Somogyi Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
2013-08-28 / 200. szám
rozÉiEP^^™ . ' •■! ■ ■■ ■ '. £r<-' ■ ■ ■ -U . . . ;, ■ ■ : -v:: ■ ■- - ■ ■ 7 - . ■- ■* A' '*' ■"':&&}■■ ■ ■■■■•■ ■ •^■■■- Mitől nő a foglalkoztatás? adatok A növekedés 36 százalékát adja a közfoglalkoztatás bővülése ■SEBEM Csődközeli helyzetben a Pető Intézet az index információi szerint nyár végére csődközeli helyzetbe került a Nemzetközi Pető Intézet, a bevételek a * korábban jellemző évi 2,2 milliárdos szintről 1,5 milliárd forintra apadtak, ami azt eredményezte, hogy az intézmény a megszokott működési keretek között „20 milliós mínuszt termel” havonta. A cikk szerint a fenntartóval is bajok vannak: a brit kormányzati pénzből kistafíro- zott Nemzetközi Pető Köz- alapítványt megszüntették, helyette egy nagyobb állami befolyást biztosító kft. vette át az irányítást. ■ Index Czomba tárgyal a Dunaferrel varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárt jelölte ki az ISD Dunaferr Zrt.-vel való folyamatos kapcsolattartásra - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A Dunaferr-rel kapcsolatos csoportos létszámleépítés bejelentését követően a kormány felhatalmazta Varga Mihályt, hogy a cég megvásárlása érdekében kezdjen tárgyalásokat a társaság, tulajdonosával - áll a tárca közleményében. ■ VG Könnyebb lesz az átkelés egy fejlesztési program segítségével a következő hét évben megduplázódik a Magyarország és Szlovákia közötti határszakaszon átívelő közlekedési kapcsolatok száma - mondta Szijjártó Péter a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Zemplénagárdot és a szlovákiai Nagytárkányt összekötő út átadásán. A Miniszterelnökség államtitkára emlékeztetett: a két ország kormányfője júliusban állapodott meg a két ország közötti közlekedési kapcsolatok fejlesztéséről. ■ MTI 56 ezerrel többen dolgoztak idén május-júliusban, mint egy évvel korábban, ráadásul a növekedésnek csak kisebb részét, 36 százalékát adja a közfoglalkoztatás felfutása. A 36 ezer fős nem-közmunkás plusz a közszolgáltatásokból, piaci szolgáltatásokból, és részben a feldolgozóiparól adódhat. Braunmüller Lajos 56 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak létszáma egy év alatt, ám az adatok javulása mögött csak részben áll a közfoglalkoztatás kiterjesztése. Míg tavaly május-júliusban 131 ezer közmunkás dolgozott, idén ebben az időszakban már 151 ezren voltak. A tavaly óta megfigyelhető 56 ezer fős növekedésből tehát jelentős részt, mintegy 20 ezer főt ad a közmunka a KSH adatai szerint, a növekmény döntő részét, 64 százalékát azonban nem a közfoglalkoztatottak jelentik. Az egy év óta megfigyelhető 36 ezer fős nem-közmunkás növekedés döntően a közszolgáltatások és a piaci szolgáltatások szektorában jelent meg, kismértékben nőtt azonban a feldolgozóiparban és valamennyit az építőiparban foglalkoztatottak száma is. A foglalkoztatottak száma idén május-júliusban megközelítette a 2003-as csúcsot, a foglalkoztatottsági ráta, azaz a munkaképes korú népességhez viszonyított foglalkoztatotti létszám pedig rekordot döntött ebben az időszakban - derül ki a KSH által tegnap közölt adatokból. Az adatsor szerint 2013. május-júliusban 3 millió 964 A május és július közt eltelt időszakban a 15-74 éves népességből 446 ezren voltak munkanélküliek, 13 ezer fővel kevesebben, mint 2012 azonos időszakában, így a munkanélküliségi ráta 0,4 százalékponttal, 10,1 százalékra csökkent egy év alatt. A munkanélküliek 19,5 százaléka a munkaerő- piacon csak kis számban jelenlévő 15-24 éves korosztályból került ki, ebben a ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma. Ez 1,4 százalékkal, vagyis 56 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. Közülük 3 millió 931 ezer fő volt 15-64 éves, ami 61 ezer fős növekedést jelent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Ebben a korosztályban 58,7 százalékos foglalkoztatotti arányt mért a KSH a vizsgált időszakban, amely 1,1 százalékos éves növekedésnek felel meg. „A közfoglalkoztatás lényegében a segélyezés egy formája lett a kormányzat kezében, amelyért nettó 49 ezer forint korcsoportban még mindig rendkívül magas, 27,8 százalékos a munkanélküliségi ráta, igaz 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt. Nem csökkent azonban a munkakereséssel töltött időszak, a munkanélküliség átlagos időtartama továbbra 18 hónap volt. A munkanélküliek 50,9 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. jár, ha valaki nyolcórás munkarendben dolgozik, ám a legtöbb közmunkás csak hatórás munkához jut” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Kordás László. A Közmunkás Szak- szervezet főtitkára lapunknak hozzátette: nehezíti a közfoglalkoztatásban résztvevők helyzetét, hogy átlagosan csak három hónapig kapnak munkát, ennél csak nagyon kevesen rendelkeznek hosszabb szerződéssel. „A foglalkoztatást helyettesítő támogatás ösz- szege havi 22 800 