Somogyi Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)
2013-07-01 / 151. szám
KOZEtElP*** HÍRSÁV Balog Zoltán: lesz pedagógusbér-emelés SZEPTEMBER l-JÉTŐL lesz pedagógusbér-emelés az életpályamodell bevezetésével együtt - közölte az emberi erőforrások minisztere vasárnap. Balog Zoltán a kormány szombati döntését a Pedagógusok Szakszervezetének vasárnapi kongresszusán jelentette be az érintetteknek. A miniszter elmondta, a Nemzetgazdasági Minisztérium még számolja, hogy az összes más intézkedéssel együtt a béremelést milyen ütemben tudják kivitelezni. Nagy valószínűséggel szeptembertől a béremelés 50 százalékát kapják meg a pedagógusok, a másik felét pedig a következő évben - tette hozzá. ■MTI Emelni fogják a felső- oktatási ponthatárokat SZEPTEMBER KÖZEPÉRE el kell készülnie annak a munkaanyagnak, amely a felsőoktatási szakok profil- tisztítását, és a finanszírozá- j si irányelveket tartalmazza, J és amelyet a Felsőoktatási Kerekasztal bevonásával dolgoznak ki - közölte Klinghammer István. A felsőoktatásért felelős állatja?, titkár elmondta, jövőre a 240 pontos minimumhatárt szakonként áttekintik, de azt mindenképpen emelni kell. A felsőoktatás közvetlen állami támogatása összesen 181 milliárd forintot tesz ki. | Ezzel szinten tartották a ko- | rábbi keretösszeget, mondta az államtitkár. bVG i Megint tüntettek a Taksim térem KORMÁNYELLENES TÜNTETŐK ezrei tértek vissza ismét szombat késő este az isztambuli Taksim térre, tiltakozva a hatóságok túlkapásai ellen. Új elem volt a kurdok melletti szimpátia kinyilvánítása. Mintegy 7-10 ezer tiltakozó vonult a térre, ahol még május 31-én kezdődtek a kormányellenes tüntetések. A rendőrség mintegy két órán át hagyta, hogy hangosan szidalmazzák a kormányt, majd távozásra szólított fel, és kiszorította a tömeget a térről. Több tüntetőt előállítottak, köztük külföldieket is. «MTI Meghalt Katona Tamás volt külügyi államtikár nyolcvanegy éves korában elhunyt Katona Tamás történész, politikus. Az 1848-49- es forradalom és szabadság- harc értő kutatója pénteken hunyt el. 1990-98 között volt országgyűlési képviselő, az MDF, majd az MDNP színeiben. 1990-92 között a Külügyminisztérium politikai államtitkári posztját is betöltötte. 1994-98 között az I. kerület polgármestere volt. 2000-02-ig varsói nagyköveteként dolgozott. bMTI Hiányeljárással indulhat a tagság bővítés Horvátország súlyos gazdasági gondokkal lép az Európai Unióba Gazdasági szempontból nem ad sok örömre okot Horvátország EU- csatlakozása. Az amúgy is súlyos gazdasági gondokkal küzdő unió szemszögéből csak egy újabb bajban lévő ország csatlakozik, míg Zágráb számára legfeljebb majd csak pár év múlva jelentkezhetnek a tagság gazdasági előnyei. Tar Gábor „Adósság, korrupció, magas munkanélküliség. Ez Horvátország, amely a következő Görögország lesz, és így majd milliár- dokat fog Berlinből elszívni” - e nem éppen barátságos szavakkal köszöntötte a Bild német bulvárlap jegyzetírója Horvátország mai uniós csatlakozását. Bár a megfogalmazás sarkított, az tény, hogy az amúgy is súlyos gazdasági gondokkal küzdő EU-hoz egy olyan ország csatlakozik 28. tagállamként, amely azon kevés országok egyike, ahol a 2008 végén kitört globális gazdasági válság óta egyetlen egy évben sem nőtt a GDP. A horvát gazdaságot ugyanis nagyon súlyosan érintette az EU-n belüli krízis, miután exportja és bankrendszere révén szorosan kötődik az unióhoz. Kivitelének mintegy 60 százaléka irányul az EU-ba, ami jelentősen visszaesett az uniós kereslet zsugorodása miatt. A bankszektort pedig külföldi tulajdonú, főként olasz bankok uralják, amelyek a válság évei alatt jelentősen visz- szafogták a hitelezést. Az ország GDP-jének közel egyötödét adó turizmus az egyetlen szektor, amely nem sínylette meg jelentősen az elmúlt éveket. Az sem tett jót a gazdaságnak, hogy a beérkező külföldi tőke (FDI) a válság évei alatt hatalmas mértékben visszaesett. Az FDI 2008-ban még több mint 4 milliárd eurót tett ki, ez az érték 2010-re 326 millió euróra esett vissza, majd tavaly alig egymilA csatlakozás kedvező hatása lehet, hogy a tagság növelheti a befektetők bizalmát a nem elsőrangú üzleti környezettel bíró Horvátország iránt liárd eurót ért el. Az EU-csatlakozás egyik kedvező hatása az lehet az ország számára, hogy az uniós tagság növelheti a külföldi befektetők bizalmát az amúgy nem éppen elsőrangú üzleti környezettel bíró Horvátország iránt. Bár azt az ország központi bankjának elnöke is elismeri, hogy rövid távon nem hoz érdemi gazdasági javulást a csatlakozás. Boris Vujcic szerint az EU válsága miatt csak lassan növekszik majd az FDI értéke, így három-öt éves távlatban jelentkezhetnek majd a csatlakozás közvetlen eredményei. Horvátország a 2014-2020 közötti uniós költségvetési ciklusban 11,7 milliárd euró uniós támogatásra lesz jogosult. Bár az EU-csatlakozás az uniós pénzcsap megnyitását, illetve a befektetői bizalom erősödését eredményezi, EU-tagként az országnak új kihívásokkal is szembe kell néznie. Magyar- ország példájához hasonlóan ugyanis a csatlakozás után nem sokkal várhatóan túlzottdeficit-eljárás indul az ország ellen, miután az EU által előírt 3 százalékos államháztartási hiányszintet 2009 óta minden évben túllépte a zágrábi kormányzat, és Brüsszel jelenlegi ekófejejzése szerint idén és jövőre is bőven e szint felett marad a deficitadat. A hiányeljárás pedig várhatóan költségvetési megszorításokat követel meg a zágrábi szociáldemokrata kormánytól. A siralmas GDP-adat, illetve fiskális helyzet miatt a három nagy nemzetközi hitelminősítő közül kettőnél (Standard & Poaz egy főre jutó GDP alapján az EU-átlag 61 százalékán áll Horvátország, vagyis csak Románia és Bulgária számít szegényebb tagországnak az unóban. A munkanélküliség szintje (18,1 százalék) az Eurostat áprilisi adatai szerint jóval meghaladja az uniós átlagot or’s-nál december óta, míg a Mo- ody’s-nál február óta) már bóvli kategóriában található az ország adósminősítése, míg a harmadik (Fitch) esetében a befektetésre ajánjott legalacsonyabb szinten áll a besorolás. Ez pedig jelentősen megnöveli az ország adósságának finanszírozási terhét. Az adósság mértéke 25 milliárd euró, amiből jövőre 7,6 milliárdos tétel jár le. Az Európai Bizottság azzal számol, hogy 2014-ben az államadósság mértéke az uniós plafonszintnek számító 60 százalék fölé emelkedik. (11,0). Az állástalanság különösen a 25 éven aluliakat sújtja: körükben 51,8 százalékos a ráta, ami az uniós átlag több mint kétszerese. A fiatalok ennél rosszabb helyzettel az EU-n belül csak Görögországban, illetve Spanyolországban szembesülnek. Brüsszel májusi értékelése szerint Horvátországnak egyszerre kellene újraindítania a növekedést, konszolidálnia az államháztartás helyzetét és növelnie a versenyképességét. Utóbbihoz feltétlenül szükség lenne arra, hogy lazuljon a munkaerőpiac merevsége. Az exportágazatokba történő külföldi beruházásokat az is nehezíti, hogy az elmúlt négy évben 7,5 százalékkal emelkedtek a munkaerőköltségek, miközben a GDP ugyanebben az időszakban 10,9 százalékkal zsugorodott. Emellett a zágrábi kormányzatnak kezelnie kellene majd a túlméretezett közszféra, a veszteséges állami vállalatok, illetve a korrupció problémáját is. A Transparency International tavalyi korrupciós felmérése Ruandánál, Jordániánál és Kubánál is rosszabb helyezést adott az országnak. Brüsszel becslése szerint pedig a szürkegazdaság a GDP 40 százalékát is elérheti. Befagyasztják a béreket is Brüsszel Szigorú megszorítások az uniós intézményeknél Olcsóbb mától az EU-ban a roamingolás hétfőtől tovább csökkennek az Európai Unión belüli mobiltelefonálás és adatküldés roamingdíjai. Az új árakat a magyarországi mobilszolgáltatóknak is alkalmazniuk kell. A hívásfogadás díja 7 eurócentre csökken a jelenlegi 8-ról. Az SMS-küldés felső díjhatára a jelenlegi 9 eurócent helyett 8 cent lesz. Az adatátvitel maximális kiskereskedelmi díja megabájtonként 45 centre csökken a mostani 70 cent helyett. Az uniós tag Horvátországban is már az egységes európai roamingtarifákat alkalmazzák. 2014 nyarától tovább csökkennek az árak, közölték. bVG Kemény takarékossági intézkedéseket vezetnek be az Európai Unió intézményeinél - erről állapodtak meg az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a szervezet tagállamai. A publikussá vált tervezet szerint 2020-ig az intézkedésekkel 2,7 milliárd eurót takarítanának meg - közölték a hétvégén Brüsszelben. A brüsszeli bejelentés szerint két évre fogják befagyasztani az európai uniós hivatalnokok fizetését és természetesen a nyugdíjakat is. Az eddigi heti munkaidő 37,5 óráról 40 órára nő, a nyugdíjkorhatárt pedig 63-ról 65 évre emelik. Az újonnan felvett európai uniós munkatársak, alkalmazottak pedig már csak 66 éves korukban vonulhatnak majd nyugdíjba. Csökkenteni fogják a fizetett szabadságok időtartamát, és a béren kívüli nagyvonalú, és sokak szemét szúró juttatásokat is. 2017-ig megszüntetik a brüsszeli státusok legalább öt százalékát, összesen kettőezer -ötszáz álláshelyet. Az Európai Unió - létszámban meglehetősen felduzzasztott - intézményeinél jelenleg 48 ezren dolgoznak, közülük 38 ezren az Európai Bizottságnál. A legalacsonyabb fizetés havi bruttó 2654 euró, a legmagasabb pedig 18 370 euró. Az Európai Bizottság tagjainak - a biztosoknak - juttatása több mint 20 ezer euró havonta. Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke például lakhatási támogatással és a költség- térítésekkel együtt havi bruttó 30 ezer 572 eurót keres. Az elhúzódó európai pénzügyi-gazdasági válság miatt több tagállam - főleg Németország és Nagy-Britannia - több alkalommal is annak az erőteljes követelésének adott hangot, hogy legyenek drasztikus lefaragások a következő, 2020-ig terjedő hétéves időszakra szóló európai uniós költségvetésben. Most sort kerítettek rá. ■VG/MTI Nyitnak a nemzeti trafikosok több mint 5000 nemzeti dohánybolt nyit meg hétfőn, július 15-től már csak ezekben lehet dohányárut kapni Magyarországon. 1415 olyan településen nem nyílt meg új trafik, ezeken a helyeken mozgóárusítás lesz. A koncessziós jogot nem nyert hagyományos trafikok júliusig vehettek cigarettát, amelyet július 15-ig adhatnak el. A NAV szinte valamennyi engedélykérőnek kiadta a működési engedélyeket. Azokra településekre, ahol nem volt eredményes pályázat, újabbakat írtak ki, amit máig lehetett beadni. Ezeknél hat hónapon belül lesz eredmény- hirdetés. ■ VG-Online Minden második fiatal állás nélkül
