Somogyi Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)
2013-07-30 / 176. szám
2013. JÚLIUS 30., KEDD BELFÖLD - EURÓPAI UNIÓ 5 Bonyolult teher a luxusáfa luxusadó Az új kulcs tovább erősítené az adóelkerülésre való csábítást ífakulcsokaz EU-ban KEDVEZMÉNYES Luxemburg 3/6/12 15 Málta 5/7 18 Ciprus 5/6 18 Németország 7 19 Franciaország 2,1/5,5/7 19,6 Nagy-Britannia 5 20 Bulgária 9 20 Észtország 9 20 Ausztria 10 20 Szlovákia 10 20 Litvánia 5/9 21 Spanyolország 4/10 21 Olaszország 4/10 21 Hollandia 6 21 Belgium 6/12 21 Lettország 12 21 Csehország 1$ 21 Szlovénia 9,5 22 Írország 4,8/9/13,5 23 Lengyelország 5/8 23 Portugália 6/13 23 Görögország 6,5/13 23 Románia 5/9 24 Finnország 10/14 24 Horvátország 5/10 25 Svédország 6/12 25 Dánia25 27 Két héten belül visszafizetjük az IMF-től kapott hitelt előtörlesztés Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter július 25-én levélben jelezte Reza Moghadam, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatója felé, hogy Magyarország még annak esedékessége előtt, 2013. augusztus 12-ig vissza kívánja fizetni 2008-ban felvett IMF hitelét - közölte tegnap a tárca. A 2008 novemberében megkötött hitelszerződés alapján a magyar állam (a Magyar Nemzeti Bank nélkül) 7,5 milliárd euró értékű hitelt hívott le az IMF-től. Az ebből jelenleg fennálló tőketartozás mértéke 2,2 milliárd euró, amelynek utolsó nagyobb törlesztőrészlete 2014 márciusában lenne esedékes. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint az IMF-hitel teljes visszafizetésével a Kormány fontos lépést tesz az egyre nagyobb arányú piaci finanszírozás felé, emellett kamatmegtakarítást is biztosít a költségvetés számára. A kifejezetten erre a célra feltöltött devizabetét egyenlege az előtörlesztést követően is biztonságos szinten marad - áll a közleményben. Orbán Viktor miniszterelnök a hétvégén Tusnádfürdőn közölte: utasította Varga Mihályt az előtörlesztésre. Egy ilyen lépésről először július közepén beszélt Varga Mihály gazdasági szakdiplomaták előtt, majd néhány nappal később Matol- csy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke arról írt levelet Christine Lagarde-nak, az IMF vezérigazgatójának, hogy nem látja indokoltnak a valutaalap budapesti irodájának fenntartását. Ebben egyet is értettek a valutaalappal: a szervezet úgy reagált, hogy Iryna Ivaschenko itteni képviseletvezető augusztusi távozása után nem tervezik utód kinevezését. Az MNB délután már azt közölte: a kormány lépésével párhuzamosan előtörleszti a fennálló részletet. Hozzátették: az előtörlesztés nincs hatással a jegybank devizatartalék-megfelelési mutatóira, ugyanis a hátralévő hiteltörlesztések egy éven belül esedékesek. A visszafizetésnek is igazából politikai értéke van, erre utal az is, hogy az előtörlesztés híre egyáltalán nem mozgatta meg a piacokat. ■ VG ; Pusztán „szimbolikus” eleme lehet az adórendszernek a luxusadó, amelynek bevezetését újra fontolóra vette a kormány. Az esetleges új közteher nem előzmények nélküli, „fényűzési forgalmi adó” a múlt században már létezett Magyarországon. Csaba Ferenc 30-35 százalékos „luxus” áfakulcs bevezetésére tesz (ismét) kísérletet a kormány - derült ki Orbán Viktor pénteki rádióinterjújából. A kormányfő szerint az új adó „kicsi, de szimbolikus eleme” az adórendszernek. Komolyabb többletbevétel nem is várható egy újabb áfakulcs bevezetésétől, az adórendszert azonban tovább bonyolítja és erősíti az adóelkerülésre való csábítást. A járműveket leszámítva a vásárlók és cégek is el tudják kerülni, igaz, a közvéleménynek a következő hónapokban kiváló témát szolgáltat - sorolja Vadász Iván adószakértő, az Adótanácsadók Egyesületének alel- nöke. A szakember a Világgazdaságnak kifejtette: jelenleg is létezik 5 féle áfakulcs (áfamentesség, fordított adózás, az 5 és 18 százalékos kedvezményes és 27 százalékos normál szint), egy újabb kulccsal tehát még bonyolultabb lenne rendszer. Felmerülnek definíciós problémák is. Kérdéses például, hogy egy jegygyűrű luxustermék-e, és ha igen, az összes gyűrűt egy kalap alá kell-e venni. Ha a luxusáfát bevezetik, akkor stabil bevételre csupán az új járművek eladása után lehet számítani - hangsúlyozza Vadász Iván. A járművek után ugyanis akkor is a magyarországi áfát kell megfizetni, ha A luxusáfa országa MAGYARORSZÁGON NEM Új a luxus forgalmi adó. Az 1920. évi XVI. törvénycikk vezette be „a fényűzési forgalmi adót”, amelynek kulcsa a vételár tíz százaléka volt. „Fényüzési tárgynak” számítottak „a személyszállításra szolgáló és motorerővel hajtott" járművek, a drágakövek, a nemesfémek, az 1000 koronánál drágább festmények és szobrok, a régiségek, a (nem papírból készült) kárpitok, a selyem alsóneműk, a lakkcipők, a azokat külföldön vásárolják meg. A többi szóba jöhető termékcsoportra - drága porcelánokra, ékszerekre - ez nem áll, ezeket érdemes külföldről behozni. A luxustermékek vásárlói is árérzékenyek, a különbség nekik is számít - jegyzi meg a szakember. Ráadásul nem csupán a vásárlók, de a luxustermékek gyártói-forgalmazói is ki tudják kerülni a rendszert: ehhez elég, ha egy uniós tagállamban alakítanak egy céget, és az itthon előállított terméket onnan szállítják. Ekkor az ottani áfát kell kifizetni. négyzetméterenként 200 koronánál drágább szőnyegek, a 200 koronánál drágább legyezők, sétabotok és játékok, a kézi lőfegyverek, a kutyák, a hátas- és versenylovak, az éneklő és díszmadarak, a tekeasztalok és tartozékaik, a játékkártyák és a cukrászati termékek. 1922-BEN FÉNYŰZÉSI lakás- adót is bevezettek. Az adó mértékét illetően a hatóság mozgástere meglehetősen nagy volt, „az éves bérösszeg 20-60 százalékát" vethette ki. Igaz, ezt legfeljebb 35 ezer euró forgalomig teheti meg egy cég, de kicsi a lebukás esélye, ha ezt túllépi: a másik ország adóhatósága ugyanis nem érdekelt a cég lebuktatásában, és egyelőre nincs szoros együttműködés az uniós adóhivatalok között. Miközben a teljes kereskedelmet átjárja az áfacsalás, egy újabb, magasabb kulcs valószínűleg tovább erősítené a csábítást - tette hozzá Vadász Iván. 2011-ben a kormány egyszer már kísérletet tett egy 35 százalékos luxusáfakulcs bevezetésére, ehhez azonban az Európai Bizottság nem járult hozzá. Az unióban ugyan az adózás tagállami hatáskör, az alap- szerződés szerint azonban egy tagállam elvben csak egy normálkulcsot, illetve egy (vagy kettő) kedvezményes kulcsot alkalmazhat. Az EU amúgy nem szab korlátot a forgalmi adónak, minimális szintet viszont meghatároz, ez a normál kulcsnál 15, a kedvezményesnél pedig 5 százalék. Az uniós irányelv arról is rendelkezik, mely termékkörök, szolgáltatások tartozhatnak utóbbi körbe. Az uniós áfarendszer átalakítása ugyanakkor jelenleg is zajlik - erre utalt Orbán Viktor miniszterelnök is. Finiséhez érkezett a négyes metró építése fejlesztés A jelenlegi tervek szerint jövő március végén szállíthat utasokat az új vonal 2014. március 31-től utasokat szállít a négyes metró Budapesten - jelentette be Tarlós István budapesti főpolgármester a hálózat első sajtónyilvános utazásán. Tarlós elmondta: a kivitelezési munkák a megfelelő ütemben zajlanak, az alagút, a pálya elkészült, beüzemelés előtt állnak a biztosítóberendezések, az áramellátási rendszer készen van. Jelenleg főként az állomások belső beépítésének utolsó lépései vannak folyamatban. Szeptembertől utasok nélkül futnak a szerelvények az alagútban, hogy meggyőződjenek a teljes rendszer megfelelő üzemeléséről. Az utolsó Alstom-szerelvénynek idén október közepéig meg kell szereznie az üzemeltetési bizonyítványát, az állomási integrált teszteket pedig szeptember 20-ig kell elvégezni. A Keleti pályaudvar előtti feiszínrendezéseket 2014. március 24-ig kell befejezni, az utasforgalmi tesztüzem pedig jelen állás szerint 2014. március 31-án kezdődik. Az Alstom Metropolis szerelvények szállításáról 2006 tavaszán kötöttek szerződést, amit 2010- ben felmondtak, majd 2011- ben „némileg” változtatott tartalommal újra megkötötték, a Siemensszel, valamint a Swi- etelskyvel is megállapodtak a többletkövetelésekről, amelyeTarlós István főpolgármester is az első utasok között volt két sikerült csökkenteni - emlékeztetett Tarlós. Jelenleg 12 szerelvény van Magyarországon a megrendelt tizenötből, ebből hét rendelkezik üzemeltetési bizonyítvánnyal, amelyet folyamatosan szereznek meg a szerelvényekhez, az előzetes teszteken nem volt egyiknél sem probléma. Az utolsó jármű augusztusban érkezhet az Alstom katowicei üzeméből. A projekt jelenlegi összköltsége a vállalkozói követelések összegével és a tartalékkerettel 452,5 milliárd forint. Az unió a kohéziós alapból 181 milliárd forinttal járul hozzá a költségekhez, az állam 196, a főváros 75 milliárd forintot fizet. ■ VG HÍRSÁV Már nem várják az euróövezet bukását jóval optimistábbak a befektetők az euróövezet jövőjét illetően: a Sentix német kutatóintézet júliusi felmérésében megkérdezett 888 üzletembernek mindössze 23,5 százaléka véli úgy, hogy a következő egy éven belül legalább egy tagország kilép a 17 tagú valutaunióból, egy évvel ezelőtt ez az arány 73 százalék volt. A Sentix úgy látja, a derűlátás elsősorban a Mario Draghi EKB-elnök által időközben beígért kötvényvásárlási programnak köszönhető. ■ VG Berlint is aggasztja a Siemens válsága vezetési válság alakult ki a német Siemensnél. Angéla Merkel kancellár jelezte: aggódik az egyik legnagyobb német vállalat válsága miatt. A Siemens „a német gazdaság zászlóshajója”, ezért fontos, hogy „nyugodtabb vizekre evezzen” - ismertette a kancellár véleményét Georg Streiter helyettes kormányszóvivő. A cég májusban, majd múlt csütörtökön jelezte, nem tudja tartani a szeptember végéig tartó üzleti évre kitűzött célokat. A felügyelőbizottság holnap a tervek szerint új vezérigazgató kinevezéséről dönt. A 2007-ben kinevezett jelenlegi vezérigazgató, Peter Loes- cher megbízása eredetileg 2017-ig szólt. ■ MTI Jobban jártak a ciprusi nagybetétesek a legnagyobb ciprusi bank, a Bank of Cyprus nagybetétesei a 100 ezer euró feletti megtakarításuk közel 47,5 százalékát veszítik el a ciprusi kormány és az országnak hitelezők között vasárnap létrejött megállapodás értelmében. Cserébe a betéttulajdonosok jelenleg forgalomképtelen részvényeket kapnak a Bank of Cyprusból a pénzintézet tőkeemelésének keretében. Ez kisebb veszteséget jelent az eredeti tervekhez képest, amelyek még azzal számoltak, hogy a 100 ezer euró feletti rész 37,5 százalékát veszik el, de az érintett betétek további 22,5 százalékát tartalékalapba teszik kamat nélkül, azaz a veszteség 60 százalék. Szlovén rossz bank szeptembertől Szlovéniában a nem teljesítő hitelek átvételére létesített „rossz bank” a tervezetthez képest három hónappal később, csak szeptember 30-át- ól fogadja be a pénzintézetektől a rossz hiteleket. A csúszást a kormány honlapján található közlemény szerint az Európai Bizottság elhúzódó engedélyezése okozza. A kormány tervei szerint a bankoknál lévő nem teljesítő hitelek közel fele kerül át a „rossz bankba”, a DUTB-ba. A kormány több milliárd eurót szán arra, hogy megszabadítsa az állami bankokat a rossz hitelektől. Emiatt 60 százalékra nőhet a z államadóság az év végéig a várt 53 százalék helyett. ■ MTI
