Somogyi Hírlap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
2013-09-08 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 34. szám
2013. SZEPTEMBER 8., VASÁRNAP SZTORI 5 Száraz nyarak, csapadékos telek jönnek klímakutatás Nem a változással van a baj, hanem annak sebességével - Katasztrofális károkat okozhat A 2021-2040-re Magyarországra várható éves és évszakos hőmérséklet- és csapadékváltozás mértéke a három regionális modell alapján (referencia időszak: 1961-1990) ÉVES TAVASZ NYÁR ŐSZ TÉL Átlagos hőmérsékletemelkedés (°C) 0,8-1,8 1,0-1,6 0,5-2,4 0,8-1,9 0,8-1,2 Átlagos csapadékváltozás (mm) (-40,8;+2,4) (-15,9;+6,0) (-15,0;+3,0) (-4,8;+5,1) (-22,8;+10,8) Mikor érnek ide a pingvinek? A Kárpát-medencében a szélsőséges időjárási helyzetek egyre gyakoribbá válnak, bármi előfordulhat. Az évi átlaghőmérséklet nőni fog, gyakoribb lesz a szélsőséges időjárás. A nyarak szárazabbak, a telek csapadékosabbak lesznek. ______________________k__ Ács György Az 1988-ban megalakult Éghajlat-változási Kormányközi Testület hét-nyolc évente készít klímajelentéseket. Ürge- Vorsatz Diana a Közép-európai Egyetem környezetvédelmi tanszékének professzora maga is szerzője a dokumentumnak. Fel van háborodva azon, hogy megszegve a titoktartási megállapodást, kiszivárogtatták a jelentéstervezetet. „Egy tőzsdei információt sem lehet kiszivárogtatni, ráadásul azok a lapok, amelyek megkapták a tervezetet, vállalták, hogy nem teszik közzé. Néhány hét múlva hivatalosan is nyilvánosságra hozzák a jelentést, ráadásul nem végleges semmi, még dolgozunk rajta” - mondta lapunknak. A professzor asszony a harmadik munkacsoportban vezeti az egyik nemzetközi szakmai csapat munkáját. Nem lehet könnyű, hiszen pénzt senki nem kap érte, mindenki a munkája mellett szorít időt a közreműködésre. Arról írnak, hogyan lehet megelőzni az éghajlatváltozás negatív következményeit. Ezen belül azt a fejezetet fogja ösz- sze, amelyik a legtöbb jó hírrel szolgál. Foglalkoznak a többi közt az épületekkel kapcsolatos energiafelhasználással, az új és meglévő épületekkel ép úgy, mint a háztartási berendezések károsanyag kibocsátásának csökkentésével. A kiszivárogtatott klímajelentés tervezetében az áll: legalább 95 százalékos bizonyossággal állítható, hogy a hőmérséklet emelkedését az elmúlt évtizedekben főképp emberi tevékenység okozza. Mi ez? Újabb riogatás vagy komoly figyelmeztetés - kérdeztem Hízó Ferenc helyettes államtitkártól. „Úgy gondolom, hogy a megállapításokat semmiképpen sem lehet üres riogatásnak tekinteni, sokkal inkább olyan kihívásnak, amellyel a nemzetközi - és természetesen a hazai - klímapolitikai döntéshozóknak szembe kell nézniük, és megfelelő válaszlépéseket kidolgozniuk” - mondta a szakpolitikus. Ha továbbra is ellenőrizetlenül nő az üvegházgáz-ki- bocsátás, akkor a tengerszint az évszázad végére akár több mint 91 centiméterrel is növekedhet. De vajon mi dolga van ezzel Magyarországnak? Hízó Ferenc fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a 90 cm-t meghaladó tengerszint-emelkedés csak a legkedvezőtlenebb forgatókönyv bekövetkezése esetén várható. Egy biztos, a tengerszint nőni fog. „Mivel hazánknak nincsen tengerpartja, közvetlen hatást nem gyakorol majd a tengerszint emelkedése Magyarországon. Nem feledkezhetünk meg azonban a klíma- változás számos közvetett hatásáról sem. Sokat hangoztatott példa erre a tengerpart-menti térségek elöntése, ami nagyarányú migrációt válthat ki. Ezek hatásait - egy bevándorlási hullám formájában - akár Magyar- országon is érezhetjük majd” - figyelmeztetett klímapolitikáért is felelős helyettes államtitkár. Az igazi szkeptikusok elvetik az egész felmelegedés teóriát. Hízó Ferenc azonban nem tartozik közéjük. „A jelentés a pillanatnyilag világszinten létező legszélesebb körű tudományos közösség terméke, kutatások százaira támaszkodik - mondta. Mindemellett számomra az is meggyőző, hogy a jelentés