom­ba, a Cortemiliából származó mogyoró, a novarai gorgonzola megízlelése minden ínyenc ál­ma. Világszerte ismert borokat érlelnek itt, Vercelli környéke pedig Európa egyik legjelentő­sebb rizstermesztő területe. TORINO - ESERNYŐ NÉLKÜL Piemont székhelye, az Alpok lábainál fekvő Torinó, Olaszor­szág egyik legnagyobb városa. A rómaiak alapították, de ké­az alpesi táj kellős közepén a Lago Maggiore, Lago d'Órta és Lago di Viverone tavak partján minden nyaralót elbűvöl a me­diterrán hangulat. Az áttetsző vizet gyönyörű parkok, pálmák, csodálatos kertek és hegylán­sőbb a Savoyaiak alakították ki a város különösen szép barokk jellegét. Á patinás rezidenciák, a Palazzo Madama, a Castello Valentino, a Rivoli-kastély és a Venariai királyi palota 1997- ben a világörökség része lett. Az 1800-as évek második felében Torinó volt az Appen- nini-félsziget politikai és kul­turális központja. Itt koronáz­ták meg 1861-ben II. Viktor Emánuelt, az első olasz királyt, és néhány évre Torinó lett az egyesült Olaszország fővárosa. A városkép építészeti jellegze­tessége a 16 kilométer hosszú árkádsor, mely a maga nemé­ben a leghosszabb Európában. Sehol sem lehet oly hosszan esernyő nélkül sétálgatni egy városban, mint itt. Az egyipto­mi művészet egyik legjelentő­sebb gyűjteménye a Museo Egi- zio múzeumban látható. A GASZTRONÓMIA CSÚCSAI Számtalan barátságos kávé­ház - már a XIX. században több mint 200 volt belőlük! - teraszán ücsöröghetünk, és fo­cok veszik körül. Látni kell a Lago Maggiore nagyvilági für­dőhelyeit, Stresát és Verbaniát, valamint a pompás Borro- meo-szigetcsoportot. A terület a vízi sportok paradicsoma: úsz­ni, vitorlázni, hullámlovagolni, gyaszthatunk valódi olasz ka- pucsínót. Torino sokarcú város, érdemes rá egy kis időt szán­nunk. De nemcsak a tartomány székhelye, hanem a közelében található kisebb városok, mint Alessandria, Asti, Álba, Biella, Novara és Vercelli is megérde­melnek egy-egy látogatást. vendéglátás Langhéban, Cu- neo vidékén kezdődtek. Innen indult el a Slow Food mozga­lom, amely a magas színvonalú ételkultúra és stílus fejleszté­sét tűzte ki céljául. Langhéban olyan híres borok teremnek, mint a Barolo, a Barbaresco, Roeróból származnak az Ar- neis, a Favorita nevű borok, és a magyarok által is kedvelt Asti Spumante habzóbor. Vercelli környékén az 1123- ban alapított S. Maria di Luce- dio apátság szerzetesei kezdték el termeszteni a rizst. Szívesen fogyasztják gombákkal (rizot- to), amelyekből errefelé ren­geteg terem. A piemontiak kü­lönösen büszkék a sajtjaikra: Val Granában készül a kitűnő vízisízni, kajakozni vagy motor- csónakozni is lehet. A trekking és a hegymászás kedvelőit vár­ják a hegyek és a Valgrande, Európa legnagyobb vadaspark­ja. A golfozók 56 különböző pá­lyán hódolhatnak hobbijuknak. eredetvédett sajt, a Castelmag- no, Saluzzo környékén pedig többek közt a Robiolát, Muraz- zanót kóstolhatjuk meg. MOGYORÓS CSOKI, PRALINÉ A piemonti cukrászat legfon­tosabb hozzávalója a csokoládé. Meg kell kóstolni a híres Gian- duiottit (finom mogyorókrém­ből formált praliné) vagy a Basi di Cherascót (csokis-mogyorós praliné). A csokoládé mogyoró­val történő dúsításának az ötle­te Torinó francia megszállása idejéből származik. Akkoriban nem volt elegendő csokoládé, ezért mogyoróval keverték ösz­a hosszú, vékonygrissinit, ami manapság minden olasz ven­déglő asztalán megtalálható, valamikor Torinóban találták fel. Mind a mai napig kézzel ké­szítik ezt a kenyérféleséget. A grissini tulajdonképpen a kis II. sze a masszát. Egyébként a Gi- anduiotti a Nutella elődje, amit szintén itt találtak ki. Helyi kü­lönlegesség a Bicerin (dupla ká­vé), amelyet sűrű kakaóval fi­nomítva, és sok tejszínhabbal a tetején kínálnak a kávéházak. Torinó