Somogyi Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
2013-08-10 / 186. szám
2013. AUGUSZTUS 10., SZOMBAT GAZDASAG 7 Árfolyamgát kevés az új belépő mentőöv Júniusban már csak 3300 devizaadós csatlakozott a rendszerhez Lakáshitelek: a fellendülés késik, de vannak biztató jelek A korábbi hónapokhoz mérten jóval kevesebb, 3310 devizaadós csatlakozott az árfolyamgát rendszeréhez, így közel 158 ezer szerződést tartanak nyilván a pénzügyi szolgáltatóknál. A legtöbb érintett adós svájcifrank-ala- pú hitelt törleszt, és banki ügyfél. Eddig a jogosultak 38 százaléka élt a lehetőséggel. AS-összeállítás Június végéig a jogosultak mintegy 38 százaléka lépett be az árfolyamgát-rendszerbe - idézte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) honlapján közzétett statisztikát az MTI. A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások június 30-ig 157 ezer 745 darab gyűjtőszámlát nyitottak meg devizaalapú jelzáloghiteles ügyfeleik igénylése alapján. A megkötött árfolyamgát-szer- ződések összesített darabszáma meghaladta a 167 ezret. Mivel a lehetséges igénybe vevők teljes köre körülbelül 436 ezer fő, az érintettek körülbelül 38 százaléka kötött már árfolyamgát szerződést. A szerződéskötések darabszámában olyan szerződések is szerepelnek, amelyek végül nem léptek életbe, mivel az ügyfél az első gyűjtőszámlahitel folyósításig nem teljesítette a törvényi feltételeket, például tartozása időközben 90 napon túlivá vált. A rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsönök állománya június végén közel 1297 milliárd forint volt, ami a lehetséges devizakölcsön-állo- mány 44 százaléka. A pénzügyi felügyelet adatai szerint a forint gyűjtőszámlák állománya 8,5 milliárd forint, az árfolyamgát konstrukcióban részt vevő gyűjtőszámlahitelesek pedig eddig összesen 14,7 milliárd forint - rögzített árfolyam feletti - kamat megfizetése alól mentesültek. A felügyeleti statisztikák szerint ugyanakkor júniusban az új belépők száma jelentősen elmaradt a korábbi időszakban megszokotthoz képest: a hatodik hónapban 3310- en léptek be a rendszerbe, míg májusban nagyjából 5 ezer, áprilisban pedig 8 ezer új szerzűr dést regisztráltak. A lassulás oka lehet az is, hogy már több ízben is kijelöltek határidőt az árfolyamgátba történő jelentkezésre, így a friss dátumok lejárta előtt mindig sokan beléptek a rendszerbe. Most viszont már nincs ilyen kikötés érvényben, így az adósok feltehetően csak akkor igénylik az árfolyamgát lehetőségét, ha már enélkül végképp nem bírják a havi törlesztés terhét. Az árfolyamgát-szerződések túlnyomó többsége - hasonlóan magukhoz a deviza alapú hitelekhez - svájci frank alapú kölcsönhöz kapcsolódik, a darabszámban képviselt arányuk meghaladja a 91 százalékot. A 157 ezer szerződésből emellett 140 ezer a bankok hitelszerződéseihez kapcsolódik, a többi részen a pénzügyi vállalkozások, a fióktelepek illetve a szövetkezeti hitelintézetek osztoznak, utóbbiak részesedése a legalacsonyabb. Az árfolyamgát keretében a svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent pedig 2,5 forinton lehet törleszteni. A rögzített árfolyamot legfeljebb öt évig, illetve a devizakölcsön lejártáig lehet alkalmazni. A rögzített és az aktuális árfolyam különbségéből adódó összeg egy gyűjtő- számlán halmozódik. A kamattörlesztés rögzített árfolyam feletti részét a bank és az állam átvállalja, az ügyfélnek csak a tőkerészt kell később visszafizetnie. A gyűjtőszámlán összegyűlő összeg forintalapú hitel, amelynek kamata az árfolyamrögzítés alatt nem haladhatja meg a háromhavi bankközi kamatláb mértékét. Új ügy Luxembourgban ÚJABB MAGYAR deVÍZahi- tel-ügylet miatt kezdődött előzetes eljárás az Európai Bíróságon. A luxembourgi bírákat ezúttal a Szombathelyi Törvényszék kereste meg azt tudakolva, tisztességes volt-e azon szerződéses kikötés, amely szerint a kölcsönfelvevő a tőkepiaci választott bírósághoz fordulhat, ha utóbb kifogást emel - írta a Magyar Nemzet. A választott bíróság döntése ellen ugyanis nincsen mód fellebbezésre, és az ilyen procedúra rendszerint jóval költségesebb, mint a rendes bíróság eljárása. Lendületet kapott a NET-program: jelentősen emelkedett az eszközkezelőnek felkínált ingatlanok száma A nemzeti Eszközkezelő (NET) Zrt. indulása óta július végéig mintegy 7300 ingatlan-felajánlást fogadott be, amivel csaknem 33 ezer ember lakhatása vált biztossá. Mint tegnapi lapunkban jeleztük: júniusban mintegy 1200, júliusban pedig csaknem 2200 ingatlant kínáltak fel az eszközkezelőnek. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a NET Zrt. közölte, a június 30-ig feldolgozott adatok alapján a megvételre felajánlott ingatlanok átlagos forgalmi értéke a jelzálog-hitelszerződés megkötésekor 7,1 millió forint volt. Az ebből számított, a NET által fizetendő átlagos vételár 3,3 millió forint körül alakult. AZ INGATLANOK többsége a keleti országrészben, azon belül is Borsod-Abaúj-Zemplén és Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében található, de jelentős számú ingatlan-felajánlás érkezett Pest megyéből is. A dunántúli megyékben viszonylag kevés ingatlant kínáltak fel eddig, de a korábbiakhoz képest itt is bővülés tapasztalható, főleg Baranyában és Somogybán. A felajánlott ingatlanok 6 százaléka Budapesten, 16 százaléka megyei jogú városokban, 39 százaléka vidéki városokban, 39 százaléka pedig községekben található. A net-programon belül tavaly január l-jétől ez év június 30áig 6,4 milliárd forint költség- vetési forrás felhasználása mellett összesen 13,8 milliárd forint jelzáloghitel-tartozásból fakadó hitelintézeti követelés megfizetése alól mentesültek a hiteladósok. A NET-programba bekerült ingatlanoknál így minden 1 forint költségvetési pénzzel 2,15 forint hitelintézeti követelést váltott ki a társaság. a felajánlható ingatlanok forgalmi értéke Budapesten és a megyei jogú városokban 15 millió forintról 20 millióra, egyéb településeken 10 millió forintról 15 millióra emelkedett. Kitolódottá 180 napos fizetési késedelemre vonatkozó dátum, a visszavásárlási jogosultság pedig a korábbi 2 éves időtartamról 5 évre nőtt. ezeken túl a jogosultak köre a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülőkkel is bővült. nem alakult jól az elmúlt időszak a hazai lakáshitelezés szempontjából: tavaly 16,69 százalékkal, 3534,7 milliárd forintra apadt a Magyar Nemzeti Bank által kimutatott állomány, ami az első félév végére újabb bő 3 százalékkal, 3419,6 mil- liárdra olvadt. A tavalyi év óriási csökkenésében persze kulcsszerep jutott a kedvezményes végtörlesztésnek is, amely többszáz milliárd forinttal apasztotta a piacon lévő hitelek mennyiségét. Ezzel együtt is tagadhatatlan viszont, hogy a magyar háztartásoknál lévő lakáshitelek mennyisége pont a válság előtti - 2008 augusztusi - szinten mozog, tavaly pedig a végtörlesztés hatása nélkül pedig mindössze nagyjából 140 milliárd forintnyi hitelt helyeztek ki a pénzügyi szolgáltatók. Ráadásul 2013 első felében sem sziporkázott a piac: hat hónap alatt mindössze 63,3 milliárd forintnyi új lakáshitelt vettek fel a hazai háztartások. Ugyanakkor némileg biztató az a tény, hogy az április óta eltelt - és már statisztikával követett - három hónapban rendre meghaladták az új kihelyezések a tavalyit, májusban és júniusban bőven túlszárnyalva a már megszokott havi 10 milliárd forint körüli értéket.A piac óvatos magára találásának a kínálati tényezők is kedveznek. A Magyar Nemzeti Bank sorozatos kamatvágásai nyomán mind a piaci alapú, mind a támogatott hitelek ára csökkenésnek indult, másrészt maguk a hitelintézetek is igyekeznek növelni aktivitásukat, igaz, jóval körültekintőbben, mint néhány évvel ezelőtt. ■ B. M. Lakáshitelek állománya (lakosságnál, milliárd forint) 2011. 2012. ____________december december Fo rint_________1587,4 1626,8 Eu ró___________2JJfi______235,6 Eg yéb deviza 2378,3______1672,3 Ös szesen_______4242,8_____3534,7 FORRÁS: MNB M akacs pangás, tovább estek az árak az első fél évben INGATLAN Gyenge a használtlakás-piac - az áraktól függetlenül az 50-60 négyzetméteres lakások a legnépszerűbbek Az első fél évben tovább estek az árak, és nőtt az értékesítési idő a használt ingatlanok piacán. Az idei első hat hónapban regisztrált 41 800 adásvétel csak néhány százalékkal volt több, mint két éve. Manapság egy év alatt nagyjából 90 ezer lakásingatlan cserél gazdát, de az Otthon Centrum tanulmánya szerint a piac nagyságának megfelelő 160- 170 ezres tranzakciószámra még éveket kell vámunk. Annál is inkább, mivel az MNB a lakossági hitelezés fellendülését 2015-re teszi, egy komoly keresletbővüléshez pedig mindenképpen jobb finanszírozási helyzetre van szükség, élénkebb hitelkeresletre és kínálatra, olcsó lakáshitelekre. A használtlakás árak csökkenése 2010-2011-ben egyre lassuló tendenciát mutatott, de 2012 második negyedévétől ismét felgyorsult az árak csökkenése, ami az idei első negyedévében is folytatódott a KSH adatai szerint. Az első félév eladási árai az Otthon Centrum tapasztalatai szerűit 1-2 százalékkal alacsonyabbak az előző év azonos időszakához viszonyítva. A használt téglalakások és a panelek árainak visszaesése nagyon hasonló, 1,5 százalék körüli, míg a téglaházak esetén 2 százalékot meghaladó a csökkenés. Az első hat hónap során a fővárosban a 11 és 17 milliós, Ke- let-Magyarországon a 8 milliós, nyugaton a 7 és 12 millió forintos Az idei első fél évben mintegy 42 ezer adásvétel történt a piacon áron kínált használt téglalakások voltak a legkeresettebbek. Árkategóriától függetlenül, mindenhol az 50 és 60 négyzetméter közötti lakások a legnépszerűbbek. Budapesten a legkeresettebb panellakásokat 10 millió forintos áron kínálták, keleten a 8 milliós, nyugaton a 7 és 8 millió közötti lakások iránt volt a legtöbb kereslet. A legszínesebb kép a téglaházak piacán látható, a többi ingatlantípushoz képest itt sokkal szélesebb sávon oszlik meg a kereslet. A fővárosban a legtöbben a 14, a 20, valamint 30 millió forintért kínált házakra jelentkeztek. Az agglomerációban a 16, 20, illetve 25 milliós házak voltak a legnépszerűbbek. Keleten a 7 és 13 milliós, nyugaton a 15 milliós házak jelentették a slágert A teljes árengedmény évről-év- re nőve az első fél évben már elérte a 14 százalékos szintet. ■ Demeter Kálmán Használt ingatlanok átlagos értékesítési ideje (l-VI. hó, napokban)