nem MISKOLCZI FERENC a NASA-nál folytatott kutatásai során arra az eredményre jutott, hogy a tudományos konszenzus jelentősen felülbecsüli az üvegházhatású gázok szerepét a bolygó felmelegedésében. SZERINTE TÉVÚTON járafősodra- tú klímakutatás, amire a világon évente több milliárd dollárt költenek Azt önmagában nehéz volna beismerni, hogy rossz alapokra építették a világ szuperszámító- gép-kapacitásainak jelentős részét lekötő szofisztikáit klímamo- delleket. És a klímaváltozásnak hallgatja el a bizonytalansági tényezőket sem. Mindegyik megállapítás esetében meghatározza azt is, hogy az milyen mértékben tekinthető bizonyosnak. Ez a megközelítés azt sugallja, hogy amire azt mondja a jelentés, hogy nagyon biztos, az tényleg az.” Rendkívül valószínű, hogy az 1951 és 2010 közötti, átlagos felszíni hőmérséklet növekedés ma már nem csak tudománya, de politikája, sőt gazdasága is van, amely a klímakutatásra fordított csillagászati összegek sokszorosát mozgatja azokban az új iparágakban, amelyeket a széndioxid-kibocsátás csökkentése és a karbonkvóta legitimál. a nasa nem engedte publikálni az eredményeit Tudományos körökben diszkreditálták, például „matematikai önkielégítésnek” minősítve új üvegházegyenletét. Tisztességes szakmai megmérettetésre nem kapott lehetőséget azóta sem. több mint felét az embernek az éghajlatra gyakorolt hatása okozta. Kérdés, hogy ez valóban baj-e. Az ember nem része a természetnek? Mi dönti el, hogy melyik emberi beavatkozás helyes és melyik nem? Hízó Ferenc úgy véli, hogy az éghajlatváltozást nem az ember alapvető biológiai működése idézte elő, hanem az általa kiváltott ipari tevékenység, amely a természeti egyensúly megbomlását eredményezte. „A helyes, illetve helytelen emberi beavatkozás megkülönböztetésének alapja jelen esetben az az objektív szemlélet, hogy valami hozzájárul-e a klímánk megváltozásához, vagy sem. A tudományos közösség döntő többsége elfogadja, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása valamint a széndioxid-elnyelésre képes vegetáció, elsősorban az erdők kiirtása az éghajlat melegedéséhez és extrém időjárási tényezőkhöz vezet. A klímaváltozással kapcsolatos szempont- rendszerben tehát kijelenthető, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása, az erdők felégetése helytelennek, míg az ezek elkerülésére, illetve mérséklésére irányuló emberi beavatkozások helyesnek minősülnek.” Továbbra is kérdés, hogy az élővilág alkalmazkodik-e ehhez is, mint annyi máshoz? A szakpolitikus szerint tény, hogy az elmúlt évtizedekben megfigyelt változáshoz az élővilág többsége nem tudott alkalmazkodni, vagy kipusztult, vagy elvándorolt olyan térségekbe, ahol az adottságok kedvezőbbek voltak számukra, felborítva annak a térségnek a természeti egyensúlyát. „A problémát ugyanis nem maga a változás okozza, hanem annak sebessége. Lassú változásokhoz képes alkalmazkodni a természet, néhány évtized, vagy akár év alatt bekö- vetkezőikhez azonban sokkal nehezebben.” - mutatott rá a klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár. A professzor asszony is gyakran találkozik olyan kérdésekkel, mint hogy miért pont az a jó, mi gyerekkorunkban volt. Miért akarjunk valamit konzerválni, amikor a világ folyamatosan változik? A gazdaságot sem kívánjuk egy ipari forradalom előtti időben megtartani. Miért pont a természeti hatások ellen hadakozunk? Jelen pillanatban a világ gazdasága, infrastruktúrája társadalmi rendszerei az elmúlt évszázad klímájára vannak alapozva Ha ez megváltozik, az olyan katasztrofális károkat okoz, ami nagyon sok társadalmi csoport számára főleg gazdaságilag elviselhetetlen. Florida, New York, Velence, egész Banglades víz alatt lesz. Hatalmas nép- vándorlásokra számíthatunk, az ivóvíz kinccsé válik. Nem arra kell gondolni, hogy teljesen tönkre megy a lakóhely, hanem például arra, hogy az élelmiszerellátó rendszereket hogyan érinti a változás. Á regionális modellek szerint a Kárpát-medencében az évi átlaghőmérséklet nőni fog, nő a szélsőséges időjárási helyzetek gyakorisága, Á csapadék összes mennyisége várhatóan nem változik jelentősen, az éven belüli eloszlása azonban igen, a nyarak szárazabbak, a telek csapadékosabbak lesznek. „Matematikai önkielégítés” lenne a kétkedés? Lógok a falon. Czimbal Gyula fotóművész kiállításán. van annak valami bája, ha rados virág az ember képe kint lóg a falon. Na, nem otthon, hanem egy kiállításon. Fotóművésze- tin, mégpedig. JÚNIUS ELEJÉN kezdődött, az új könyvem dedikálásán. Özönlöttek a vendégek, és miközben aláírtam a köteteket, észrevettem, hogy egy tor- zonborz, őszes hajú-szakállú férfi figyel. Orrán nagy, kerek szemüveg, kezében profi fotómasina. Gondoltam, ez is egy hivatásos fényképész, akit kiküldtek a könyvvásárba dolgozni. Na, legalább engem is lefotóz egy profi, ahogy dedikálok, nemcsak a celeb-szerzőket. A férfi odajött hozzám, leguggolt a székemhez, mélyen a szemembe nézett, és megkérdezte, „ugye, nem ismersz meg?” Elakadt a lélegzetem. De hiszen ez Gyula, Czimbal Gyula! Arcomhoz kaptam a két kezemet, és fel- sikkantottam: „mi az, te befestetted a hajadat fehérre?” És le is fotózott az egyik kedves olvasómmal - a dedikálásról készült képek legjobbja lett. szóval nem is idén kezdődött, hanem tizennyolc éve, amikor a Népszabadságnál zöldfülűs- ködtem, mint újságíró. Gyula már akkor az MTI profi fotóriportere volt, rendszeresen jött házalni a vezető szerkesztőhöz a képeivel, és mindig akadt pár, amire az le is csapott. Nem sokat beszélgettünk, mert Gyula mindig rohant. Egyik lába itt, a másik ott. Csak beszaladt, tárgyalt, majd szaladt tovább. Sovány alakja, fekete haj- és szakállbozontja az egyik pillanatban az érkezésekor cikkant át a szobán, a másikban a távozásakor. Nem sokat beszélgettünk, de azt tudtam: jó kolléga, és jó ember. Oda-odaköszönt nekem, aki az egyik asztalnál ültem, és csépeltem a klaviatúrát: „helló, Virág!” AZTÁN JÖTTEK a World Press- díjak, a fotóriporterek munkájának legnagyobb szakmai elismerése, többször egymás után. Az év fotósa címet is elnyerte. Én pedig büszke voltam, hogy ismerem őt, a kiállításokon mindig örömmel fedeztem fel a nevét a díjazottaké között. Közben elkerültem a laptól, más szerkesztőségek tagja lettem, teltek-múltak az évek. És tessék, most hirtelen előbukkan, és felkér, legyek modell az új kiállításán. „Más- kép(p) III.” a címe, a budafoki könyvárban rendezték meg. Kortárs magyar írók, költők portréi két falon. Együtt lógok Kányádi Sándorral, Kraszna- horkai Lászlóval, Jókai Annával, Bartis Attilával, Finy Petrával, Grendel Lajossal és másokkal. gyula a lakásomra jött el fényképezni, hiszen mindenki oldottabb a saját környezetében. Egymást próbáltuk túllicitálni, kit ért nagyobb megtiszteltetés, őt vagy engem. Én azt gondolom, engem - Gyula életműve olyan gazdag, olyan sokszínű a sajtófotó és a fotóművészet terén is, hogy belekáprázik a szem. A neten bárki megnézheti a honlapját, nem fog csalódni. aztán a sikerről beszélgettünk, arról, mennyire hálátlan jószág tud lenni ez a sokak által áhított ajándék. Hogy az ember milyen eszeveszettül vágyik rá, csörtet utána ár- kon-bokron keresztül. És amikor egyszer csak megkapja, a röpke eufóriát követően feltolakszik a kínos kérdés: na, és akkor most mi van? mi változott? mivel lettem több? A díjakkal, a hírnévvel? Ó, igen. De mi volna, ha ezek nem lennének? Kevesebb volnék én akkor? Aligha. Valahol máshol van a kutya elásva. Valami más az, ami igazán fontos. elnézem a kiállítás megnyitóján készült fotót: a portrém a falon, alatta mi ketten állunk Gyulával összekapaszkodva, és belevigyorgunk a kamerába. Hát itt van a kutya elásva. A kollegialitásban, a barátságban, a kölcsönös tiszteletben. A szeretetben. Ami egyébként Czimbal Gyula minden felvételéről sugárzik. Nézzék meg a kiállítását! Szeptember 11-éig nyitva van.