Somogyi Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-04 / 154. szám

2013. JÚLIUS 4., CSÜTÖRTÖK 3 MEGYEI KÖRKÉP Százhat főmérő, egy lakókert: tíz év után vág rendet a DRV ► Folytatás az 1. oldalról A közösség jogi képviselőjével együtt üdvözüljük ezt a megol­dást, tiszták lesznek végre a vi­szonyok, már valóban csak mért víz folyik a rendszeren, a DRV tíz év után megtette a magá­ét, a többi az egyének felelőssé­ge. Nem mindenkinek tetszik persze az, hogy rendezett viszo­nyok lesznek, akadnak, akik a nem éppen európai együttélé­si formák fenntartásában lenné­nek érdekeltek... Molnárné ezzel azokra is cé­loz, akik például a mai napig megtorpedózzák a társasházi alapító okirat elfogadását. Ami ugyan már 2007-ben elkészült, de azóta bírósági úton sem si­kerül elérni ennek a létrehozá­sát, mert mindig vannak akadé- koskodók. Ennek a hiányában például a lakópark lakásaira hi­telt sem adnak a bankok, fede­zetül nem fogadják el, mert osz­tatlan közös a tulajdon. S utat, járdát, kerítést, világítást csak saját erőből tudnak építeni. A „kvázi közös képviselő” hölgy egyébként a Rózsakerten belüli út kiépítését is „kijárta”, ma már a földhivatali nyilvántartás is rendben van, ami pedig az új fő­mérő vízórákat illeti, még a tár- sasház-alapítás ügyében eljá­ró bíró is hitetlenkedve kérdez­te tőle: nem téved, tényleg min­denkinek főmérője lesz? Ilyen­ről ugyanis még ő sem hallott... Az valóban csak „hab a tor­tán”, hogy a lakókert anno úgy kapott építési engedélyt, hogy a telken vezet át több évtizede egy fő víznyomócső. - Az eternit cső állapotát megnézettük egy szak­értővel, aki elszömyülködött - állítja Molnárné Stander Judit. - Csőtörés esetén állítólag öt-nyolc órába telne, mire le tudnák ven­ni a nyomást a vezetékről, ad­digra a lakótelep már eltűn­ne a föld színéről... Áthelyezés­ről, vagy védővezetékről hallani sem akar a DRV, igaz, örüljünk annak, hogy a főmérők kiépíté­sébe eredeti elképzelésüktől el­térően végül úgy belementek, hogy eltekintettek a tetemes víz­díjtartozás előzetes rendezésé­től... ■ Fónai Imre Fő- és mellékmérők: kormányrendelethez igazított számlázás ► Folytatás az 1. oldalról szebényi tibor, a siófoki székhe­lyű vízmű értékesítési vezetője ar­ról tájékoztatott: a kormányren­deletértelmében a fogyasztó nem köteles a bekötési vízmérő és az elkülönített vízhasználatokat mé­rő mellékvízmérők mérési külön­bözeiéből megállapított fogyasztá­si különbözeiét megfizetni, ha a bekötési vízmérő mellett az elkü­lönített vízhasználatok kizárólag hitelesített vízmérőkkel rendelkez­nek „A DRV Zit a jogalkotó szándékával összhangban új üz­letszabályzat-tervezetében biztosít lehetőséget arra, hogy a főmérő és mellékmérő fogyasztás-külön­bözeiét nem számlázzra ki. Az új üzletszabályzat-tervezetét benyúj­totta a Magyar Energia és Köz­mű-szabályozási Hivatalhoz.” En­nek jóváhagyásáig a társasága régi módon állítja ki a számlákat, azaz felszámolja a fő- és mellék­mérők közötti különbözeiét is. Nem lett könnyebb a táska évtizedes probléma Az alapvető jogok biztosa módosítást javasol ► Folytatás az 1. oldalról Ballay Attiláné somogyaszalói nagymama 2007 szeptemberé­re eljutott odáig, hogy az akko­ri oktatási, majd egészségügyi miniszterhez, az oktatási jogok biztosához fordult, konferenciát szervezett, ahol egy ajánlást is megfogalmaztak. Tette mindezt azért, hogy elérje: a gyerekek ne cipeljenek az iskolába táskájuk­ban a saját testsúlyuk egynegye­dének megfelelő súlyú könyvet! Erre akkoriban fölfigyelt Len- kovics Barnabás, az állampol­gári jogok országgyűlési bizto­sa, s kezdeményezésére döntött úgy az oktatási minisztérium, hogy az alsó tagozatos gyere­kek tankönyveinek össztömege, amit egyszerre cipelnek, nem le­het több testsúlyuk tíz százalé­kánál. Kötelezték ugyanakkor az iskolákat, hogy az órarendek összeállításánál vegyék figye­lembe: a szükséges könyvektől ne legyen ennél nehezebb a tás­ka. Az akkor elért eredmények­kel nem volt kifejezetten elége­dett Ballay Attiláné, mert már akkor úgy nyilatkozott számos iskolaigazgató, hogy ilyen ala­pon nem lehet órarendet készí­teni. Ráadásul, inkább csak el­ső, második osztályban vették viszonylag komolyan a rendelet betartását. Az első két osztály­ban sok iskolában a padokban maradnak a könyvek délutánon­ként. Ám később már otthon is készül a gyerek, így hazaviszi a könyvei egy résziét, majd kü­lönórára rohan, s arra már reg­gel viszi magával a cuccot. S ha a tízórait is otthon csomagolják neki, annak is van súlya. A táska cipelése sem lesz könnyű feladat, na de a bepakolás, az ám a valami Szabó Máté közleménye sze­rint, most több iskolában is megmérette a tanulók táská­ját, és azt tapasztalta, hogy a súlyuk mindenütt jelentősen túllépte a határértéket. Bár az egészségügyi szakmai állás- foglalás szerint az iskolatáska súlya nem haladhatná meg a gyermek testtömegének 10 szá­zalékát, a mérések szerint már a másodikosok is testsúlyuk 16-18 százalékát vitték a hátu­kon. Az úszásoktatásban is ré­szesülő ötödikesek terhe pedig megközelítette a tíz kilogram­mot, a testsúlyuk 22-25 száza­lékát. 2004 óta törvény rögzíti az első négy évfolyamon a szülők egyet­értési, az ötödik évfolyamtól a vé­leményezési jogát. Ezzel a joggal azonban a szülők a legtöbbször csak formálisan élhetnek - áll a közleményben -, az iskolák a gyakorlatban nem biztosítják a lehetőséget, ami ellentétes a jog- államiság elvéből fakadó jogbiz­tonság követelményével. Szabó Máté ezért az emberi erőforrások miniszteréhez for­dult, hogy a tárca kezdeményez­ze a jogszabály módosítását: a gyermekek terhelhetőségét fi­gyelembe véve határozzák meg az iskolatáska maximális sú­lyát. Megfontolásra javasolta to­vábbá, hogy jogszabályban rög­zítsék a jó kialakítású iskolatás­kák vásárlásának támogatását. Az ombudsman felkérte a tárca­vezetőt, hogy a Klebelsberg köz­pont és a gyermek-egészségügyi intézet elnökével együttműköd­ve dolgozza ki a tanulók egész­séges terhelhetőségét tartalma­zó irányelvet. Ballayné mindezek ellenére azt mondja, a szülőknek kelle­ne elgondolkodniuk azon, mi az a szempont, ami alapján enge­dik, hogy gyerekük gerince már az általános iskola megkezdését követően károsodjon a cipekedés miatt! ■ Márkus Kata ■ Ön szerint könnyebb lesz valaha az iskolatáska? Szavazzon hírportálunkon .y— ma 16 óráig: SONLINE.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. Vita vége: nem lesz melege a betegeknek klíma Egyezségre jutott a siófoki kórház és a szolgáltató cég az üzemeltetésre Ismét üzemelhet a klíma, ha szükséges a siófoki kórházban. Az intézet és a Siófok Holding­hoz tartozó Termofok Kft. veze­tése aláírta az ehhez szükséges szerződést. Egy éve nagy port vert fel, amikor a júliusi hőség­ben nem működött a légkondici­onáló, melegtől szenvedtek a be­tegek a kórtermekben, műtéte- ! két is el kellett halasztani, mert a kórház és a szolgáltató Termo­fok nem tudott egyezségre jut­ni. Lapunk akkor azt a tájékoz­tatást kapta: a várótermekben, a szakrendelőkben és a műtőkben működött a hűtés, csak a kórter­mekben nem, ám tény, egyes műtéteket is el kellett halaszta­ni a sebgyógyulásra, a fertőzés- veszélyre való tekintettel. Vásá­rolt e közben az intézmény mo­bil légkondicionálókat, a kft. ál­tal akkor kért egynapi központi klimatizálási költségből hármat is be tudott szerezni. A két fél közötti vitának vége, bár az egyezség részleteiről nem tudni, a siófoki városháza arról tájékoztatta lapunkat: a légkon­dicionáló rendszer üzemkész, a Termofok munkatársai elvé­gezték a karbantartást. A klí­ma egyelőre még nem működik, mert a kórház nem kérte ezt. A kért indítás előtt két nappal ko­rábban kell ezt jeleznie az inté­zetnek. „A kórház jelenlegi ve­zetése a megoldásra törekedett, mindkét fél kompromisszum­kész volt, így sikerült szerződést kötnie a kórháznak és Termofok Kft.-nek” - áll a városházi tájé­koztatóban. ■ F. I. JEGYZET GÁLDONYI MAGDOLNA Öntudatra ébredés elképesztő, hogy milyen em­berek élnek köztünk! Itt ez a két asszony. A somogyasza­lói nagymama, aki ahelyett, hogy élvezné az unokázást, méri az iskolatáskáját, s ha már kiderült, hogy szemefé- nye mennyit cipel nap mint nap az iskolába, nem volt ne­héz rájönnie, hogy több száz­ezer gyerek teszi ugyanezt. Fogta magát és miniszterek­nek, ombudsmannak Íroga­tott, konferenciát szervezett. Öt évet töltött ezzel, míg odá­ig jutott, hogy a törvényalko­tók megkapták a feladatot: csökkentsék a gyerekek ter­heit. Persze még az iskolákat is meg kell győzni, hogy a pa­pírmunkát igazítsák a kisdi­ákok egészségéhez. Attól tar­tok, elmegy erre még vagy öt esztendő, de megismerve a somogyaszalói nagymamát, addig sem adja fel. aztán ott van ez az asszony a siófoki lakóparkban. Sen­ki sem kérte, hogy bármifé­le közös érdekeket szolgál­jon, egyszerűen csak nem bírta elviselni a rendetlen­séget. Azt, hogy a lakópark­ban nincsenek rendben a tu­lajdonviszonyok, a vízdíj meg csak halmozódik, mert szinte használhatatlan a rendszer. Az utóbbi tíz évet azzal töltöt­te, hogy bíróságra járt, lakót társakat agitált, szolgáltató céget győzködött. Mára sike­rült elérnie talán az ország­ban elsőként, hogy a szolgál­tató saját költségvetéséből ki­építi a rendszert, minden la­káshoz mérőórákat telepít, hogy be tudja szedni a pén­zét. Egy ügyfele győzte meg, érdemes áldoznia a saját ér­dekében... Kiss László alkotmánybíró az utóbbi húsz évben hány­szor elmondta például a sió­foki jegyző-konferenciákon, hogy addig nem lesz nálunk demokratikus változás, amíg ez a kisközösségekben nem valósul meg, amíg nem va­gyunk képesek öntudatos polgárokként viselkedni. de sok még a tennivalónk. A teniszpályából is autóparkoló lett Siófokon aranypart „A parkolóőr-vállalkozókhoz képest az automata kulturáltabb megoldás” ► Folytatás az 1. oldalról- Olyan kevés a turista, hogy egy vendéget egy nap háromszor is leszólítanak a háborítatlanul grasszáló erőszakos szobakíná­ló nepperek - állítja egy arany­parti szobakiadó. A szállodások - miközben csak egy-két autó áll az épüle­tek előtti fizetőparkolóban - sa­játos megoldást választottak: a hotelok körüli füves területek­re, hovatovább a teniszpályá­jukra engedik vendégeik autóit. Az Index hírportál azt írta: bru­tális a 320 forintos siófoki óra­díj a Balaton-partra érkezők szá­mára. Egy debreceni hírportál azonban überelni tudta: a cívis­Aranypart a fizetőparkoló üres, a hoteleknél a füvön állnak a vendégek autói városban 340-440 forint a par­kolási díj. „Az aranyparti fizetőparkolás nem új, csak más” - közölte Ko- lumbán Tünde, a siófoki város­háza sajtóreferense: - A kultu­ráltabb parkolási rend érdeké­ben kerültek fizetőórák a Bala­ton-parti utcákba. Az Aranypar­ton az idei nyarat megelőzően is kellett fizetni a parkolásért, akkor vállalkozók vették bér­be a parkolókat a Balaton-par- ti Kft.-től és ők szedtek parko­lási díjat (de csak a partra veze­tő kis utcákban, a hotelok előtt nem - a szerző). Korábban ép­pen emiatt panaszkodtak az au­tósok, ezért is döntött úgy a vá­ros, hogy az automaták beüze­melésével javít az aranyparti parkolási helyzeten. A parkolá­si díjak az egész város területén azonosak, a parti utcákban pe­dig kedvezőbbek lettek mint ak­kor, amikor az autósok a parko­lót bérlő vállalkozóknál fizettek a parkolásért. A város - emlékeztetett a saj­tóreferens - helyi magánszemé­lyek számára már korábban le­hetővé tette, hogy Siófok Kár­tyával parkolóbérletet vásárol­hassanak a teljes ár 80 száza­lékáért, ez az érintett terület­re is vonatkozik. A város a ma­gánszállásadóknak az éves ide­genforgalmi adó-befizetésük fe­lét a Siófok Kártyájukra vissza­utalja, a kártyán szereplő összeg pedig parkoló bérlet vásárlásá­ra is felhasználható. „Kedvez­ményes parkolóbérletet turista is válthat: a heti például a 5080 forintba kerül. Az ingatlantulaj­donosoknak saját telkükön kell gondoskodniuk a parkolásról, a szállodáknak is. Az önkormány­zat igyekezett a hoteleknek is kedvezni, hogy ők is megte­remthessék vendégeik számára az olcsóbb parkolás lehetőségét. A szállodák ennek megfelelően az idei szezonban a Városőrség­nél kedvezményes parkolóbérle­tet válthatnak.” ■ Fónai I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom