Somogyi Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

2013-08-29 / 201. szám

KÖZÉLET™**™* Ismét emelkedik az üzemanyagok ára emeli bruttó 6 forinttal a 95-ös benzin és 2 forinttal a gázolaj literenkénti nagyke­reskedelmi árát a Mól Nyrt. pénteken - értesült piaci forrásokból az MTI. A lépés nyomán a benzin átlagára 427-428 forintra, a gázolajé 432-433 forintra nő. Leg­utóbb a múlt héten pénteken volt árváltozás, akkor brut­tó 4 forinttal emelkedett a 95-ös benzin és 7 forinttal a gázolaj literenkénti nagy­kereskedelmi ára. ■ MTI Pápai Hús: segítene az Agrárkamara VÁLASZTOTT BÍRÓI bizottságot alakít a Nemzeti Agrárgaz­dasági Kamara a Pápai Hús 1913 Kft. és a neki beszállító termelők közötti vita bé­kés rendezésére - közölte a kamara. A felek között a beszállított, de ki nem fize­tett áru ellenértéke miatt alakult ki egyre élesedő vita. Miután az érintettek mind­egyike tagja a kamarának, a szervezet szerint ki kell használni minden olyan lehetőséget, amelyet a bé­kés vitarendezés érdekében nyújtani tud - áll a közle­gényben. ,»MTI ittlívjJ.> ; 'ü:í ifilWOX Kétezer halott kórházi fertőzések miatt sürgős, összehangolt kor­mányzati intézkedésekre, valamint megfelelő anyagi forrásokra van szükség az egészségügyi ellátás­sal összefüggő fertőzések visszaszorítás érdekében az Országos Epidemiológiai Központ szerint. A helyzet drámaian romlott: 2010-hez képest kétszer többen, 2317- en haltak meg kórházi fertő­zések következtében, míg az összes fertőző betegségben mindössze 199-en. Ugyan­akkor a kórházi fertőzéseket még mindig nem minden in­tézmény jelenti, tavaly ezek száma nem érte el a nyolcva­nat, így a helyzet valószínű­leg ennél is rosszabb. ■ VG Sertésstratégia: új pénzek támogatás A VM lehetőségeket vár az új EU-s költségvetési ciklustól FORRÁS: KSH Nem a mennyiséggel, hanem a minőséggel léphet fel a vi­lág sertéshúspiacán Magyar- ország. A sertésstratégiában foglaltak ezért nem csak az állatlétszám növelését céloz­zák, hanem új minőségi ka­tegóriarendszer kidolgozása is folyamatban vanv VG-összeállítás A kormány által tavaly elfoga­dott sertésstratégia hét éven belül megduplázná a hazai, jelenleg 3 millió alatt sertés­létszámot, a megvalósításhoz döntően magán- és uniós forrá­sokat bevonva. A vidékfejlesz­tési tárca számításai szerint a duplázás mintegy 180 milliárd forinttal emelné az ágazat me­zőgazdasági fázisának bruttó kibocsátását, 225-250 milliárd forinttal nőne az élelmiszeripar bruttó termelési értéke. Ennek eredményeképp jelentősen nő­ne a foglalkoztatás, és az állami járulékbevételek is növekedné­nek. Ezek hatásaként nagyjá­ból 0,5 százalékkal nőne az or­szág GDP-je. Idén 2,6 milliárd forint áll rendelkezésre a sertésstratégi­ában foglalt célokra, igaz, emel­lett több egyéb jogcímen vehet igénybe támogatást az ágazat. „A sertésstratégiában kimu­tatott 666 milliárd forintnyi költségigény egy olyan elméleti szám, amely az állomány meg­duplázáshoz szükséges összes forrást, tehát a nemzeti, uni- .ós, ágazati, befektetői és banki források összesített, hét évre _szóló becslését egyesítve tartal­mazta” - nyilatkozta korábban lapunknak Feldman Zsolt. A Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára akkor hozzátette: „ezt az elméleti szá­mot éppen ezért tévedés lenne összehasonlítani a 2,6 milliárd forintnyi jövőre esedékes költ­ségvetési plusztámogatással. A szóban forgó 2,6 milliárd forint a jelenleg is meglévő, valamint a korábban is megítélt támoga­tásokon felül értendő. Az ösz- szeg a szokásos, az állattartók számára elérhető támogatási célok helyett azokat a fejleszté­seket és szükséges kampányo­kat finanszírozná, amelyeket az elmúlt két évtizedben elha­nyagoltak és amelyek nélkül nem lesz képes a középtávon versenyben maradni a sertés- ágazat.” - nyilatkozta a helyet­tes államtitkár, aki szerint to­vábbi lehetőségeket jelentenek majd a 2014-től elérhető új uni­Támogatás a tenyésztőknek a vidékfejlesztési Minisz­térium 110 millió forinttal támogatja a Mangalicate­nyésztők Országos Egyesüle­tét (MOE) - közölte Horváth István, sertésstratégiáért fe­lelős miniszteri biztos a kö­zelmúltban. A tárca állás­pontja szerint a Magyaror­szágon tenyésztett három mangalicafajta génmegőrzé­sében komoly lehetőségek rejlenek: fajtánként 15-15 ezer, összesen 45 ezer koca tenyésztésére lehetne igénybe venni európai uniós támoga­tást, de jelenleg összesen csupán 10 ezer mangalica koca van az országban. A támogatást termékfejlesztés­re, minőségbiztosításra, a fajta megismertetésére, a ge­netikai háttér szélesítésére használhatják a gazdák. ós ciklusban elérhető források. A stratégiai célokat - mint például a hazai feldolgozók technológiai fejlesztése, a mi­nőségi hústermékeket pro­dukáló magyar sertésfajták tenyésztésének támogatása vagy a fogyasztókat megszólító marketingkampányok lebonyo­lítása - tápiogató pénzek mel­lett elérhetőek a korábbról már ismert források az ágazati sze­replőknek. Az egyik ilyen az elmúlt időszakban az állattartó telepek korszerűsítésére tavaly kiírt pályázat, amely esetében a 81 milliárd forintos keretből 25 milliárd forintot sertéstar­tók igényeltek. Az elképzelések szerint a vi­lágpiacon Magyarország nem a mennyiségi hústermeléssel, hanem a minőséggel igyekez­het újabb piacokat szerezni. Ennek érdekében folyamatban van a tárcánál egy, az export­piacokon is használható, minő­ségi magyar tőkehúsok meg- különbötetését lehetővé tévő rendszer kidolgozása, miután a késztermékekre már számos ilyen mérce létezik. Cikkünk a Vidékfejlesztési Mi­nisztériummal együttműködés­ben készült. „Szabotázs”, ha nem az első napon osztják ki a tankönyveket tanévkezdés Szeptember 2-ig minden tankönyv megérkezik az iskolákba, az összesen meg­rendelt 12 millió tankönyv 95 százalékát már ki is szállítot­ták - közölte a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kellő) a keddi adatokra hivatkozva. A hét vé­géig a többi intézmény is meg­kapják a megrendelt kiadvá­nyokat, s ígéretük szerint 1,2 millió diák kézhez kapja majd a tanév kezdetén névre szóló tankönyvcsomagját. „Folytatódik a tankönyvká­osz, nincs mit kiosztani, a már kifizetett könyvek nincsenek az iskolákban” - közölte Ban- góné Borbély Ildikó, az MSZP elnökségi tagja. Egyes iskolákban az is gondot okozhatott, hogy már korábban kiszállították a tan­könyveket. Előfordult, hogy elkezdték kiosztani a csoma­gokat, azt hitték, hogy erre a tanév előtt is lehetőségük van. A közoktatásért felelős helyettes államtitkár szerint ez szabotázsnak számít, mivel megsérti a tankönyvellátás új rendjét. Sípos Imre arra hi­vatkozva, hogy a szülőnek ne kelljen bemenni feleslegesen augusztusban az iskolába (bár az ebédbefizetések miatt ezt meg kell tennie), utasította az iskolákat: csak szeptember 2-án oszthatnak könyvet az el­ső osztályfőnöki órán. A Kellónak nem volt ar­ra kapacitása tankönyvek becsomagolására és kiszál­lítására. Ezért volt szükség a diákmunkára a csomago­lásnál, vagy a szállításoknál alvállalkozók bevonása, akik szintén alkalmaznak további alvállalkozókat. Egyes iskolák­ban panaszolták, hogy a Kellő informatikai rendszere ezúttal sem állt feladata magaslatán a szállításoknál, csakúgy mint korábban a rendeléseknél. Néhány helyen az összeál­lított csomagokban volt rossz, vagy hiányzott egy-egy szük­séges könyv, de többségében rendben voltak eddig a szállít­mányok. ■ É. S. Még csak az előkészületek folynak a védőnői szűrésre projekt Egymilliárd forint jut a kétéves, júliusban indult uniós programra Bár egy tévedés folytán majd­nem egy volt újságírót is ki­közvetítettek méhnyakszűrési asszisztensnek, az Országos Tiszti-főorvosi Hivatal kizá­rólag védőnőket keres erre a feladatra - közölték. Az OTH konkrétan a július 1-jén indult országos szűrőprogramhoz ke­res koordinátorokat, és a felhí­vást a munkaügyi központon keresztül is közzétette, hogy - mint mondták - megtalálják a legmegfelelőbb munkatársat. Mint emlékezetes, annak ér­dekében, hogy a nőgyógyász­hoz nem járó nőket is bevonják a méhnyakszűrésbe, 2015-től felhatalmazást kapnak a vé­dőnők, hogy az ötezer lakosú­nál kisebb településeken ők is szűrhessenek. Ez Európában bevett. A rákszűrésben a vé­dőnők részvétele önkéntes. A részletes szabályozástól kezd­ve az oktatáson át a vizsgála­tokhoz szükséges eszközök beszerzéséig számos dolog kell ahhoz, hogy a projekt elindul­hasson. Ezért a védőnők által végzett nőgyógyászati szűrést előreláthatólag csak jövőre le­het országosan kiterjeszteni. Annak ellenére, hogy kísérleti jelleggel már több helyen is mű­ködött védőnői méhnyak-rák- szűrő program az országban. Az anyagi feltételek mind­azonáltal már biztosítottak: egy kiemelt uniós projekt ke­Bábiné Szottfried Gabriella rétében összesen egymilliárd forint jut erre a célra, illetve egy olyan vastagbélszűrési al- projektre, amely a Csongrád megyében élő 50 és 70 év kö­zötti korosztályt célozza meg a háziorvosokon keresztül. Korábban még az is elhang­zott, hogy a vizsgálatok minél gyorsabb elindítása érdekében az eszközbeszerzéseket bonyo­lító ÁNTSZ mentesülni fog a közbeszerzési törvény előírásai alól. Most azonban lapunkat úgy tájékoztatták, hogy a kap­csolódó beszerzéseket a ha­tályos közbeszerzési törvény alapján fogják lefolytatni. A projekt keretében a védő­nők munkáját támogató infor­matikai fejlesztéseket is vég­rehajtanak a tervek szerint. Minden védőnő táblagépet kap majd, csökkentve ezzel az ad­minisztrációs terheket, ami jelenleg munkaidejüknek több mint felét elveszi. Online kap­csolatban állnak majd a gyer­mekorvossal, illetve a kisma­mák szülész-nőgyógyászával, gyorsítva ezzel az információ- áramlást - közölte országjáró kőrútján Bábiné Szottfried Gab­riella. A védőnői miniszteri biz­tos mindenütt elmondja azt is, hogy várhatóan a szeptemberi kormányülésre javaslat készül­het az alapellátásban dolgozók, ezen belül is a védőnők bér­emelésére. ■ H. É. Megdöbbentő nyilatkozat megdöbbentek a védőnők Kling- hammer Istvánnak a Magyar Nemzetben nemrégiben megje­lentnyilatkozatán. A felsőoktatá­si államtitkár a következőt mond- ta:„A közösségi főiskolán kétéves a képzés, és a végén felsőoktatási szakképzést adna a hallgatónak. Ide azok jelentkezhetnének, akik­nek bizonytalanabb a tudásuk annál, hogy egyetemre menjenek, de szorgalmasak és szeretnének tovább tanulni. A közösségi fő­iskolák elvégzésével jó védőnő, falugazdász vagy óvónő lehet be­lőlük.” A Magyar Védőnők Egye­sülete jelezte: a védőnőket 1993 óta négyéves főiskolán képzik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom