Somogyi Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-06 / 156. szám

2013. JÚLIUS 6., SZOMBAT 3 MEGYEI KÖRKÉP Zsebpénzig tart a szabadság felmérés A gyerekek többsége nem tudja beosztani a szülőktől kapott apanázst ► Folytatás az 1. oldalról- Nálunk nincsenek ilyen prob­lémák, hiszen itt nem tud­nak mire költeni a gyerekek- mondta Kiss János, a kapos­vári Korona Lovas Sport Egye­sület vezetője, aki minden év­ben megszervezi lovas táborát a Gyertyános-völgyben. - Pénz­zel bánni tudó gyerek viszont akad a táborozok között, hiszen az egyik kislány az évközi zseb­pénzét tette félre, hogy befizet­hesse a díjat. A szakemberek szerint utób­bi a ritka jó példa, a tizenéve­sek többsége ugyanis nincs tisztában a pénz értékével. Er­re a szülőknek kellene megta­nítaniuk őket, s a nyári tábo­rozás az első lépcsőfok lehet hozzá, amikor is előre megter­vezik, az adott programokra mennyit lehet elkölteni, s átla­gosan mekkora összegből kell kijönnie egy nap alatt a gyerek­nek, legyen az nassolás, fagylal­tozás vagy éppen a szuvenírek megvásárlása. ■ Banki tanács: tanítsuk meg spórolni a gyerekein­ket Amíg nem tudja napról napra átkalkulálni a mini költségveté­sét - magyarázta Horváth Ma- gyary Nóra, a K&H Bank kom­munikációs igazgatója -, ve­gyük rá a gyermekünket, min­den nap csak egy adott összeget költ el. Ami pénz megmarad, abból pedig az utolsó nap ve­het bármit. Később, ahogy idő­sebb lesz, könnyebben és gyor­sabban számol fejben, és ösz- szetettebb problémákat is meg tud oldani, már mondhatjuk ne­ki, hogy szabadon oszthatja be az egy heti zsebpénzt, de úgy, hogy minden napra tegyen fél­re két gombóc fagyira valót. Ez a későbbiek során azt is je­lentheti, hogy a gyerek anyagi­lag annyira megfontolttá válik, hogy nem csak szórakozásra költi a pénzét, s nem fordul elő, hogy például mozijegyet vesz ebéd helyett.- Ha gyermek sikeresen tel­jesítette a megbeszélteket a nyári szünet alatt - folytatta Horváth Magyary Dóra -, job­ban be tudjuk őt vonni például a családi költségvetés meg­tervezésébe is. ■ Vas A. A nyári táborban a munkagépek is izgalmasak. A gyerekek a kalandokat keresik és szerencsére egyre több helyen ezt meg is találhatják a szünidőben Ahol a részvételi díjban minden benne van, a gyerekek szépen beosztották a forintjaikat a táborban akad olyan tábor a Balaton partján, ahol a részvételi díj­ban (több, mint ötvenezer fo­rint) a strandolástól a kaland­parkig minden benne van (a szállás száz méterre a Bala­tontól, a strand tehát könnyen letudva), így gyakorlatilag alig akad költenivalójuk a nebu­lóknak. mint abban a siófoki sporttá- borban, ahová a tizenkét éves hajdúdorogi Danit csak pár­ezer forinttal engedték el a szülei, s elmondása szerint még maradt is valamennyi be­lőle, pedig már éppen az egy­hetes tábor vége felé járnak. a zömmel fiúk érdeklődését felkeltő táborban a tizenhá­rom éves érdi Viktor arról be­szélt, hogy az utolsó napon vesz majd valamilyen balato­ni emléket a szüleinek, erre félretett némi zsebpénzt, ezen kívül egy-egy fagyira meg piz­zára költött a hét során, min­den mást megkapott a tábor­ban. FÓNAI I. ■ Ön tud zsebpénzt adni a gyermekeinek? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: SONLINE.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. A saját pénzkereset haszna: a nyári diákmunka segít a felelősségteljes gondolkodás kialakításában Magyarországon szülői en­gedéllyel 15 éves kortól vállal­hatnak nyári munkát a diá­kok. Ennek amellett, hogy zsebpénzhez jutnak a gyere­kek, másik nagy előnye, hogy megismerik a munka és a pénz értékét. A diákok a munkájuk során jobban megérthetik a fel­nőttek világát, adott esetben megismerhetik a vállalkozói és az alkalmazotti létet is. A siker növeli az önbizalmukat, és a diákmunka segíthet eldönteni, milyen foglalkozást űzne szíve­sen a későbbiekben, vagy mi az, amihez egyáltalán nem len­ne kedve, nem mellékesen a gyakorlat jól mutat később az önéletrajzban is. a tapasztalatok szerint a gye­rekek a saját munkájukért ka­pott pénzt jobban megbecsülik, mint a zsebpénzt, s így jobban be is osztják, vagy kifejezetten büszkeséget éreznek társaik előtt, amikor a maguk kerese­téből vásárolnak valamit. a nyári diákmunkának persze akadnak árnyoldalai is, előfor­dul, hogy a munkáltató, ki­használva, hogy egy tapaszta­latlan alkalmazott dolgozik ná­la, nem fizeti ki a bért, megpró­bál kevesebbet adni a jártnál, esetleg többet dolgoztatja a gyereket az előre megbe­szélt-megállapított pénzért. A szülőknek éppen ezért érdemes előre átbeszélni gyerekükkel, mire számíthatnak, emellett figyelni rá, hogy csemetéjük szabályos szerződés alapján kezdjen el dolgozni. Az sem mellékes, milyen munkát végez a gyerek, hiszen nem mindenki alkalmas nehéz fizikai, vagy monoton munkára. JEGYZET Siófok, Siófok te csodás! siófok 150 éve fürdő: 1863- ban épült meg a pályaud­var és a hajókikötő. Szüle­tésnapjára nagyszerű aján­dékot kap: vasúti aluljárót a Sió-csatorna melletti Vi­torlás utcában, amivel csök­ken a probléma, hogyan le­het átjutni a főút és autópá­lya oldaláról a Balaton-part- ra. Régi álom válik ezzel valóra. A kiegyezés évében már ezt írták: „minden oda mu­tat, ez a fürdő a jövendő­nek kegyeltje.” Jól jósoltak. De a sikerhez sok munka is kellett, amihez az 1960-es évektől ideköltöző rengeteg „gyüttment” épp úgy hoz­zátette a magáét, mint a na­gyobb presztízsű őslakosok. S szerencséje volt az 1968- as „városalapító” Gáti Ist­ván tanácselnökkel, majd utódaival, Somogyi Gyulá­val, Molnár Árpáddal és Ba­lázs Árpáddal is. A Balaton fővárosának arca évről évre változik: szebb lesz. A KONKURENCIA megnőtt: a kezdetekkor Balatonfüred- re Siófokról, hajóval jártak a nyaralók, ma már csak ki­rándulók járják ezt az utat. Interneten mindenki a ked­vére kereshet célállomást; olcsót, drágát, közelit, egzo­tikust. A gazdasági válság miatt persze sokan itthon maradnak, s főleg a somo­gyiak, tolnaiak és baranyai­ak a magyar tenger déli, se­kély vizű partját választ­ják. Siófokot. Amely min­dig élen járt: először lett ho­mokos a partja: strandjai­ra a kezdetekkor több ezer lovaskocsinyit hordtak. Itt csináltak először hatalmas kertészetet, amely a kör­nyező településeket is elát­ta fákkal, bokrokkal, virá­gokkal. S a sort lehet máig folytatni. kisgyerek koromból em­lékszem: bármerre is jár­tam, büszkeség volt kimon­dani, hogy siófoki vagyok. Láttam az irigykedést. S jó, hogy ma is így van ez. Balatonszárszó spórolt a lomizómentes limlomakción Kaposvár az okostelefonokon alkalmazás Már hozzáférhetők hírek, tudnivalók a városról Bölcsődeavató nyitotta a Tóti Napokat kedvezően fogadták a balaton- szárszóiak és a nyaralótulajdono­sok, hogy a település - Siófokhoz hasonlóan - megunta a limlom­akcióval járó kellemetlensége­ket, és megszüntette, más lehe­tőséget adva arra, hogy a helyiek megszabaduljanak a megunt, fe­lesleges holmiktól. Bóka Jánosné, a Szárszóért Nonprofit Kft. ügy­vezetője hangsúlyozta a Szárszói Hírmondónak: két szempontot vettek figyelembe, azt, hogy az új módszer legyen gazdaságos és a település is maradjon tiszta. Korábban „lomizók” járták csapatostul Balatonszárszót is, szétszórva a számukra értékte­len holmit. Most a kft. telephe­lyén bonyolították le a lomtala­nítást. Időben felhívták a figyel­met: aki nem tudja saját jármű­vel megoldani a szállítást, annak a kft. kedvezményesen, három­ezer forintért vállalja a fuvart. A dolgozók a rakodásban is segítet­tek. Volt rá példa, hogy egy utcá­ban hárman is összeálltak egy fuvarra. A szociálisan rászoru­lók helyzetét méltányolták, ne­kik térítés nélkül segítettek. A jó állapotban lévő bútorokat elkülö­nítették, s aki kérte, megkaphat­ta. A hulladékot szelektíven gyűj­tötték, és végül nyolcvan konté- nemyit szállítottak el, a költsége 2,4 millió forintra rúgott. Az elő­ző lomtalanításhoz képest több mint tízmillió forintot spórolt meg az önkormányzat. ■ F. I. ingyenesen letölthető okostele- fonos alkalmazást készíttetett Kaposvár. Az új alkalmazást bemutató pénteki sajtótájékoz­tatón Szita Károly polgármes­ter hangsúlyozta: a 2,4 millió forintos fejlesztés eredménye­képpen már hozzáférhető felü­let használatát a kaposváriak­nak és a városba látogatóknak egyaránt ajánlják. - A kapos­váriaknak azért, mert okoste­lefonjaikon napi friss híreket, programajánlókat érhetnek el - mondta Szita Károly s tájé­kozódhatnak többek közt ügy­intézéseikhez szükséges tud­nivalókról, sőt olyasmiket is megtalálnak a város történeté­ről rajta, amelyeket korábban Eligazodni is segít az alkalmazás esetleg nem ismertek. A hoz­zánk érkezőknek pedig azért ajánljuk, mert ismertté tud­juk tenni számukra a várost, a műemlékeinket, s térkép is rendelkezésükre áll a tájéko­zódáshoz. Jelenleg magyar nyelven ér­hető el az alkalmazás, de már készül az angol nyelvű válto­zat. Az elmúlt hónapban a tar­talmak kerültek föl a felületre, melyek közül a letöltést köve­tően az állandóak internetes kapcsolat nélkül is hozzáfér­hetők. Szita Károly a sajtótájékozta­tón bejelentette, hogy a város honlapja is rövidesen megújul. ■ Márkus Kata városünnep A Tóti Napok nyitórendezvényeként Sol­tész Miklós szociális és csa­ládügyért felelős államtit­kár adta át a kibővített és fel­újított bölcsődét Lengyeltóti­ban. A 94 millió forintos be­ruházáshoz még a Pogány- völgyi Többcélú Kistérsé­gi Társulás nyert, valamivel több mint 89 millió forintos uniós támogatást. Új foglal­koztató csoportszobával bő­vült a bölcsőde, a meglévő­ket átalakították, megújult a gépészeti és elektromos rendszer, akadálymentes lett az intézmény. így már 40 kisgyermeket tud fogadni a városból és kistérségéből. CZENE MTI LA

Next

/
Oldalképek
Tartalom