Somogyi Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

2013-08-02 / 179. szám

6 2013. AUGUSZTUS 2., PÉNTEK BELFÖLD - KÜLFÖLD Diszkriminatív a kamara szerint a védőnők béremelése Sok tehetséges nő alkot példakép Ma nem a multikhoz, hanem vállalkozónak készülnek A jelzálogalapú devizahitelek forintosítása lehet a mentőöv egészségügy Forduljon Alkot­mánybírósághoz az ombuds­man az egészségügyiek bér­emeléséről szóló jogszabályok utólagos normakontrollját kérve - ezt várja az ombuds- mantól a Magyar Egészség- ügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK). A Szabó Mátéhoz eljuttatott levelet a Védőnői Ta­gozatot vezető Csősz Katalin jegyzi, aki szerint több pontos is diszkriminatív a hatályos szabályozás. Egyrészt, miközben a szep­tembertől esedékes béremelés az egészségügyi dolgozók több­sége számára januárig visz- szamenőleges hatályú, a meg­emelt védőnői díjazás június 30-án lépett hatályba, és nem számít visszamenőlegesnek. A védőnők szolgálatokat működ­tető önkormányzatokat ráadá­sul, szemben az egészségügyi intézményekkel semmi nem kötelezi a béremelésre, nem véletlen, hogy a MESZK és a Magyar Védőnők Egyesülete közös felmérése szerint a védő­nők mintegy 97 százalékának nem, vagy csak egy-két ezer forinttal emelkedett tavaly a fizetése, annak ellenére, hogy az egészségügyi béremelés ré­szeként akkor bruttó 25 ezer forinttal növelték a védőnői szolgálatok finanszírozását. Ráadásul az új egészségügyi közalkalmazotti bértábla nem is terjed ki az alapellátásban dolgozókra. Emiatt az ott fog­lalkoztatott védőnők - vala­mint ápolók és asszisztensek - jövedelme ma lényegesen elmarad a kórházakban és szakrendelőben foglalkoztatott kollégáikétól. Egy diplomás kórházi védőnő bruttó fizetése jelenleg 163425 forint, míg a területen dolgozó kollégájáé csak bruttó 122 ezer forint. Az ő jövedelmük mindemellett az ellátottak számától és más tényezőktől is függ, így egy iskolai védőnő annak ellenére többet kereshet, mint egy hát­rányos helyzetű kistérségben „területen” dolgozó. A MESZK Védőnői Tagozata azt kéri, hogy Szabó Máté vizs­gálja meg, helytállóak-e meg­látásaik, és amennyiben úgy találja, tegye meg a szükséges lépéseket a diszkriminatív bér­emelési intézkedésekkel kap­csolatban. ■ H. É. Lengyel Zsuzsi édesanyja példáját követte, amikor elindította vállalkozását. Alapvető szempont volt számára, hogy a családja lehessen az első Magyarországon ma száz nő közül 51-nek van munká­ja, az EU-átlag 58. Nálunk 47 nőt foglalkoztatnak teljes munkaidőben, részmunka- időben csupán négyet. Ah­hoz, hogy több foglalkozta­tott nő legyen, drasztikusan növelni kellene a rugalmas, atipikus formák arányát. Az egyik lehetséges út a vál­lalkozás. Kocsi Margit Számos jele van annak, hogy a közbeszéd még mindig nem tud mit kezdeni a nőkkel, | ha nem feleségekről, család- I anyákról, hanem tudósokról, vállalkozókról van szó. Czakó Erzsébet, a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézetének igazgatója, egye­temi docens szerint ezt bizo­nyítja a vállalkozó nőkhöz való J ügyetlen viszonyulás. Holott J a férfiakéval versengő tudás- | sál rendelkező nők számára a gyermekszülés és -nevelés után a munkaerőpiacra való vissza­térés hatékony eszköze lehet a vállalkozás. A BCE docense kiemelte: 2010-2012 között az Európai Unió támogatásával több prog­ram is indult, és egymás után jöttek létre szakmai és civil szervezetek, amelyek a vállal­kozás iránt érdeklődő nőknek biztosítják a szükséges ismere­tet, tudást, fórumot. Czakó Er­zsébet ugyanakkor azt is meg­jegyezte, hogy a rendszerváltás óta máig nem volt képes letenni az asztalra a közép- és felső- oktatás, a szakmai képviselet egy hatékony oktatóanyagot, amellyel a vállalkozók indulá­sát és boldogulását ténylegesen segítenék. Pozitív változásnak tartja viszont, hogy míg 10-15 éve hallgatói többsége a multik­hoz tartott, ma az egyetemisták alapvetően vállalkozónak ké­szülnek. Nem a női vállalkozók helyze­te kedvezőtlen, manapság nem­től függetlenül nehéz vállalko­zást építeni Magyarországon - véli Ugrin Boglárka, az Ugrin- Pack-Erdősi Kft. ügyvezetője. Az ő esetében az élet hozta úgy, hogy vállalkozó lett. Gyermek­korában, majd fiatal felnőttként családi vállalkozásuk volt szak­mai gyakorlótere, innen ered a motiváltsága is. Munkahelyén 25 évesen került választás elé: vagy elküldi életrajzát a konku­renciának, vagy vállalkozásba kezd. Az utóbbit választotta. „Ma már nem látom úgy, hogy nőként nehezebb érvényesül­nöm, huszonévesen azonban kihívást jelentett, hogy komoly tárgyalópartnernek tekintse­nek” - jegyezte meg. Derűlátá­sának meg is van az alapja. Cé­ge, a környezetbarát csomagoló­anyagok gyártásával foglalkozó UgrinPack stabil pozícióra tett szert a piacon, aminek révén 2015-re fél milliárd forintos ár­bevételre és a teljes forgalmu­kon belül 20 százalékos export részarányra számítanak mun­katársaival. Kérdésünkre, hogy van-e va­lami titka, szinte gondolkodás nélkül válaszolt: „Számomra a vállalkozás életforma. Cég­vezetőként nem tudok munka- időkeretekben gondolkodni, viszem a gondolataimat, ötletei­met a magánéletbe is. Pont úgy, ahogy anya sem tudok lenni időkorlátok között, a családom, a gyermekeim mindig ott van­nak velem.” A Példakép Pályázatra édes­apja hívta fel a figyelmét. El­indult rajta, mert szeretné megmutatni, hogy a nőknek nem kell választani a család és a karrier között. Vállalkozás­sal mindkettő lehetséges, ami „nagy kihívás, nem egyszerű feladat, de megéri”. Lengyel Zsuzsi sosem érezte hátrányát annak, hogy nőként indította el design vállalkozá­sát. Édesanyja példáját követte és független szeretett volna ma­radni. Számára alapvető szem­pont volt, hogy olyan munkája legyen, ami mellett a család első helyet kaphat, és megva­lósíthatja álmait is. „A kreatív munka rengeteg energiát sza­badít fel bennem, ami aztán a családomnak, a gyerekeimnek is javára válik; magabiztossá­got adott, hogy a férjem az első perctől mellettem állt” - kezdte vállalkozói élményei összegzé­sét. Segítette a közgazdasági diplomája is, mert nem elég ver­senyképes, jó terméket előállí­tani, azt célba is kell juttatni. „Két műszakban” dolgozik. Reggel, miután a gyerekeket elvitte az iskolába, kezdődik az első, a délután és az este a családé, majd nyolckor indul a második műszak, hogy zök­kenőmentes legyen a másnap. Más kisgyermekes anyukák­kal dolgozik együtt, „nálam ez már szinte tudatos a partnervá­lasztásban”. „Ha ügyesen gaz­dálkodunk az energiáinkkal, csodákra vagyunk képesek”- tette hozzá. Ezt a csodát sze­retné megosztani másokkal a Példakép Pályázat keretében, | hiszen sok tehetséges fiatal nő alkot ma Magyarországon. Cégnévjegy 1. UGRINPACK-ERDŐSI KFT. ügyvezető: Ugrin Boglárka ÁRBEVÉTEL (2012, MILLIÓ FT): 320 FOGLALKOZTATOTTAK (FŐ): 15 + 27 közvetített munkaerő 2. LENGYEL ZSUZSI DESIGN KFT. ügyvezető: Lengyel Zsuzsanna ÁRBEVÉTEL (2012, MILLIÓ FT): 6,677 ALKALMAZOTTAK (FŐ): 1 egyeztetések „A jelzálog ala­pú devizahitelek valamilyen módon történő forintosítá­sával segítheti a kormány a devizahiteleseket" - közölte a nemzetgazdasági miniszter a közrádióban. Varga Mihály elmondta, hogy ez az elkép­zelés körvonalozódott a civil érdekképviselettel, valamint a Magyar Bankszövetséggel történt egyeztetések során. A tárcavezető elmondta, hogy a kormányváltáskor több mint 730 ezer jelzálog alapú devi­zahiteles volt Magyarorszá­gon, a kormányzat különféle eszközökkel 488 ezer ember­nek tudott segítséget adni. A kormány nemrég úgy döntött, a jelzálog alapú devizahitelt ki kell vezetni a piacról, mert rossz termék. Varga szerint arra is meg­oldást kell találni, hogy az időközben jelentősen meg­változott árfolyamot és „a hek­tikusan változó kamatszintet megpróbáljuk valamilyen módon fixálni”. Úgy vélte, hogy erre is vannak európai példák, például a kamatszint rögzítése egy plusz-mínusz sávban. Az első számú kedvezmé­nyezettek azok lehetnek, akik lakáscélú devizaalapú jelzálog- hitelt vettek fel, de azok nem, akik szabad felhasználású jelzáloghiteit vettek fel. „Ezen hitelek kivezetése máshogyan történhet majd meg” - mondta Varga. Akik befektetési céllal vásároltak lakást, azokon nem tudnak segíteni. Az egyeztetéseken arról még nem volt szó, hogy a ban­kok mekkora terhet tudnak el­viselni, a tehermegosztás nem került szóba. Mivel a jövő évi büdzsérő szóló törvényt szep­tember 30-áig kell benyújtani az Országgyűlésnek, addigra fel kell mérni azt, hogy egy ilyen segítő program mennyi­be kerülhet az államnak. A Nemzetközi Valutaalaptól felvett hitel visszafizetéséről Varga elmondta: 2,2 milliárd eurót kell visszatörleszteni. Erre rendelkezésre áll a fe­dezet. A miniszter szerint az előtörlesztéssel, a rendelke­zésre állási díj és a kamat- szolgálat megtakarításával körülbelül 5 milliárd forintot nyer az ország. ■ VG Tartanak a malomipari cégek az alacsony román áfától élelmiszer Elakadtak a hazai gyártók kormánnyal folytatott tárgyalásai a forgalmi adó csökkentéséről „A román példa azt mutatja, hogy az ottani kormány más­képp látja az áfacsökkentés hatá­sait, mint az itteni” - nyilatkozta a Világazdaságnak Torba Ta­más, a Fórum az Alapvető Élel­miszerek Áfájának Csökkenté­séért szóvivője annak kapcsán, hogy szeptemberben az általá­nos 24 százalékról 9 százalék­ra csökkentik az áfát a kenyér előállítását érintő termékláncon Romániában. A döntést a napok­ban jelentette be Victor Ponta kormányfő. A lépés nyomán a költségvetésben várhatóan ke­letkező hiányt Románia az al­kohol jövedéki adójának eme­lésével és egyes luxuscikkekre kivetett jövedéki adókkal fedezi. Az áfacsökkentést egy éve szorgalmazó hazai csoport Tor­ba elmondása szerint április­ban tárgyalt utoljára a magyar kormány képviselőivel az itteni módosításról, ezt követően az egyeztetések elakadtak. Torba hozzátette: „a kész pékáru gyor­san forgó termékcsoport, ebben a körben különösen magas a feketekereskedelem aránya. A mindössze néhány óráig a pul­ton levő termékek sorsa ugyan­is nehezen nyomonkövethető adminisztratív eszközökkel. Emiatt is szükséges lenne leg­alább ebben a körben bevezetni idehaza is a csökkentett áfát. Mi ugyan az összes alapvető élelmi­szer esetében alacsonyabb áfát Romániában 9 százalékra csökkentették a kenyér áfáját szeretnénk, de egy termékpálya esetén megvalósított csökkentés is jó kezdet lenne” - utalt Torba a román politikai nyilatkozatokra, amelyek nem zárják ki a lépés jövőbeli kiterjesztését más élel­miszerekre. Jelentős árzavaró hatást fejt ki a piaci szereplők szerint a termékpályán a korrábiaknál hangsúlyosabban megjelenő fe­ketegazdaság. A közelmúltban ugyanis átpártoltak a lisztpiacra azok az áfacsalók, akik a for­dított áfa tavalyi bevezetéséig gabonakereskedelemmel foglal­koztak. A jelenleg tapasztalható lisztárcsökkenés fő oka a gabo­naárak mérséklődése mellett az az árleszorító hatás, amit az áfamentesen kereskedő feketé­ző szereplők kifejtenek a hazai piacra. Ha a román termékpálya egyes szintjein - így a liszten is - a korábbiaknál kevesebb lesz az áfatartalom, az további lehe­tőséget teremthet a két ország közötti tranzakciókkal csaló fe­ketézőknek. A papíron kivitt, va­lójában idehaza értékesített liszt esetében ugyanis szeptembertől csak a 9 százaléknyi román áfát kell megfizetni, míg idehaza áfa­mentesen, vagyis 27 százalék­nyi árelőnnyel lehet értékesíteni a terméket. Az olcsóbbá váló ro­mán liszt a legális szereplőknek is tartogat lehetőséget - és egy­ben fenyegetést jelenthet a hazai malomiparnak. ■ B. L. i V i I L

Next

/
Oldalképek
Tartalom