Somogyi Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

2013-08-05 / 181. szám

2013. AUGUSZTUS 5., HÉTFŐ INTERJÚ 13 Törökszentmiklóson született, és Surjányban nevelkedett dr. Bárándy György. Szerinte az ember minél idősebb, annál jobban azt érzi, hogy idegen ezen a földön. Az ÁVO-snak azt mondta, hogy kémkedett az amerikaiaknak. ÍTÉLET: HÁROM ÉV KRUMPUZSÁKOLÁS Ha nem is heti rendszeresség­gel, de évente több alkalom­mal is ellátogat dr. Bárándy György az Alföld egy bizo­nyos részébe. A közel 94 esztendős Gyuri bácsi - mint a Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyéből Elszármazottak Baráti Egyesületének egyik alelnöke - az ügyvédkollégái meg­hívására előszeretettel fordul meg Szolnokon, Törökszent- miklósra pedig szó szerint hazajár. Mészáros Géza A Magyar Ügyvédi Kamara kor­elnöke, az 1-es számú ügyvédi igazolvány birtokosa, a közel 94 esztendős, még ma is aktív ügy­véd, dr. Bárándy György a közel­múltban egy Dayka Antal-olaj- festményt adományozott a csalá­di magángyűjteményéből, egy­részt a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamarának, másrészt, ahogyan az átadáskor fogalmazott: „a jelenlegi és a kö­vetkező nemzedéknek”. Gyuri bácsiról kevesen tudják, hogy Törökszentmiklóson született, és sokáig ott, illetve Surjányban ne­velkedett, majd a szakmai pályá­ja elején is Jász-Nagykun-Szolnok megyénkben tevékenykedett.- Az édesapám vásárolta meg, valamikor még az ő fiatal ko­rában ezt a képet. Én mindig is úgy tudtam, hogy ez a téli Szol­nokot, e szép városnak egyik ut­cáját ábrázolja, s ebbéli hitemben senki sem rendített meg ezidáig. így aztán úgy vagyok vele, s ha úgy tetszik, most hazakerült az alkotás. Nem a vénember buta­sága, nem is biztos, hogy az az áldott jó szívem adományozta jó helyre ezt a képet, hanem 94 év bölcsessége, amely így szól: „Ne felejtsd öreg, idejében meg kell halni!”. S mielőtt az öreg kaszás eljő az emberért, tesz-vesz még valamit a lelki üdvéért. Aztán ez a közel százéves élettapasz­talat arról is meggyőzött, hogy minden igaz, amit az életemben tettem és mondtam! - szögezi le, miközben magát és a környe­zetét is alaposan megnevetteti ebbéli gondolataival, majd hozzá­teszi: - Én csak tudom, s egyre inkább érzem a bőrömön, hogy túlnövi a világ az embert. A tele­fonálás még nekem is megy, hi­szen a mobilommal jómagam is akár egy perc alatt feltárcsázom, s beszélek a New Orleansban élő unokatestvéremmel, de viszont itt van ugyanez az érdekes szer­kezet, amellyel megbolondulok, mert SMS-t sehogysem tudok küldeni. Ez ügyben is, de más, számomra egyéb furcsaságok kapcsán arra jöttem rá néhány esztendeje, hogy minél idősebb vagyok, annál jobban azt érzem, idegen vagyok ezen a földön.- És gyermekkorában milyen ér­zések ragadták hatalmukba?- Visszagondolva úgy vélem, hogy boldog gyermek- és ifjú­korom volt, a korszak és az ak­kori történelmi időszakok adta megpróbáltatások ellenére is. Egyszer az apám a sarokba tér- depeltetett, ami örök fájó emlék nekem. Verést apámtól csak egy­szer kaptam. Egész életében nem ütött meg, de akkor igen. Meg­pofoztam ugyanis egy cseléd­gyereket. Akkor kaptam tőle egy jókora taslit. Azt mondta: „Emlé­kezz vissza arra, hogy soha sem üthetsz meg embert, főleg olyat, aki nem mer visszaütni!”- Apáméknak a törökszent­miklósi Surjányban volt egyko­ron birtoka. Ott, ahol most egy húsüzem áll. Ismerem a tulajdo­nosát, s bár nem Tóth Tibor írta meg a históriás könyv ide vonat­kozó fejezeteit, de ha találkozom vele, viccesen mindig úgy szólí­tom, hogy „bitorló”. Persze, ő sem haragszik rám. Szóval, Török­szentmiklóson születtem, de azt soha nem tudtam meg, hogy hol! Apámék házában vagy a nagy- szüleimnél láttam-e meg a nap­világot, sosem mondták meg, én meg balga nem érdeklődtem meg, így aztán ma már azt sem tudom, hogy egyik-másik ház áll-e még. Valaki nemrégen azt mondta, hogy az egyik épület egy része néhány évvel ezelőtt még megvolt. Annyit tudok, hogy felmenőim java része a tö­rökszentmiklósi római katolikus temetőben nyugszik. Dédapám, dédanyám, nagyapám, nagy­anyám, apám az ottani temető­ben fekszenek. Oda még gyakor­ta eljárok emlékezni...- Az elemi iskoláimat magán­tanulóként végeztem, majd el­kerültem a gödöllői Premontrei Gimnáziumba. Az érettségit kö­vetően az egri Érseki Jogi Aka­démián megszereztem a jogi diplomámat, és a sors úgy hozta, hogy 1941-ben Kolozsvárott dok­toráltam. Törökszentmiklóson voltam ügyvédbojtár, majd tevé­kenykedtem Budapesten és Ko­lozsvárott is. A háború után visz- szakerültem Miklósra, de aztán hamarjában a fővárosban talál­tam magam. Arra is emlékszem, hogy amikor Horthy Miklós és családja ingázott Budapest és Kenderes között, akkor 500 mé­terenként lovas csendőrök álltak sorfalat az úton, s ezekben az idő­szakokban a mi tanyánkon na­pokig vagy 20-25 ló volt bekötve. Apropó Horthy! Hogy a második világháború után, de még nap­jainkban is mennyire abszurd képet festenek róla! Mennyire el­torzították a kormányzó szemé­lyiségét és tetteit?! Nem árt, ha tudjuk, hogy az idősebb Horthy Miklós, amikor a németek által elrabolt és a mauthauseni, majd a dachaui fogoly- és koncent­rációstáborba elhurcolt Miklós Dr. Bárándy György: „Túlnőtt a világ. Képes vagyok telefonálni New Orleansba, de SMS-t nem tudok küldeni” nevű fiával zsarolva el kellett menekülnie hazánkból, ő egy fil­lért sem vitt el az országból. Azt sem árt tudni, hogy a második világháború vége felé Magyar- országra menekülni jött Európa zsidósága, hiszen a kormányzó, Hitlerrel is ellenszegülve, 1944- ben megtiltotta a zsidók deportá­lását. Ezért történelmi tény, hogy Horthy nem volt háborús bűnös, és csak tanúként hallgatták meg a nürnbergi perben, és az is igaz, hogy a kormányzó portu­gáliai emigrációját, a család na­pi megélhetését a köszönetüket kifejező zsidók támogatták, sőt, hogy a Horthy család kenderesi kriptájában ma is ott lóg a falon egy kifakult koszorúszalag, ame­lyen az áll: „A hálás zsidóság”. Tudni illendő azt is, hogy Horthy felesége, Magdolna, Purgly lány volt, és az ősök között, valahol a nagyanyai ágon tudvalévőén zsidók is voltak. Az is közismert volt egykoron, hogy a kormányzó állandó bridzspartnereinek több­sége zsidó volt, példának okáért a nagyhatalmú Budai Goldberger „Nekem Törökszentmiklós volt mindennek a központja”- milyen volt az egykori Török­szentmiklós?- nekem az volt a nagyváros. Pestről elképzelésem sem volt Miklósról tudtam, hogy hol van a fűszerüzlet, merre van Rubins- tein úr üzlete, ahol mesekönyve­ket lehet kapni. Nekem e város volta központja mindennek.- egyházi gimnáziumban érettsé­gizett. Mit adott ez az iskola?- a paptanárok igen kiváló pe­dagógusok, pszichológusok vol­tak, remekül bántak a gyerekek­kel. A bentlakók fele a földbirto­kosokhoz tartozott. Az elemi isko­lát rendszerint magánúton végez­ték, majd bentlakásos gimnáziu­mokban tanultak. Hozzám is járt a tanító, de egy tanári kart nem lehetett szerződtetni. Hogy mit adott az iskola, azt egy példával érzékeltetném. Oda járt Win- dischgratz Vince. ló tanuló volt, osztályelső. Minden évben kimen­tünk október 6-án az isaszegi csatamezőre és ott emlékeztünk meg az aradi vértanúkról. Egyik alkalommal azt mondta neki az osztályfőnök: fiam, te tartod a megemlékezést. Tanár úr, nem tudom, hogy jó lesz-e ez. Mert a szabadságharcot a dédapám ver­te le - válaszolta rá Vince. Ezen a pap is meglepődött egy pillanat­ra, majd elmosolyodott: nem baj fiam, okos vagy te, megoldod. Megoldotta. Nevelésünkre jellem­zőpélda, hogy ilyen helyzetben ahelyett, hogy mást jelölt volna ki, azt mondta: csináld meg.- MÉG mindig rengeteget dolgo­zik. Hogyan lehet megőrizni a frissességet?