Európa legnagyobb szabadtéri gyümölcspiacának ad otthont mindennap, a vasár­napot kivéve. A Gran Balonon minden második vasárnap, a Via Borgo Dórán minden máso­dik szombaton van bolhapiac. Bútort és apróbb értéktárgya­kat egyaránt kínálnak - bátran lehet, sőt, kell is alkudozni! Viktor Emánuel hercegnek kö­szönhető. A királycsemete min­dig betegeskedett, és a nehezen emészthető kenyér nem ízlett neki. így orvosa felkérte a tori­nói pékeket, hogy készítsenek egy könnyebb péksüteményt. Nagyvilági fürdőhelyek elbűvülő mediterrán környezetben Nem lehet ellenállni egy ilyen gusztusos tálnak, aztán jöhet a borocska. Grissini, a királycsemete kedvence Jövőre már szüretelhetik az újfajta Csabagyöngyét Elemi érdek a gyógyfürdők fejlesztése Magyarország Szerencsés vidék, bővében vannak a gyógy- és termálvizeknek Békéscsaba városa két hektá­ron létesített szőlőültetvényt - mintegy 9 ezer tőkével. A város önkormányzata még 2010-ben döntött erről. Vantara Gyula polgármester sajtótájékoztatót is tartott a mi­nap a telepítésről, ahol többek között kijelentette: a város cél­ja az ültetvénytelepítéssel és a hozzákapcsolódó létesítmé­nyekkel átmenteni az utókor számára a szűkebb pátriában lassan már feledésbe merülő, Csabagyöngye fajtájú csemege- szőlő értékeit és a helyi borkul­túra hagyományait. A július közepén érő, leg­korábban fogyasztható hazai szőlőfajta a legtöbb betegség­gel szemben rezisztens. Stark Adolf a Csabagyöngye szőlőt az 1800-as évek végén nemesítet­te, és tíz év alatt megszervez­te nemzetközi forgalmazását. A fajta iránt akkoriban óriási volt a piaci kereslet a világ szá­mos országában! Az első szüret 2014-ben lesz, az ültetvény várhatóan jövőre fordul termőre. Hasznosításá­ról annyit már tudni, hogy a szőlő egy részét az idelátoga­tók fogyasztják majd el kósto­lóként. A többlettermésből bé­késcsabai tájbor készül, illetve Csabagyöngye szőlőpálinka, ami - remélik a helybeliek - a kolbászhoz hasonlóan békés­csabai specialitás lesz. ■ Egyre nő az érdeklődés a fürdők iránt, ez pedig szük­ségessé teszi ezeknek a léte­sítményeknek a folyamatos fejlesztését, a Széchenyi Pi­henőkártya minél szélesebb körű elfogadását - fejtette ki a Fidesz szóvivője, Hoppál Pé­ter Harkányban, a gyógyfürdő strandján. Magyarországon 38 gyógyfürdő működik, és több mint 140 a gyógyvizű források száma. A számos szolgáltatást kínáló fürdők vonzzák a bel- és külföldi látogatókat, ezért nagy hangsúlyt fektetnek a gyógy- és fürdőturizmus fejlesztésére. A külföldiek mellett a béren kívüli juttatásoknak, illetve a Széchenyi Pihenőkártyának Egyre több hazai vendég keresi fel. Harkány nem mond le az új szolgáltatásokról kesjár János, a Harkányi Gyógyfürdő Zrt. vezérigazgatója arról tájékoztatott, hogy az évi 500-700 ezres vendéget fogadó létesítmény-együttes folyamato­san pályázik annak érdekében, hogy újabb és egyre jobb szol­gáltatásokat tudjanak nyújtani a vendégeiknek. főként a mozgásszervi, nőgyó­gyászati problémáikat és pik­kelysömörüket kezelni kívánó, és a színvonalas kikapcsolódást kereső vendégeket, turistákat célozzák meg az újabb fejleszté­sekkel. köszönhetően a fürdőket ma­gyar családok is egyre nagyobb számban keresik fel. „Tavaly a munkaadók 72 milliárd forintot juttattak mintegy 900 ezer munkavál­lalónak a Széchenyi Pihenő­kártyákon keresztül, és ebből a gazdaság már 62 milliárd fo­rint bevételhez jutott” - mond­ta Hoppál Péter. 2013 első négy hónapjában a kártyákra feltöltött összeg 25 százalékkal nőtt 2012 hasonló időszakához képest, és év végére megköze­lítheti a 100 milliárd forintot. Éppen ezért fontos a hazai für­dők fejlesztése, és a pihenő­kártya-elfogadóhelyek számá­nak növekedése. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom