Somogyi Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
2013-08-14 / 189. szám
4 MEGYEI KORKÉP 2013. AUGUSZTUS 14., SZERDA Szakítás után: folytatódhat a bölcsődeépítés Balatonlellén kivitelezés Felbontotta a szerződést a balatonlellei ön- kormányzat a bölcsőde korábbi kivitelezőjével, az új építőt pedig akár már a jövő héten kiválaszthatják. Legutóbb áprilisban olvasói érdeklődés nyomán foglalkoztunk a leállt leilei bölcsődeépítéssel, Kenéz István polgármester akkor azt mondta: a százöt-millió forintos beruházás valóban áll, tárgyalnak a kivitelezővel a folytatásról. Azóta szakításig jutottak a felek és a korábbi építő is elfogadta a város felmondását. A Füles Mackó Bölcsőde építése a városvezetés reményei szerint nemsokára folytatódhat.- Kedvező esetben már a jövő héten lezárulhat a pályázat az új kivitelező kiválasztására - tájékoztatott Kenéz István polgármester. - Közel húsz százalékos készültségű most a beruházás, a falak állnak jelenleg, innen kell folytatni a munkát. Év végére, jövő év elejére készülhet el optimális esetben az új lellei bölcsi. ■ Fónai I. Dzsingisz Kán visszatér a Balatonhoz zene Utolsó magyarországi koncertjüket a Balatonnál tartották, mielőtt disszidáltak volna - most visszatér a „tetthelyre”, így fogalmazott Leslie Mándoki (ex Dzsingisz Kán), aki a Nagyon Balaton ünnepi programsorozat részeként augusztus 19-én koncertezik hozzá hasonlóan világhírű barátaival a siófoki szabadtéri színpadon. Érzelmi élmény is lesz számára a visz- szatérés, árulta el a Németországban élő zenész és producer a TV2-nek nyilatkozva, s hozzátette: maradnak is kicsit, egy-két napot még nyaralni a Balatonnál és Budapesten. Egyrészt a társainak is „nagyon bejött” a főváros és az ország a fél évvel ezelőtti MÜPA-koncertjük- kor, másrészt ahogyan Mándoki mondta, a siófoki fellépés után már két üres nap se nagyon akad a naptárukban karácsonyig, utána meg jön a „szokásos” téli USA-turné: Detroit, New York, Los Angeles, Las Vegas... ■ F. I. Mándoki László idehaza turnézik Még nem paradicsom, de lehetne balaton-régió Nem a golfpálya vagy a vitorláskikötő hozhat megélhetést a turizmusban A gyerekek öröme: pancsolás a Balatonban. Elődeink már évszázada így hirdették: a családok üdülőhelye ► Folytatás az 1. oldalról A régóta óhajtott családbarát turizmus, valamint az ennél jóval újkeletűbb „tówellness”, az egészségturizmus a jó fejleszté- ai irány, vallja a Turisztikai Tanácsadók Szövetsége képviseletében Puczkó László elnök és Brachna János siófoki szakközgazdász.- De hát már Gyenesdiáson és Balatonszárszón is kiírták, hogy „a kisgyermekes családok paradicsoma"... Puczkó László: - A „Balaton Európa családi tava” koncepció, melyet már 1993-ban (!) elfogadott minden illetékes szerv, nem ezt jelenti. 1996- ban egy keszthelyi szakmai konferencián Alán Godsave, a WTTC (Turisztikai Világtanács) kelet-európai irodájának vezetője is javasolta: fejlesszék a Balatont Európa vonzó családi tavává. Azóta sem történt azonban semmi ennek érdekében. A világ legnagyobb piacát a családok jelentik, ezt kellene megértenie minden döntéshozónak. A Balaton adottságai kiválóak, a gyermekes családok fogadásához szükséges fejlesztések (szálláshelyek, strandok, játszóterek, stb.) a legrövidebb idő alatt és legkevesebb pénzügyi ráfordítással elvégezhetők. Brachna János: - Az kevés, ha valamely település kitesz egy ilyen táblát, mert közben nem felel meg az európai családbarát fogadóhely kritériumának. Azt kellene megérteni, hogy j a Balaton-régió 200 ezer lako- j sa golfpálya- vagy vitorláskikö- tő-fejlesztésből nem fog megélni, ellenben a „családok paradicsomából” és az egészségturizmusból már megélhetne.- Azt akarják mondani: az kevés, hogy a magyar gyermekes családok újra felfedezték a Balatont? Puczkó L.: - Igen. A családok ma külföldről nem Magyarországra jönnek. Fogadásuknak ugyanis konkrét követelmény- rendszere van. Nem elég beállítani egy kiságyat a szobába, etetőszéket az étterembe. A vi- Jág legnagyobb utazásszervező cége, a TŰI összegyűjtötte a többségében négycsillagos családbarát szállodákat: Ausztriából 47, Bajorországból egy és az olaszországi Dél-Tirolból három szálloda csatlakozott a kinder- hotel-hálózathoz. A TŰI ilyen prospektusában Magyarország nem létezik, de szerepel benne Lengyelország, Bulgária, Marokkó, Tunézia... Brachna J.: - A Balaton Fejlesztési Tanács asztalán ott egy tanulmány, mely külföldi példákat sorol és azt írja le, hogyan kellene ezt csinálni idehaza. Öt évet ültem korábban a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottságban, ott se igen értették, vagy akarták érteni, miről is beszélek.- Álljunk meg egy pillanatra! Éppen a minap írtuk le: akkora az érdeklődés a Balaton-parti szálláshelyek iránt, mint az elmúlt húsz évben talán sohasem. Hol itt a baj? Puczkó L.: - Az elmúlt évek mélypontjához képest valóban relatív fejlődés értelmezhető. Ám ettől még évtizedek óta hanyatlik a balatoni turizmus, kiváló kollégáink közül nagyon sokan külföldön keresik a boldogulást. E tendenciát is megfordíthatjuk az általunk javasolt fejlesztésekkel. A két említett projekt életképességét a Magyar Turizmus Zrt. tavaly nyári felmérése is alátámasztja. Állítjuk: e két javaslatnak nincs a teljes tóra értelmezhető és a szezonalitás problémáját is figyelembe vevő alternatívája. Brachna J.: - Az egészségturizmus az Új Széchenyi Programban is szerepel Gyógyító Magyarország címen. A Balatonnál ez eddig észrevétlen, mert költöttek ugyan el fejlesztést szolgáló pályázati pénzeket az elmúlt években is, de egyáltalán nem ennek a jegyében. Puczkó L.: - Az a lendületes, termál-, illetve gyógyvízre alapozott fürdő- és szállodafejlesztés, mely százmilliárdos beruházásokat generált az elmúlt húsz évben, már nem elég. A régiónak kiváló adottságai vannak ahhoz, hogy az egészségturizmus régiójává váljék. A Balaton turizmusa a leggyorsabban és a leghatékonyabb e két programmal nyerheti vissza versenyképességét; a legkevesebb pénzügyi erőforrás felhasználással a legnagyobb forgalom- növekedés érhető el. Csak dönteni kellene végre. Ki kell mondani: a Balatonnál a valós cél a meglévő szálláshelyek feltöltése, a jelenlegi vendégéjszaka-szám többszörösének elérése, a szezonalitás csökkentése, az üzemelési idő nyújtása. És - szorít az idő - még mielőtt minden idegen nyelvet beszélő és szakmailag képzett balatoni szakember külföldre menekülne dolgozni...- A döntéshozók azonban „süketek”? Brachna J.: - Sajnos eddig mintha azok lettek volna. Most azért álltunk elő újra az asztalfiókra mutatva, hogy a szakma és a polgármesterek hátha megértik, és elfogadják a pályázat- kiírók is. Hogy végre történjen valami a Balatonnál, mert évtizedek óta alig történik, ezért tartunk ott, ahol... ■ Fónai Imre CIKKÜNK NYOMÁN Bíztam benne, hogy valami kutatómunkát csak végeztek... A SOMOGYI HÍRLAP aUgUSZtUS 2-i számában egy hosszabb cikk jelent meg „Sefferék felfedezték a jövő őssejtjét” címmel. Ebben az interjúban hivatkoznak egy cikkre, ami a Genetics and Epigenetics folyóiratban jelent meg. Mivel a cikkben több furcsa állítást is találtam, ezért rákerestem a folyóiratra, letöltöttem, és próbáltam belőle kideríteni, hogy mi is forradalmi a szövet- és a szervelőállításban, valamint a gyógyításban és az élelmiszerszükséglet fedezésében mi is a forradalminak mondható felfedezés, ami ebben a cikkben szerepel. Kíváncsi voltam nagyon a zöldsejtre is, valamint ugyancsak az első oldalon olvasva, hogy mit akar a globális gyógyszer- és élelmiszeripari lobbi befolyásolni ezekkel a kutatásokkal kapcsolatban? nos, A cikk a folyóirat 2013-as 5. j számában a 23-41. oldalon jelent | meg, mára címében is jelzi, hogy valamiféle elméleti elképzeléseket fog tartalmazni, de azért bíztam benne, hogy valami kutatómunkát csak végeztek a kutatócsoport tagjai, hisz szenzációs felfedezésről ír a Somogyi Hírlap cikke, amely megállíthatatlanul alapkutatásokat indít el, és amelyekben ott lesz a hivatkozás a kutatócsoport tagjai által publikált tudományos eredményekre. Továbbá hogy a növényi és állati sejtek eddig feltáratlan epigenetikus szabályozó mechanizmusát írták le. A cikk ilyen szempontból csalódást keltett bennem, hisz a kutató- csoport által végzett kutatási eredményekről szó sem esik benne. A cikk elején az epigenetika definíciójáról, rövid történetéről van szó. írnak a genom szabályozásáról, a genetikai alapokról, a DNS-ről és az RNS-ről, a sejtekben lejátszódó programozásról, az állati és növényi sejtekben lejátszódó mechanizmusukról és így tovább, amit mind érdeklődéssel olvastam, de ebben az összeállításban sajnos a kutató- csoportról, annak vezetőjéről vagy tagjairól egyetlen szó, állítás nem hangzott el. Elolvastam még egyszer, mert azt hittem, elkerülte valami a figyelmemet, majd ezt követően átnéztem az irodalmi jegyzéket, hogy hátha ott megtalálom azokat a hivatkozásokat, amiket keresek, azaz hátha nyilvánvalóvá válik számomra, hogy talán hivatkoznak korábbi kutatásaikra és ebben a cikkben azért nem írnak le róla semmit, de sajnos a 233 hivatkozottirodalom közül egyet sem találtam, ami a kutatócsoporthoz köthető lenne. le kell szűrnöm tehát azt a következtetést, hogy egy jó review (visz- szatekintő) cikket olvastam, amelyben azonban a szerzők a saját munkásságukat nem említették meg. Találtam viszont egy 18 rövid soros leírást, amelyben a korábban felsorolt irodalmi adatokra alapozva a szerzők felfedik elképzelésüket, hogy hogyan lehetne ezt a bizonyos zöldsejtet előállítani. Hangsúlyozom tehát, hogy a cikk egy jó visszatekintő cikk, amiben azonban a kutatócsoport eredményeiről egyetlen sor nem jelenik meg. na, most ha már ez így van, akkor vajon mire alapozzák ezt a világméretű forradalmi felfedezést, amit igen nagy valószínűséggel a gyógyszer- és az élelmiszer maffia bizonyára erősen fog támadni és nem engedik megvalósítani? Mit fognak támadni, egy hipotézist? Talán Einstein mondta azt, amikor elment Amerikába és megkérdezték tőle, hogy mire van szüksége, hogy egy ceruzára, sok papírra és egy nagy szemétkosárra, ahová a rossz hipotéziseit dobhatja. Egy hipotézisből megvalósulhat nagyon komoly tudományos eredmény, de inkább az a valószínű, hogy nagyon sok hipotézist kell felállítani és eldobni, mire komoly eredményeket érünk el. ÖSSZESSÉGÉBEN TEHÁT én Úgy gondolom, hogy az újság egy olyan világszenzációt tett közzé, aminek a megvalósítása gyakorlatilag még meg sem kezdődött, csak valamiféle hipotézist állítottak fel, ami vagy bejön, vagy nem. Hogy ezt a hipotézist alkalmazni lehessen az alapkutatásokhoz a gyógyszeriparban, esetleg az élelmiszeriparban, kívánom, hogy így legyen, de erős kétségeim vannak ezzel kapcsolatban. a cikk utolsó oszlopa középtájon pedig totális badarságot ír le, amikor a vízben lévő energiáról beszél. Ma már minden hozzáértő ember számára közismert, hogy az a magyar származású ffelfedező”, aki Kaposvártól Csíkszeredáig végig járt nagyon sok települést, hogy a vízben lévő energiát előállító gépét magyaroknak adja el, és arra gyűjtsön pénzt, szélhámosság, nem szabad vele foglalkozni. A vízben nincs energia, hisz a víz a hidrogén oxidációjának a terméke, energia az oxidáció során szabadul fel, és amikor az oxidáció megtörtént, a végterméknek, jelen esetben a víznek az energiája gyakorlatilag nulla. A biokémiában ezt úgy hívják, hogy terminális oxidáció, ami az emberi szervezetben is lezajlik, melynek során a hidrogén, a táplálékmolekulák hidrogénje folyamatosan veszít energiatartalmából, melynek következtében energiában dús vegyületek keletkeznek, amit a szervezet fel tud használni, de a végtermék, a víz, az már nem tartalmaz energiát. Ha egy kutató, aki a biokémiában jártas, ezt állítja a vízről, akkor erősen megkérdőjelezhető, hogy vajon mit ér az általa felállított hipotézis a jövő őssejtjével kapcsolatban. PROFESSZOR DR. CSAPÓ JÁNOS EGYETEMI TANÁR ■ Mivel lehetne a külföldieket visszacsalogatni a tóhoz? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: y SONLINE.hu y A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük.
