Somogyi Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)
2013-07-28 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 27. szám
4 A HÉT TEMAJA 2013. JÚLIUS 28., VASÁRNAP adósmentés Arról nincs szó, hogy egy csapásra megmenekülne mindenki, aki a forint gyengülő árfolyama miatt már alig tudja fizetni devizahitelét. De a kormány eltökéltnek tűnik, hogy megint lenyomjon a bankok torkán egy mentőcsomagot. DEVIZAALAPÚ CSATAMEZŐ Micsoda csaták, és még nincs vége! A kormány és az OTP erős embere nyíltan szembekerült, de végül mindig megtalálják a kölcsönösen jó megoldásokat. Gyükeri Mercédesz, Újvári Miklós Drasztikus megoldás nem lesz, így az a devizahiteles, aki abban bízott, hogy a kormány most már tényleg megmenti szorult helyzetéből, egyelőre ne hűtse be a pezsgőt. Nagy erők csaptak össze, de a kölcsönös egymásra lövöldözés végül nem vezetett háborúhoz. A kormány még a múlt héten, Navracsics Tibor igazságügy-miniszter útján lebegtette meg, hogy akár nagyszabású, a bankok kárára véghezvitt megoldással váltja forinthitelre, vagy ütemezi át, esetleg engedi el a devizaalapú ingatlan-jelzáloghitelek egy részét. Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatójának azonban a jelek szerint ez már sok volt, veszélyben érezte saját befektetett pénzét a maga által vezetett bankban, vagy csak így üzente meg a kormánynak, hogy egy drasztikus hitelmentés óriási károkat okozhat a bankszektornak. Mindenestre kivette a pénzét, amelyből saját állítása szerint egy gigantikus vágóhidat épít. Orbán Viktor ezek után azt nyilatkozta, hogy nem villámháborúval akarja megoldani az eladósodott lakáshitelesen ügyét, egyik államtitkárán át pedig megüzente azt is, hogy drasztikus megoldás nem lesz. A kormány olyan lehetőséget keres, amelyben a devizahitelesek nem járhatnak jobban, mint azok, akik annak idején forintban adósodtak el. A mostani elhúzódó vita jó a kormánynak: sokat beszélhet a devizahitelesek megmentéséről anélkül, hogy erre nagy állami forrásokat költené. És jó a bankoknak, mert tárgyalások útján befolyásolhatják, fékezhetik a kabinetet. Kinek nem jó? Nos, a banki ügyfeleknek és a bankrészvények tulajdonosainak, mert a bankok értéke csökken. És nem jó a bajban lévő devizahiteleseknek sem, hiszen a felvett hitel tőkéjét és kamatai biztosan vissza kell fiJlílillS 16. Navracsics Tibor bejelenti, hogy a kormány keresi annak lehetőségét, hogy jogszabállyal módosítsa a devizahitelek feltételeit, visszamenőleg is. Július 18. Csányi Sándor előbb 7,8 milliárd, majd másnap újabb 2,8 milliárd forintnyi részvényt adott el sajáttulajdonú, illetve befektetéséi cégén keresztül birtokol értékapapírjaiból. Kébőbb elismerte, hogy az eladás időzítése nem volt független Navracsics bejelentésétől. Július 21. A kormányközeli Magyar Nemzet azt írja, hogy Csányi Sándor azért vált meg részévnyeitől, mertvisszavinulásra készül. Ennek pedig oka, hogy februári szívműtétje után már nem kíván az OTP élén maradni. Július 24. Az Afrikából hazatérő Csányi Sándor nyilatkozik néhány újságírónak. Azt mondja, nem kíván nyugdíjba vonulni. Bár az év elején egy műtéten esett át, egészségi állapota jobb, mint valaha. „Bármilyen mentőcsomagról is születik döntés, azt nem rengeti meg alapjaiban az OTP-t” - teszi hozzá. Július 24. Összeül a kormány. Varga Mihály kijelenti: az időbeni és teherviselési szempontokat is figyelembe véve ki kell vezetni a hazai hitelpiacról a lakáscélú devizaalapú jelzáloghiteleket. Döntés nem születi, tárgyalás ígérnek a bankokkal. Július 26. Az OTP ötödik egymást követő kereskedési napon is erősödik, és megközelíti a Csányi-eladás előtti szintet. Július 26. Orbán Viktor nyilatkozik a közrádiónak. Közli, hogy a jövőben nem lesz lakáscélú devizahitel, ezt kell megoldania Varga Mihálynak. „Azt mondtuk neki, hogy siessen* - teszi hozzá. Bankból a vágóhídra: az agrárbefektetésekkel is foglalkozó Csányi Sándor szisztematikusan terjeszkedik zetni, és az árfolyamszámítás módjában megszülető kompromisszum nem viszi le felére a törlesztő részletet. Gyurcsik Attila, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzési vezetője a helyzetet úgy értékeli: elfogadható, hogy Csányi Sándornak az agrár- és élelmiszer- ipari beruházásaihoz kellett forrást szereznie. Ugyanakkor, még ha nem is szándékosan, de azt sugallja a befektetőknek a bank első embere, hogy ma jobb befektetésnek tartja jz élelmiszeripart, mint az OTP részvényeket. Sarkadi-Szabó Kornél, a Hungária Értékpapír Zrt. stratégiai igazgatója szerint tartósan csökkenhet a befektetői bizalom az OTP részvényei iránt, egy mentőcsomag után. „Az OTP dominanciája veszélybe került a takarékszövetkezeti szektor várható térnyerése miatt" - mondta. csányi Sándor az OTP-részvé- nyek eladásával szerzett milliár- dokat élelmiszer-ipari cégei fejlesztésére költi - hivatalosan ez a magyarázata a múlt heti tranzakciónak. Tény, Csányi már eddig is milliárdokat ölt a hosz- szú távú agrárbefektetéseit ösz- szefogó Bonafarm csoportba, amely nyolc növénytermesztési, állattenyésztési és élelmiszer-feldolgozó céget ölel fel. A hivatalosan fia, Csányi Attila által vezetett, 2010-ben megalapított holding tulajdonosa a szingapúri bejegyzésű CSIMPte. A csoport fokozatosan épült ki az elmúlt évtizedben: Csányi előbb egy pincészetre tett szert, majd ehhez tejipari cég, húsfeldolgozó, illetve az ezeknek alapanyagot szállító állattenyésztési és takarmány-előállító szövetkezetek csatlakoztak. A csoport összesítettéves árbevétele mára jócskán meghaladja a százmilliárd forintot. A terjeszkedést nem csak az a szándék határozta meg, hogy kiépüljön egy teljes élelmiszer-előállító vertikum. Csányiék jellemzően olyan cégekre csaptak le, amelyek tartósan veszteségesen működtek vagy már felszámolás alatt álltak. Ilyen volt a magyar szalámigyártás két nagy hírű cége, a Pick és a Herz, illetve a tejipari Sole-Mizó is, és mint azt három éve, a holding megalapításakor lapunknak Csányi Attila elmondta, a jövőben is így képzelik el a terjeszkedést. A vertikum hatékony működtetéséhez azonban jóval többre van szükség, mint versenyképtelen magyar élelmiszer-feldolgozó cégekre, és Csányi Sándor mindig is kiész volt áldozni a szükséges fejlesztésekre is - korábbi nyilatkozata szerint 24 milliárd forintot költött eddig a cégcsoportra. A Pick termékeket előállító szegedi üzem bővítése például éveken keresztül napirenden volt. A több milliárdos beruházás végül azon bukott el, hogy a fideszes többségű szegedi képviselő-testület nem bocsátotta a cég rendelkezésére a zöldmezős beruházáshoz kiszemelt földterületet. Csányi azonban aligha tett le erről a tervéről. NAGYOBB SZERENCSÉVEL járt a Baranya megyei Csipőteleken, ahol Közép-Európa legnagyobb, legmodernebb tehenészetét valósította meg 3,5 milliárd forintból. A létesítmény átadóján már maga Orbán Viktor miniszterelnök beszélt arról, hogy Magyarország egyik kitörési pontja lehet a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar. A tavaly októberi ünnepségen Csányi Sándor is megszólalt: ő azt mondta, a következő nagy beruházás egy vágóhíd lehet, szintén a dél-dunántúli megyében. A tervek szerint akár egymillió sertés feldolgozására is alkalmas vágóhíd több tízmilliárd forintot is felemészthet Csányi pénzéből, ám ennél jobban talán semmi nem segítheti a magyar sertéstenyésztés kormány által is propagált felvirágzását (még ha nem is egészen azzal a háztáji módszerrel, ahogy azt a sertésstratégiában szajkózza az agrár- vezetés). Az ágazat fő problémája ugyanis éppen az, hogy hiányzik egy modem, nagy vágóhíd, amely jelentősen íecsökkentené a termelők költségeit. Enélkül ugyanis a magyar sertéshús előállítása többe kerül, mintNyu- gat-Európában, miközben a késztermékeket csak jóval olcsóbban tudják értékesíteni a fogyasztók felé. Szakértők válaszolnak: ki lehet-e vezetni a devizahiteleket? TIMOTHY ASH, a Standard Bank vezető elemzője „helyes, ha a terheket megosztják a kormány, a bankok és a hitelezők között. Ezzel biztosítható, hogy a probléma 7-8 év alatt folyamatosan eltűnjön. A radikális, azonnali megoldások - például a bankok arra való kényszerítése, hogy az eredeti árfolyamon forintosítsák a hiteleket - az erős sokkhatást, gyakorlatilag a bankszektor kivégzését kockáztatnák.” CSERY PÉTER, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője „A GAZDASÁGI racionalitás alapján erősen kétséges, hogy az így is évek óta extra terhelést kapó bankok elbírják-e, ha a devizahitelek kivezetésének költségeit egyoldalúan rájuk hárítják. A kormányzat szándékaiban eltökélt, így most az a fő feladat, hogy megtalálja a gazdasági és a politikai szempontok közötti kényes egyensúlyt.”---------------------- KUTI ÁKOS, az Equilor vezető elemzője „a napi kommunikációt látszólag a „hogyan” dominálja, valójában azonban az a kérdés, hogy ki állná a cechet. A végösszegadott, ezt kellene szétosztani a bankok, az állam és a hitelt felvevők között. Az állam- háztartás ugyan egyedül is elbírná a legdurvább forgató- könyv szerinti 1000 milliárd forintos terhet, ebben az esetben viszont majdnem 4 százalékkal növekedne az államadósság.” PETER ATTARD MONTALTO, a Nomura vezető elemzője „a kormány természetesen megteheti, hogy visszamenőlegesen megváltoztatja a jogilag érvényes szerződéseket. A politika azt sugallja, hogy a bankoknak többet kell vállalniuk, a háztartásoknak pedig kevesebbet. Nyilvánvaló, hogy mi lesz az eredmény; a kormány megint a külföldi bankok látszólag végtelen jóindulatára támaszkodik majd.” Csak semmi pánik! A magyar bankrendszer történetében igazi tömeghisztériáról beszélhettünk 1997februárjában és márciusában. Mára kiderült, a pánikot mesterségesen keltették, a megrémült betétesek tömegesen rohanták mega Postabank fiókjait, éjszaka is az utcán várakoztak. A pénzintézetet az államnak kellett konszolidálnia. A kivett összeg (25, mások szerint 40 milliárd forint) a bank akkori forrásainak hatoda volt. A pánik vidéken indult, az egyik egri bank alkalmazottja terjesztette a hírt, miszerint a Postabank hamarosan bedől. (Az Egri Városi Ügyészség rémhírterjesztés vétsége miatt 1998-ban vád- indítványt nyújtott be V. Lajos- né, azAB-Aegon Rt. észak-magyarországi területi igazgatóságának pénzügyi osztályvezetője ellen - később felmentették.) más történet volt azAgro- banké. Ott a vezetők elleni jelentősnek ígérkező büntetőeljárások miatt az 50 milliárd forintos mérlegfőösszegű bankból a botrány kirobbanása után összesen mintegy 7 milliárd forintot vontak ki a betétesek. Ács György
