Somogyi Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

2013-08-25 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 32. szám

2013. AUGUSZTUS 25., VASÁRNAP GAZDASAG 7 Mozgásban a beutazópiac járat Megduplázódott az izraeli vendégéjszakák száma A megújuló energia hasznosítására szövetkeztek egy határ menti fejlesztési program lehetőségeivel élve uniós támogatással, megújuló energiaipari szolgáltató köz­pontok építése kezdődött meg a napokban. A projekt Téglás Város Önkormányzata és a Hajdú-Bihar Megyei Gazdasági és Munkaadói Szövetség közös együttműködése révén valósul­hat meg. A több mint nyolcszázezer eurós projekt a téglási Hajdú Ipari Parkban levő egykori étte­rem és kulturális központban, valamint a határ másik oldalán, Fugyivásárhelyen egy teljesen új létesítményben, a XXI. száza­di elvárásoknak megfelelő tudo­mányos központban kap helyet. Novotni Lajos, a Hajdú-Bihar Megyei Gazdasági és Munka­adói Szövetség elnöke, közölte: a Hajdú Ipari Parki központban az irodák, laborok és raktárak mellett kiállító- és előadóterme­ket is kialakítanak. A magyar- országi építkezést a Dryvit Pro­fi Bt. végzi, a projekt befejezése a tervek szerint 2014 októberé­ben várható. ■ Energetikai korszerűsítés ÜTEMESEN, jól haladnak a Mis­kolci Egyetemen az energetikai korszerűsítéssel - tájékoztatott a kivitelező, Jánosik Kft. tulaj­donosa. Az egyetem A/6-os tanulmá­nyi épületének, valamint díszau­lájának környezet és energetikai felújítását végzik. 1300 négyzet- méter nagyságú felületen kicse­rélik az elavult homlokzati nyí­lászárókat. Passzívház hőértékű, alumínium - műanyag ablakokat és ajtókat építenek be. Az épü­letblokk 2800 négyzetméteres külső felülete vastag homlokzati hőszigetelést és új színezést kap. A 3000 négyzetméteres tetőfelü­letre új tetőszigetelést hordanak fel. A munkálatok része 4 egye­temi előadóterem szellőzőberen­dezésének teljes cseréje is. A szoros határidő miatt a Jánosik Kft. 50-60 szakembe­re dolgozik naponta a mun­katerületen. ígérik: időben befejeznek mindent, hogy ne zavarják az egyetem belső életét. ■ Budapest nehezen közelíthe­tő meg az Egyesült Államok irányából, júniusban mégis rekordszámú amerikai turis­ta érkezett. Vég Márton Hónapok óta az izraeli beutazó piac fejlődik a legdinamiku­sabban, amihez a KSH adatai szerint júniusban az Amerikai Egyesült Államok csatlakozott. Az Izraelből érkező turisták fél év alatt 101 ezer vendégéjszakát töltöttek nálunk, ami 85 százalé­kos növekedést jelent, így várha­tóan a tavalyi 178 ezres összesí­tett adat is emelkedni fog. Az pe­dig eddig még soha nem fordult elő, hogy az Egyesült Államok végezzen a második helyen, most a 25 százalékos növekedés­sel elért 65 ezer vendégéjszaka kicsivel meghaladja az Egyesült Királyságból érkező turisták által Magyarországon eltöltött időt. Ez a szám még a 2011-es nyári adatokat is meghaladja, pedig akkor még az American Airlines gépei napi szinten rep­kedtek Budapest és New York között. Az amerikai légitársaság azóta kivonult a magyar fővá­rosból, mert a Malév nélkül nem tudta volna átszálló utasokkal megtölteni a gépeket. „Az Egyesült Államok a vi­lág második legnagyobb küldő­piaca, Magyarország 8. legfon­tosabb turisztikai beutaztató piaca. A családosok július-au­gusztus hónapban utaznak leginkább, ezenkívül nincsen kifejezetten meghatározó uta­zási szezon az Egyesült Álla­mokban. Az USA-ban - első­sorban . a nagyvállalatoknál - minimálisra csökkentették a kivehető szabadság mennyi­ségét, hivatalosan összesen 15 nap áll rendelkezésükre” - ol­vasható a Magyar Turizmus Zrt. taktikai tervében. Az ame­rikai turisták egy főre jutó köl­tése jóval meghaladja az euró­pai turisták szokásait. Jelenleg számukra Magyarország az európai történelmi körút egy Sokat érnek a Malév-jogok „nem meglepő, hogy tele vannak az izraeli járatok, ezért mondtuk korábban, hogy égetően fontos gazda­sági kérdés a Malév repülési jogainak mielőbbi kiosztá­sa" - mondta lapunknak Hardy Mihály. A Budapest Airport kommunikációs igaz­gatója hozzátette, hogy a Wizz Air a reptér számára szintén nagyon fontos át­állomása. Kiemelkedő szere­pe van a dunai hajózásnak, így Budapestnek, mert a város rendkívül népszerű célállo­mása az európai folyami hajó- utaknak. Többnyire az idősebb és tehetősebb korosztály szeret utazni. „Magyarország meg­közelíthetősége nehézkes, az Egyesült Államok belső nagy­városaiból csak többszöri légi átszállással lehetséges, és így gyakran hátrányba kerülünk versenytársainkkal szemben (Bécs, Prága, Varsó, Barcelo­na), melyek megközelíthetősé­ge sokkal egyszerűbb” - fogal­maz a turisztikai marketing­cég. Az izraeli piac fejlődése pe­dig a Wizz Air-nek köszönhe­tő, ugyanis a Malév tavaly feb­szálló utasokat is hoz. Az amerikai turistáknak pe­dig szerinte nem jelent prob­lémát, hogy Londonban vagy Amszterdamban át kell szállniuk. Korábban az Ame­rican és a Delta légitáraság mintegy 20 százalék tranzit­utast hozott, akik a Malév járataival utaztak tovább Er­délybe vagy Izraelbe rokon­látogatásra. ruári csődjétől Tel-Avivba csak az El A1 légitársasággal lehe­tett közvetlenül repülni Buda­pestről, decembertől azonban a magyar gyökerű fapados légitársaság kapta meg a repü­lési jogokat. A verseny pedig levitte az árakat. „Az izraeli és magyar utasok korábban éveken át arra kényszerültek, hogy drágán vásároljanak re­pülőjegyet. Annak érdekében, hogy kielégítsük az alacsony áraink iránti magas keresle­tet, a 2013-as csúcsszezonban napi rendszerességgel indít­juk gépeinket Budapest és Tel-Aviv között” - magyarázta Váradi József, a Wizz Air ve­zérigazgatója. A társaságnak annyira sikeres lett az izraeli piac, hogy a litvániai Vilnius- ból és a lengyelországi Kato­wicéből október végén, míg Kolozsvárról november végén indul el a tel-avivi járat. „Az ország speciális földrajzi-poli­tikai helyzete következtében hazánk a lehetséges desztiná- ciók között közeli országnak számít, ennek köszönhetően Budapest a hangsúlyosabb ter­mékek között szerepel. A piac igényeit figyelemben véve ki­emelt hangsúlyt kapnak még a zsidó vallási örökségek miatti utazások is” - áll a Magyar Tu­rizmus Zrt. taktikai tervében. Hét év alatt 300 milliárd forintot kell szétosztani fejlesztés Továbbra is egy­re újabb és újabb lehetséges időpontok hangzanak el azzal kapcsolatban, hogy a parla­ment mikor fogadhatja el az új turizmustörvényt. Nem kizárt, hogy egy egész ciklus kevés lesz hozzá. A Nemzet- gazdasági Minisztérium (NGM) eredetileg legkésőbb 2011 második felére ígérte a jogszabály megalkotását. A fő konfliktusforrás természete­sen a finanszírozás. Megha­tároznák ugyanis, mire lehet fordítani az idegenforgalmi adót (ifa), szabályoznák a turisztikai desztináció me­nedzsmentet (TDM), és kate­gorizálnák a szolgáltatásokat. A Magyar TDM Szövetség azt javasolja, hogy a 2014- 2020-as időszakban teljes mértékben épüljön ki a hazai TDM-rendszer. Szerintük a regionális széttagoltság he­lyett országszerte egységes irányelvek szerint célszerű a fejlesztési célok és források meghatározása, különösen beleértve az utóbbi időszak­ban ebből a szempontból hát­rányosan megkülönböztetett Közép-magyarországi régiót. „Területi vonatkozású javas­lat, hogy a vonalas vonzerők (kerékpár, gyalogos, lovas, zarándok) régiókon átívelően is egységes forráshoz jus­sanak, illetve a Balaton is egységes kezelésre kerüljön a fejlesztéspolitikai progra­mokban” - írta a szövetség. Úgy látják: a hazai turiz­musszektor versenyképessé­gének megőrzéséhez, növelé­séhez mintegy 300 milliárd pályázati forrásra lesz szük­ség az elkövetkező 7 évben is, aminek kihasználását az elmúlt hét évhez képest ki­számíthatóbb, tervezhető és gördülékenyebb pályázati menetrenddel lehet javíta­ni. Fontosnak tartják, hogy a TDM-szervezetek dedikált forrásai mellett a Magyar Turizmus Zrt. közvetlenül is részesülhessen EU-s for­rásokban, amit a központi marketing és értékesítés ösztönzési feladatok szakmai igények szerinti ellátásával, a TDM-szervezetek közreműkö­désével eredményesen tudjon felhasználni. ■ VG A sármelléki repülőtér is segített a balatoni turizmusnak kihasználtság A heti rendszerességgel landoló moszkvai járatok 100 százalékos telítettséggel érkeznek Bár a hosszú hétvége alatt is­mét közel telt ház volt a balato­ni szálláshelyeken, az év első felében korántsem szárnyalt ennyire a legnépszerűbb hazai üdülőkörzet. A KSH adatai sze­rint Németországból csaknem ugyanannyi (megközelítőleg 34 ezer) vendég érkezett, mint egy évvel korábban, eltöltött ven­dégéjszakáik száma (235 ezer) viszont 2,2 százalékkal csök­kent. Ennél nagyobb baj, hogy június végéig 5,6 százalékkal kevesebb osztrák vendég szállt meg a tónál, az ukrán vendég­létszám pedig csaknem a felé­re esett vissza. Jó hír viszont, hogy közel másfélszeresére bővült a forgalom Oroszország­ból, emellett negyedével több lengyel, valamint holland ven­dég foglalt szállást az üdülőkör­zetben. A régió vendégéjszakái­nak harmadát Hévíz szálláshe­lyei könyvelhették el. Ez nem is csoda, hiszen április közepétől vasárnaponként két orosz char­terjárat is közlekedik Moszkva és Sármellék között, az utazás- szervezők júniustól azonban már egy közös járatot üzemel­tetnek. Szombatonként pedig az Air Baltié menetrendszerin­ti gépe érkezik Rigából. „Nem nyereséges még a reptér, de a korábbi hatalmas veszteséget sikerült ledolgozni” - mondta lapunknak Benkő Attila. A rep­tér igazgatója elmondta: a 130 Az idén nem lehetett különösebb panasz - voltak vendégek. személyes moszkvai járat közel 100 százalékos telítettséggel ér­kezik, a német járatok (Düssel­dorf, Berlin, Hamburg, Drezda, Frankfurt) pedig 70-80 száza­lékos kihasználtsággal érkez­nek. Tárgyalnak további me­netrendszerinti járatok indítá­sáról, de ezekről egyelőre csak annyit kívánt elárulni, hogy németországi és oroszországi úticélokról van szó. Hévíz ön- kormányzata tavaly vágott bele a repülőtér üzemeltetésébe, és a tapasztalatok alapján kije­lenthető, hogy „jó ötlet, jó vál­lalkozás volt”. A Hévíz-Balaton Airport nemcsak a fürdőváros számára, de Nyugat-Magyar- ország üdülőhelyeire is egyre több vendéget hoz. Frankfurt­ból például mindössze 50 perc a repülési idő. A félévben a balatoni keres­kedelmi szálláshelyek 17,4 mil­liárd forint (a bevétel 13 száza­lékát kitevő) bruttó bevételt ér­tek el, ami folyó áron tizedével meghaladta az előző évit. A be­vételek fele a szállásdíjakból, ötödé a szálláshelyek üzemel­tetésében lévő vendéglátóegy­ségek forgalmából származott. A szálláshelyek átlagosan 36 százalékos szobakihasznált­sággal működtek, ami 4 száza­lékponttal magasabb a tavalyi­nál. A vendégek 6-6 százaléka választotta a kempingeket és a közösségi szállásokat. ■ VG t A i t 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom