Somogyi Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

2013-08-27 / 199. szám

5 2013. AUGUSZTUS 27., KEDD BELFÖLD - KÜLFÖLD Jön a szuperárfolyamgát? devizahitelesek Ma tárgyal a kormány és a Bankszövetség Kopint-Tárki: fokozódik a bizonytalanság a hazai ipartan prognózis További emelkedés helyett stagnálást mértek 2013 második negyedévében a fel­dolgozóiparban a Kopint-Tárki kutatói. Kedvező azonban, hogy a tavasszal felívelő mu­tatók nem zuhantak vissza, így már-már egyértelműnek látszik, hogy a feldolgozóipari recesszió véget ért - állapítják meg friss jelentésükben. Az új rendelésállományok csökkennek, ami elsősorban a belföldi piacot érinti. „Intő jel, hogy alig akad egy-egy válla­lat, amely a magyar kereslet élénkülésében bízna” - írják a kutatók. Az exportkereslet élénkülése folytatódott, ám a rendelésállományokban itt is enyhe csökkenést mértek. Mindez a termelési prognózi­sokat is növekedésből stagná­lásba váltotta. Már nem jelent fő problémát a kereslet hiánya, igaz ez szinte kizárólag a külső keresletnek köszönhető, újra a gazdasági környezet általános bizonytalansága okozza a leg­főbb gondot a termelési dönté­sek meghozatalakor, csakúgy, mint 2010-ben. Az értékesítési prognózisok Kopint-Tárki szerint a követke­ző fél évre vonatkozóan súlyo­san romlottak, a késztermék készletek eséséből pedig arra lehet következtetni, hogy a vállalatok az éppen aktuális rendelések teljesítésére rendez­kedtek be, és a várható keres­letre nem alapoznak jelentő­sebb raktárkészletet. Az egyre fokozódó bizonyta­lanságra utal az is, hogy feltű­nően emelkedett a rövid távú stratégia nélküli vállalatok aránya, amelyek igyekeznek készletfelhalmozás és munka­erőleépítés nélkül, alacsony rendelésállománnyal fenn­tartani az egyébként csökkenő termelést szintet. ■ Ipari értékesítés (az előző év azonos időszaka = 100) 110 ........................................ VG-GRAFIKA FO RRÁS: REUTERS Egyre több javaslat lát nap­világot a devizahitel-mentő­csomaggal kapcsolatban. Legutóbb a Magyar Nemzeti Bank cikksorozata került a figyelem középpontjába, amelyben a hitelek forinto­sításával is foglalkoznak. A kormány ma tárgyalhat a Bankszövetséggel. Hornyák József Ma tárgyalnak a kormány és a Magyar Bankszövetség kép­viselői a lakossági devizahite­lesek gondjait megoldani hi­vatott újabb mentőcsomagról. A kabinet által előterjesztett megoldási javaslatokról ugyan­akkor egyelőre csak annyit le­het tudni, hogy azokkal sem a hitelintézeti szektort, sem a költségvetést nem akarják túl­zott mértékben megterhelni. Minden devizaadósnak köte­lező lesz igénybe vennie a most készülő legújabb mentőcso­magot - mondta a múlt héten egy interjúban Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Miniszté­rium államtitkára. Hozzátette azt is, ha valaki külön nyilat­kozik, hogy ki akar maradni belőle, erre lesz lehetősége. Bizonytalan viszont, hogy pon­tosan kiket mentenének meg. A kormányzati nyilatkozatok alapján korábban a legvalószí­nűbbnek az tűnt, hogy a lakás­célú devizahiteleseknek nyúj­tanak segítséget, ám Rogán Antal a hétvégén azt mondta, hogy minden devizaadóst meg­mentenének. Újabb javaslatokat a Magyar Nemzeti Bank cikksorozata közölt. Balog Ádám, az MNB alelnöke és Nagy Márton, a jegybank igazgatója harmadik cikkükben azt írták, hogy az árfolyamgátat vonzóbbá tenné, ha az árfolyamveszteség ter­heinek egy részét levennék a hitelesek válláról. Ez szerintük egyrészt az ötéves könnyített időszak - akár a futamidő vé­géig történő - meghosszabbítá­A CDS-felár is drágított A devizahiteleken a „ban­kok évente összesen 60-70 milliárd forint többletbevételt tudtak elérni az egyoldalú kamatemelésekkel, illetve az árfolyamrés szélesítésével” - írják az MNB vezetői. Gár- gyán Eszter szerint ez azt su­gallja, hogy a terhek nagyobb részéta bankokra próbálják majd hárítani. „A kamateme­lést és az árfolyamrés szélesí­tését a piaci feltételek válto­zása okozta” - mutatott rá a Citi közgazdásza. Kifejtette, hogy a kamatok a kockázati sával, másrészt a 180 forintos frankárfolyam feletti tőkerész bizonyos mértékű - akár tel­jes - elengedésével képzelhe­tő el. A jegybank szakemberei ugyanakkor hangsúlyozzák: nem egy egyszeri, azonnali devizahitel-átváltásra gondol­nak, hanem a fennálló tarto­zás fokozatos, de teljes mérté­kű forintosítására, amelynek eredményeként az adósság ár­folyamkockázata teljesen meg­szűnne. „Kedvező, hogy nem egy ösz- szegben kellene leírni a vesz­teséget a bankoknak, hanem az elnyújtva keletkezne” - mondta a Világgazdaságnak Gárgyán Eszter. A Clti régiós felárak emelkedésével növe­kedtek. Hasonló véleményé­nek adott hangot Gyuris Dá­niel, a Magyar Bankszövet­ség alelnöke is. A törlesztő­részletek alakulásakor az irányadó svájci kamatalaku­lásán kívül hazánk ország­kockázati felárának változá­sát is figyelembe kell venni - mondta Gyuris. Magyar- ország CDS-e a válság előtti években átlagosan 1,9 száza­lék volt, 2008 és napjaink között viszont 3,9 százalékra nőtt - tette hozzá. elemzője kiemelte, tisztázat­lan, hogy az árfolyamkockázat megoszlik-e az államháztartás és a bankszektor között. A te­her kezelhető mértékű lenne, ha megoszlana - vélekedett a közgazdász. Orbán Gábor azt mondta, még idén elindulhat az új mentőprogram, és „nem zár­ható ki, hogy erre állami pénz is lesz”. Orbán Gábor kötelező belé­pésre utaló szavai összecsenge­nek az MNB tegnap publikált cikkének utolsó mondatával (ám Orbán nem az árfolyam­gátat preferálja). Balog és Nagy azt írja, hogy a jelenlegi helyzethez képest a deviza­hitel-adósok „mindegyikének árfolyamgátba való belépésé­vel” párhuzamban a mostani árfolyamon számolva a jövőben évi 30-40 milliárd forint körüli költségterhet jelentene. Mivel még sok a bizonytalan­ság, így várhatóan sokat kell várniuk a hiteleseknek. Rogán jelzése szerint a szeptemberi eleji frakcióülésen fogja a Fi­desz tárgyalni a devizahiteles mentőcsomagot, de nem biztos, hogy ott a végső forma is meg­születik. A jegybank adatai szerint a hazai háztartásoknál lévő devi­zahitelek állománya június vé­gén 3877,8 milliárd forintot tett ki: ennek 47 százalékát adták a lakáscélú kölcsönök. Bajnai elfogadta Mesterházy egyik javaslatát egyeztetés A volt miniszterelnök optimista a hétvégi fiaskó ellenére Létre lehet hozni az ellenzéki szövetséget, ahhoz csak egy óra tárgyalás és jóindulat kell - mondta hétfői, budapesti saj­tótájékoztatóján az Együtt-PM választási szövetséget vezető Bajnai Gordon, hozzátéve: en­nek érdekében elfogadják Mes­terházy Attilának, a szocialis­ták elnök-frakcióvezetőjének pénteken ismertetett, a 106 egyéni körzet felosztására vo­natkozó javaslatát, és ezt min­den további alkudozás nélkül tárgyalási alapnak tekintik. Mesterházy a pénteki, hűvös hangulatban végződött találko­zón azt javasolta, hogy nagyjá­ból 2/3-1/3 arányban osszák fel a két fél között az 106 egyé­ni választókerület képviselő- jelölti posztjait. Igaz, az MSZP később új javaslattal, egy elővá­lasztás ötletével állt elő, amely mind a 106 választókerületben megszavaztatná a szimpatizán­sokat a közös helyi jelölt sze­mélyéről. Az MSZP ugyanígy akar miniszterelnök-jelöltet is választani, míg az Együtt-PM egy kéthetes előkampány után a közvéleménykutatók eredmé­nyei alapján választana közös kormányfőjelöltet. Bajnai tegnap azt mondta: ha a szövetség létrejött, a közös miniszterelnök-jelölt személyét úgy kell kiválasztani, hogy a választók legszélesebb körének véleményét vegyék figyelembe. Bajnai Gordon felkészült minden eshetőségre Miután Mesterházy Attila ar­ról beszélt, hogy közvetlenül is be kell vonni a választókat, az Együtt-PM kíváncsian várja az MSZP-nek azt a javaslatát, ame­lyik megfelel az összes felsorolt kritériumnak - mondta Bajnai. Arra reagálva, hogy fel­készültek-e egy olyan verzió­ra, amelyikben az MSZP ne­met mond a javaslataikra, azt mondta: egy komoly szervezet­nek kell, hogy legyen forgató- könyve minden eshetőségre, „de az a közös célunk, hogy a választóink érdekeit szolgál­juk, és létrehozzunk egy olyan ellenzéki szövetséget, amelyik képes Orbán Viktort leválta­ni”. ■ VG HÍRSÁV Bírálta Párizst Olli Rehn Franciaországnak kiadás- csökkentéssel kell lefaragnia költségvetési hiányát és nem adóemeléssel, mert az gátol­ja új munkahelyek teremté­sét - közölte Olli Rehn. A Le Journal du Dimanche lapban megjelent interjúban az Eu­rópai Bizottság monetáris és gazdasági ügyekért felelős biztosa annak a véleményé­nek adott hangot, hogy Fran­ciaországban már „sorsfordí­tó pontot" értek el az adók. A megszorításokat alkalmazó európai országokkal szem­ben Párizs a hiány rendezé­sében a kiadáscsökkentések helyett az adóemelésekre helyezte a hangsúlyt. Va­sárnap Jean-Marc Ayrault krományfő egy új zöld adó bevezetését jelentette be a fosszilis energiahordozóktól való függőségének lazítása érdekében. ■ MTI Rontották az orosz növekedési előrejelzést hivatalosan is rontották az idei orosz gazdasági növeke­désre vonatkozó előrejelzést. Az orosz gazdasági minisz­térium legújabb becslése szerint az idén 1,8 százalék­kal nő a bruttó hazai termék (GDP) az eddig várt 2,4 szá­zalék helyett - közölte a gaz­dasági miniszterhelyettes. Andrej Klepacs arról is be­szélt, hogy a minisztérium most már csak 0,7 százalé­kos idei ipari termelésnöve­kedéssel számol az eddigi 2 százalék helyett. ■ MTI Lex Perkovic - Zágráb nem válaszolt A pénteki határidőig nem válaszolt Horvátország az Európai Bizottság aggályaira a horvát törvényhozás által elfogadott úgynevezett Lex Perkovic-csal kapcsolat­ban, ezért az ügyet Viviane Reding a brüsszeli testület plénuma elé viszi. A horvát parlament néhány nappal Horvátország uniós csat­lakozása előtt módosította az európai elfogatóparancs végrehajtásáról szóló jogsza­bályt, mégpedig úgy, hogy csak azokat az embereket kelljen más uniós országok­nak kiadnia, akiket 2002. augusztus 7. után elkövetett bűncselekmények miatt ke­resnek. ■ MTI El-eltűnnek a kínai hivatalnokok az elmúlt egy év korrupció- ellenes kampánya és a mind erősödő ellenőrzés következ­tében egyre több hivatalnok szökik külföldre Kínából - írja összeállításában a Csinghua Sibao napilap. Az elmúlt öt évben több mint 6 200 szökésben lévő álla­mi hivatalnokot fogtak el a hatóságok, tőlük összesen 53,2 milliárd jüan (kétezer milliárd forint) elsikkasztott pénzt illetve anyagi eszközt sikerült visszaszerezni. Köz­ben véget ért a legnagyobb botrány pere: Bo Hszilaj volt csungkingi pártfőtitkárra az ügyészek „súlyos bünte­tést” kértek vesztegetés és hatalommal való visszaélés miatt. ■ VG t i 4 i «

Next

/
Oldalképek
Tartalom