- ez részben a gének dolga. A tes­ti frissességet azonban igyek­szem megtartani tornával. Még mindig mindennap tornázom. A szellemi frissesség megőrzésé­ben ugyanis nagy része van a fi­zikum rendben tartásának. Leó is. Mindezeken tényeket te­hát hasznos tudni akkor, amikor Horthy Miklóst és cselekedeteit elemzik. A sötét kép kivilágoso­dik! Higgyék el ezt egy, a törté­nelmet megért, átélt, ezáltal is­mert vénembernek!- Valóban, jó volna már a tör­ténészeinknek a magyar törté­nelmet végre fehér lapra írniuk! Úgy tudom, egy sötét korszak Önt is meghurcolta. Igaz ez?- 1951-ben már Budapesten dolgoztam, amikor az egyik éj­jel egy Pobedával jöttek értem, s elvittek a Gyorskocsi utcába. Be­vonszoltak az egyik irodába, ahol a kihallgató ávós íróasztalán egy pisztoly és egy gumibot volt. Az első kérdése az volt, hogy kém- kedtem-e az amerikaiaknak? Azonnal rávágtam, hogy igen! Néz rám csodálkozva az ávós, és kérdi, hogy nem akarok tilta­kozni? Mondom hogy nem, mert ha azt válaszolom, nem kémked­tem, úgy vagy lelő a pisztollyal, vagy megver a gumibottal. A go­lyó általi haláltól nem félek, mert gyorsan hat, s még a kihallga­tónak is el kell számolni a holt­testemmel. Annyira viszont nem vagyok bátor, hogy megveressem magam, így inkább fogalmazzák meg, hogy miben vagyok bűnös, NÉVJEGY: Dr. Bárándy György született törökszentmiklós, 1919. szeptember 23. iskolái: az elemi iskoláit magán­tanulóként végezte, majd a gödöl­lői Premontrei Gimnáziumban érettségizett. A jogi végzettséget az egri Érseki Jogi Akadémián szerezte meg, majd 1941-ben Ko­lozsvárott doktorált. karrierje: Ügyvédjelöltként Tö­rökszentmiklóson, majd Buda­pesten és Kolozsvárott tevékeny­kedett. A háború után visszake­rült Miklósra, majd Budapesten dolgozott. 1951-ben azÁVH letar­tóztatta és Kistarcsára internálta. 1953-ban szabadult. 1956 után folytathatta ügyvédi munkáját. LEGHÍRESEBB ÜGYEI: a ZUglÓi nyi­las per (1967), a Miskei-ügy (1979), a Globex-ügy (1998), a Soproni Ágnes-gyilkosság (2003), a Vásárhelyi Mária kontra Han- kiss Ágnes-ügy (2005). én pedig aláírom. így is lett, alá­írtam, hogy kém vagyok, ezért két évre Kistarcsára száműztek. 1953-ban szabadultam, de csak segédmunkásként vállalhattam munkát. Három évig krump­lit zsákoltam a piacokon. Az ügyvédi munkámat pedig csak 195Ó után folytathattam. A?óta megint megszakítások nélkül praktizálok, mind a mai napig...- Épp ezért adódik is a kérdés: az akkori hatalom nem kért Ön­től semmi lelkiismeretbe ütkö­zőt, amiért ilyen gyorsan vissza­engedte a pályára?- Szerencsére nem! Számom­ra akkor úgy tűnt, hogy elfelej­tettek. És azóta sem kerestek... Az életemről szóló vaskos köny­vet viszont nem azért nem írtam meg, mert titkolni való volna benne, hanem egyszerűen lusta vagyok! De ha kérdeznek, min­dent megválaszolok. Ha egyál­talán még emlékszem valamire. Nem szolgáltam ki a hatalmat, mégis, szakmai szempontból több évtizedig a legjelentősebb ügyeket kaptam meg.- A fia és az unokája is ügyvé­dek, ráadásul a politikai pályán is aktívak. Befolyásolta-e őket bárhogyan is?- „Ősi joggal, ősi házban, Él­temet ha elpipáztam: Mennybe visznek angyalok. Én magyar ne­mes vagyok!” Ezt a Petőfi verset mondogattam mindig Péternek, amikor a Medgyessy-kormány igazságügy-minisztere lett. Mondtam neki, hogy ha nincsen kommunizmus, ha megmarad a Bárándy-birtok, akkor én egy jó nevű vidéki ügyvéd lettem volna Törökszentmiklóson. Talán hét­végenként az erre vetődő nagy­kutyákkal vadászgatni járok, ő pedig soha nem lett volna tárca­vezető. Mindent annak az átkos kommunizmusnak köszönhe­tünk, mert elvett tőlünk min­dent, még Törökszentmiklóst is! Gergelyről pedig inkább érdek­lődjön Pétertől. En szerettem vol­na, ha csak ügyvéd lesz, de úgy érezte, hogy az MSZP színeiben bekerülhet az Országházba. így is lett! Mit is mondhatnék?! I i

Next

/
Oldalképek
Tartalom