Somogyi Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)
2013-07-03 / 153. szám
2013. JÚLIUS 3., SZERDA 5 Új piac lehet Horvátország export A hazai agráraim és az élelmiszeripar nyerhet a csatlakozáson Külkereskedelem: Az egyiptomi elnök telefonon Barack Obamának magyarázkodott lázadás Vulkán tetején ül Egyiptom - így jellemezte a kedd késő délutáni helyzetet a CNN amerikai hírtévé. A vasárnap óta tartó sokmilliós demonstrációkban több mint húszán életüket vesztették, a rendőrattakokban és sortü- zekben közel ezren megsebesültek. A tömeg Mohammed Morszi egy éve regnáló elnök távozását követeli, mert a korábbi ígéretekből semmi nem valósult meg. Az ország több pontján nagy az élelmiszer- és benziánhiány, gyakoriak az áramkimaradások, minősíthetetlen az egészségügyi ellátás. Az ellenzéki Nemzeti Meg- mentési Front a Tamarud (Lázadó) mozgalom mögé állt, és kedden öt óráig adott ultimátumot az elnöknek. A hadsereg sem nézi tétlenül a kaotikus helyzetet, ők hétfőn 48 órát adtak a politikusoknak a válság megoldására. Morszi a hadsereg ultimátumát visszautasította, és telefonon igyekezett megnyugtatni Barack Obama amerikai elnököt, mondván: országa tovább halad a békés demokratikus átmenet útján. Úgy látszik, a politikai erők közül egyre kevesebben osztják optimizmusát. Lapzártánkig már hat miniszter mellett a főügyész és a kabinetfőnök is lemondott, ám az utcákon még maradtak Morszi-hívek, akik többször összecsaptak az ellentáborral. Amennyiben nem változik a helyzet, és ígéretéhez híven a hadsereg szerdán beavatkozik, talán elkerülhető a polgár- háború teljes belobbanása. A legnagyobb arab népességű országban a Hoszni Mubarak államfőt elüldöző és vádlottak padjára ültető 2011-es arab tavaszhoz fűzött remények szertesfoszlottak. Egyiptomon nem segített a Nemzetközi Valutaalaptól kikoldult 4,8 milliárd dolláros hitel, a gazdaság romokban, az infláció az egekben. Két év alatt a turizmusból befolyt összegek is jelentősen megcsappantak. A világ sok országában ezekben a napokban arra hívják fel a figyelmet, hogy a nyaralók kerüljék el Egyiptomot, még akkor is, ha a tüntetések a felkapott üdülőhelyektől több száz kilométerre vannak. ■ Elsősoran új felvevőpiacot jelent a magyar agrárium és élelmiszertermelés számára Horvátország uniós csatlakozása. A déli szomszéd gyenge mezőgazdaságát és feldolgozókapacitását nem védik tovább a vámok. Braunmüller Lajos A gabonafélék és olajos magvak termesztői, valamint a tej termékpálya szereplői örülhetnek legjobban Horvátország uniós csatlakozásának, de mások számára is tartogat lehetőséget az EU mostani bővülése. „Horvátország mezőgazdasági- és élelmiszerpiaca jelentősen védett volt eddig, a különböző élelmiszer-termékekre 10-20 százaléknyi vámot kellett fizetni. Ennek megszűnése jó lehetőséget jelent a hazai szereplőknek” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Raskó György. Az agrárközgazdász kifejtette: „a horvát élelmiszeripar és mezőgazdaság nem verseny- képes, ezért a csatlakozás az ország számára ezen a téren számos problémát fog okozni. Az élelmiszeripar gyengesége miatt nem tud majd versenyezni, a mezőgazdaság pedig szintén nem erőssége az országnak. Horvátország jelentős része nem alkalmas szántóföldi növénytermesztésre, és a gazdaságok átlagos mérete mindössze négy hektár körül van.” Raskó szerint a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számos területe joggal láthat új felvevőpiacot az uniós klubba frissen bekerült Horvátországban. „A tejtermékek feldolgozói biztosan növekedésre számíthatnak a kivitelt illetően, de hasonló a helyzet a gabonafélék, és az olajos magvak esetében is, amelyből Magyarország szintén jelentős mennyiséget szállíthat Horvátországba. Várhatóan lesz felvevőpiac sertéshúsra és malacokra is. Utóbbiakat a horvátok nem hizlalásra veszik, hanem kis súlyban sütik a turisztikailag kiemelt területeken” - mondta el Raskó. Az agrárközgazdász szerint a kivitel bővülése jelentős lehet, „HORVÁTORSZÁGBA MÁR eddig is szállítottak a hazai baromfiipar szereplői, elsősorban csirkéről és pulykáról volt szó” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Csorbái Attila. A Baromfi Termék- tanács (BTT) elnöke hozzátette: „ez a jövőben növekedhet, hiszen a horvát lakosság is jelenthet felvevőpiacot, valamint az ország tenés a növekmény évente akár elérheti a 100 millió eurót is csak a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek esetében. A felfutás persze nem most kezdődik meg. „Horvátország uniós csatlakozása egy több éves folyamat végére tett pontot, ennek megfelelően az elmúlt években már dinamikusan fejlődött a hazai tejágazat déli szomszédunkhoz irányuló exportja” - nyilatkozta a Világ- gazdaságnak Lukács László. A Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója hozzátette: „a már meglévő piaci pozíciókra rásegíthet az uniós tejpiac állapota is, amely jelenleg keresletorientált. A kivitel növekedése tehát valószínűnek látszik, nem csupán Horvátország csatlakozása miatt, hanem a már meglévő csatornák bővülése, és a keressen kapcsolata is megnyithat új kereskedelmi lehetőségeket. Ez a tengeri kapcsolat a szójabehozatalban is jelentős lehet a jövőben." Az elnök hozzátette: a jövőben esetleg tenyészanyagot, hibrideket, vagy naposcsibét is szállíthatnak a hazai baromfiágazat képviselői az újonnan EU-taggá vált szomszédunknak. let növekedése miatt is” - fogalmazott lapunknak Lukács László, aki szerint a vámok megszűnése természetesen további lendületet adhat a folyamatnak. „Az exportlehetőségek a vámok megszűntével, és az egyszerűbb kereskedelmi szabályozással bővülhetnek, már csak azért is, mert a horvát tejtermelés és -feldolgozás nem áll olyan fokon, mint a magyar. Az ország uniós csatlakozása mindenképpen olyan előny, amely segíti a magyar tejágazat további terjeszkedését Horvátországban. A növekedés azonban nem teljesen egyszerű és egyértelmű. Horvátországan a tej termékpálya meglehetősen koncentrált, a tej termelésének, feldolgozásának és értékesítésének legnagyob része egy kézben van, emiatt pedig nem lesz egyszerű látványosan betörni a horvát piacra” - óv a túlzott elbizakodottságtól az ügyvezető. „A horvát tejpiac, ha nem is zárt, de védekező, egy ilyen piacra való belépés nem csupán ár kérdése” - fogalmazott Lukács László. A növekedés fokozatosnak ígérkezik, és természetesen mindez nem jelenti azt, hogy Horvátország összemérhető lenne a magyar tejágazat olyan hagyományos vevőivel, mint Olaszország, Ausztria vagy Németország - vélekedett az ügyvezető igazgató. 717 millió euró többlet áprilisban változás Áprilisban 717 millió euró volt a külkereskedelmi áruforgalom többlete, 283 millió euróval nagyobb az egy évvel korábbinál és meghaladta a június 7-én közölt előzetes 700 millió eurót is - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az év negyedik hónapjában 11,7 százalékkal nőtt az export euróbán, volumene 13,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az import 7,6 százalékkal nőtt euróbán és a volumene 10,5 százalékkal volt nagyobb a tavaly áprilisinál. A kivitel értéke 6,86 milliárd euró (2057 milliárd forint), a behozatalé 6,14 milliárd euró (1844 milliárd forint) volt áprilisban. Az euróbán számolt növekedési ütem az exportban és az importban is egy, illetve két tized százalékponttal kedvezőbb az előzetesen közöltnél. Az év első négy hónapjában a kivitel volumene 3,1, a behozatalé 2,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki szintet. A négy havi kivitel értéke 26,8 milliárd euró, 7949 milliárd forint, a behozatalé 24,3 milliárd euró, 7211 milliárd forint volt. A külkereskedelmi mérleg aktívuma 2,457 milliárd euró volt, 738 milliárd forintot tett ki, 334 millió euróval, 113 milliárd forinttal többet, mint egy évvel ezelőtt. Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene 6,3, az importé 4,0 százalékkal csökkent 2012 első négy hónapjához képest, euróbán viszont az export értéke csak 0,5 százalékkal volt kevesebb, az import viszont 1,5 százalékkal nőtt. A meghatározó súlyú gabona és gabonakészítmény exportvolumene nem érte el az előző évi forgalom kétharmadát. ■ MTI A külkereskedelmi forgalom alakulása (millió euró) Új tengeri kijárat, új lehetőségek Portugália ismét veszélyesen közel került az államcsődhöz megszorítások A pénzügyminiszter után benyújtotta lemondását Paulo Portás külügyminiszter is Új közellenség nevét tanulhatják a portugálok: Maria Luís Albuquerque eddigi államtitkár lett a kormány új pénzügyminisztere, miután hétfőn bejelentette lemondását Vítor Gáspár. A Pedro Passos Coel- ho vezette jobbközép koalíció emblematikus tagja vezényelte le a több mint két éve az államcsőd szélén billegő, nemzetközi mentőhitellel életben tartott ország megszorításait. Voltak közte olyan, nagy felháborodást kiváltó döntések is, mint a tizenharmadik és tizennegyedik havi illetmények eltörlése, illetve a nagyobb összegű nyugdíjak megadóztatása. Más kérdés, hogy az említett lépéseket az ottani alkotmány- bíróság rendre elutasította, így Gáspár feladata leginkább az volt, hogy ezeket kiváltó, kevésbé látványos, ám ugyanennyire fájdalmas kiigazításokat eszeljen ki. A politikus lemondóleveléből kiderül ugyanakkor, hogy a kormány számára kedvezőtlen alkotmánybírósági döntések után, tavaly októberben és idén tavasszal is benyújtotta már lemondását. Hogy két elutasítás után most miért fogadta el a lemondást a miniszterelnök? Most zárult le a 78 milliárd eurós hitelt folyósító trojka (az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap) heteKorábbi államtitkára váltja Vítor Gáspár pénzügyminisztert dik országértékelő útja, amelynek során sikerült megegyezni a hitel visszafizetésének meghosszabbításáról - erre áprilisban adták áldásukat az euróövezet pénzügyminiszterei. Ugyanakkor mostanra sikerült elfogadni a 2013-as költségvetés újabb verzióját. Ezt egyrészt az alkotmánybírósági döntés tette szükségessé, másfelől az, hogy a növekedés sem hozta a prognosztizált ütemet. A két dolog összesen 1,3 milliárd eurós lyukat ütött a büdzsében. Az alapvetően a kiadások csökkentésére irányuló döntések mellett Gáspár ugyanakkor többször az állami kiadások befagyasztására kényszerült az elmúlt hónapokban a stabilitás fenntartása érdekében. Ez is jelzi azt, hogy Portugáliában - Spanyolországtól vagy Írországtól eltérően - nemhogy nem enyhült a feszültség, de újra veszélyes közelségbe került az államcsőd lehetősége. A helyzetet az sem javítja, hogy tegnap - hivatalosan az új pénzügyminiszter személye elleni tiltalkozásul - lemondott a külügyminiszter, Paulo Portás is. A koalíció kisebbik pártja, a CDS elnökének távozása, ha lehet még tovább gyengíti a miniszterelnök pozícióját. Pedro Passos Coelho lapzártánk után értékelte kormánya sokadik válságát ■ BELFÖLD - KÜLFÖLD