forint, ezt is csak akkor kaphatja meg valaki, ha 30 napnyi munkát igazol, amely bármi, akár ingyenes, önkéntes munka is lehet. A tipikus közmunkás tehát havi 22 800 forintból él az év legnagyobb részében, majd három hónapig legjobb esetben is csak 49 ezer forintot kap, utána pedig újra csak 22 800 forintot” - jelentette ki Kordás, aki rámutatott: 6 órás munkarendben a nettó csak 37 ezer forint. Egy átlagos közmunkás - aki három hónapig vesz részt a programban - éves jövedelme tehát még nyolcórás munkarend esetén is csak alig haladja meg a 350 ezer forintot. Kompenzálják az igazgatókat, ha csökken a bérük a béremeléssel PARLAMENT A pedagógusi életpálya és a béremelés már az idei tanévkezdéskor kiterjed majd a köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatott valamennyi munkavállalóra - döntött tegnap rendkívüli ülésén a parlament. Egyúttal megszűnnek a többlettanítással járó óradíjak. A módosítás költségvetési többletigénye idén 32,5 milliárd, jövőre 152,9 milliárd, 2016 januárjáig 200,6 milliárdot jelentenek majd a további emelések a büdzsének. A 2011-ben tervezett bér 60 százalékát kapják most az érintettek, ami átlagosan 34 százalékos bérnövekedést jelent. Főiskolai végzettség esetén a bérek 154644 és 293824 forint közöttiek lesznek, míg egyetemi diplomával az alsó határ 169442, a felső pedig 321940 forint. Pokorni Zoltán módosítókat nyújtott be (párttársai és az ellenzék körében is megtették), hogy ne legyen pár ezer pedagógus esetében sem kisebb a jövedelem (bár az ellenzék szerint a túlóradíj, a cafeteria megszűntetése és más okok miatt jóval többen keresnek majd kevesebbet), mint a béremelés után, de ezt később a kormány kérésre visszavonta, pedig a Fidesz és az ellenzék is támogatta. A fideszes politikus azt is sikertelenül kezdeményezte, hogy kerüljön vissza a többszakos pótlék a jogszabályba. A Fidesz frakcióülésén felmerült az igény törvényi biztosítékra annak érdekében, hogy az intézményvezetők bére se csökkenjen. Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár szerint számos igazgató igen magas, akár 800 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkezett. Ezt a mostani béremelésen keresztül nem tudják „bevállalni”, mert ilyen garanciákra nincs pénz, ám egyedi vizsgálat alapján minden jogos kompenzációt megad számukra a kormányzat. ■ É. S. Az állástalanok fele egy éve nem talál munkát Jó hónap lesz a szeptember az egészségügyieknek tiltakozás 96 ezren kapnak béremelést, de több tízezren nem részesülnek benne Több mint 23 milliárd forintot használnának fel az egészség- ügyi dolgozók idei, szeptembertől esedékes béremelésére, és 6,1 milliárdot a háziorvosi és védőnői szolgálatok finanszírozásának, ezzel elvileg az ott dolgozók fizetésének emelésére. Ennek a mintegy 30 milliárd forintnak köszönhetően a jövő hónaptól több mint 96 ezer dolgozó vihet haza több pénzt, és mivel a béremelés januárig visszamenőleges, ők egy ösz- szegben annak a nyolchavi ösz- szegét is megkapják. Bár e lépéssel ismét emelkedik az egészségügyben dolgozók fizetése, a szakma érdek- képviseletek egyike szerint sem lehet ágazati béremelésről beszélni. Ugyan az orvosok és ápolók mellett gyakorlatilag az összes kórházban, szak- és háziorvosi rendelőben dolgozó alkalmazott bére emelkedik, a műszaki-gazdasági területen dolgozó mintegy 23 ezer ember idén is kimarad az emelésből. Pedig az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE) szerint az adminisztrátorok, karbantartók, informatikusok, munkaügyisek bérét legalább 10 százalékkal meg kellene emelni ahhoz, hogy ne fokozódjon a szakemberhiány ezen a területen is az. Az egészségügyi államtitkár azzal érvelt, hogy a gazdasági-műszaA védőnők most kapnak emelést, ám nem visszamenőlegesen ki területen foglalkoztatottak többsége olyan munkakört lát el, amelyhez elengedő a 8 általános. A béremelésnél pedig a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezőket és a speciális szakismerettel rendelkezőket preferálták. Az EGVE ezt az érintettek körében végzett felméréssel igyekszik cáfolni. A gazdasági-műszaki terület dolgozóival szemben a védőnők ugyan kaptak béremelést, ők viszont diszkriminatívnak tartják azt, mivel rájuk meg a visszamenőleges emelés nem vonatkozik. Jó hónap lesz a szeptember az orvosok és az ápolók, de különösen a gyógyszerészek számára. A szakorvosok bére havi 40, a szakorvosjelölteké 10, az egyéb diplomás dolgozóké 10 ezer forinttal, míg az intézeti gyógyszerészeké 44 ezer forinttal emelkedik. A szakdolgozók fizetése sem egységesen nő, mert míg például egy gyógytornász vagy diplomás ápoló bére több mint 41 ezer forinttal emelkedik, az egyéb felsőfokú szakképesítéssel rendelkezőké (pszichológusok, logopédusok, vegyészek, biológusok) mindössze tízezer forinttal nő. A béremelést változatlanul nem követi a mozgóbér, tehát az ügyeleti, készenléti, túlmunka- és a műszakpótlék-díjának* emelése. ■ H. É. A i i
