Somogyi Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)
2013-07-22 / 169. szám
2013. JÚLIUS 22., HÉTFŐ 5 MEGYEI KÖRKÉP Elmeszelídítés a Tulasi-cserjék völgyében somogyvámos Búcsújárók ezrei süvegelhették a húszéves indiai kulturális központ és biofarm értékeit Menyegző. A menyasszonyt kísérik a tradicionális indiai eskövőn, ahol hazai és külhoni missziókat teljesítő fiatalok keltek egybe. Az igenek, és a virágok barátok közé dobása ismerős volt Az első völgygyerekek egyike egy szent cserje nevét viseli, amely elmét-szívet segít megtisztítani Csendes-család. Ádám és Rita a Krisna-völgy legrégebbi lakói közül valók, lányuk, Tulasi már itt született 2001-ben ► Folytatás az 1. oldalról Mi úgy látjuk jónak, hogy sajtosként érkezve beelőzzük a hosszasan kígyózó kocsisort, s közben nem tudjuk nem észrevenni, hogy a polgárőrség tagjainak eligazítása hibátlan a helyes irányba mutató integetésben. Minden a helyén. A be- eresztés-jegyszedés három soros, nem mehetne gyorsabban. Ezrek érkeznek a háromnapos jubileumi búcsúra. Az esküvő szertartása közeleg, ami mindig nagy vonzerő. Karttika devi dasi, Bodor Istvánná kommunikációs referens segítségével minden praktikus információ megérkezik, amikor a zsúfolásig telt rendezvénysátorban megkezdődik a tradicionális menyegző. Addigra a belső mosoly, percek kellettek csak ehhez, furcsa érzésként motoz az ember arcán. Popper Pétert hallgatva is hasonlót éreztünk ugyanitt egy fa alatt jó egy évtizede. Keresnénk a feszült Krisnást, mely feszültséghez ez a nagyrendezvény simán elég volna, devizahitel-ká- rosultsággal, marakodó közélettel gyötört létünk nem is kellene hozzá, de fölösleges volna. A vaisnavizmus és az idegzsá- ba valahogy nem barátok. A menyasszony és a vőlegény közben a hajnalban egymásnak font virágfűzért egymás nyakába akasztják. Fogadalmuk két hangos igennel zárul. Sivara- ma Swami világítja meg a Krisua-iuucu ncg) aiiapvsLói, o i51o is azt hallani, hogy bár ő sem- volt „modelldiák”, a mai fiatalok másként viszonyulnak a szexus- hoz például. Az anyagi javakról lemondott életet élő tanítómester dorgálása e helyt nem őszinte persze, mosolyogva kíván boldogságot a fiataloknak. Akik a jól ismert szolgálatot végezték, A. C. Bhaktivedanta Svami Prabhupada könyveit árulták adományokért kilenc, illetve tizenkét éven át Angliától Ausztrián át Magyarországig. Odakinn megérkezik a feldíszített ökrösszekér, melynek meghajtását csak egy dolog zavarhatja, hiszen szent állatként csak a végelgyengülés veszélyezteti világi porhüvelyét, az apró legyek. Az esküvő után a templom negyedóránként induló csoportjai alaposan feltelnek. A következő túra előtt beszélgetünk az „idegenvezetők” vezetőjével. A 29 éves Balázs Péterné, Val- labhi-kanta dasi három éve él a völgyben férjével. Képzőművészeti-festészeti tanulmányokkal a háta mögött könyvillusztrációval is foglalkozik. Most az ökofarm-kötet második kiadásához készít képeket. A hétköznapokon akár háromnegyedórás ismertetéseket is jelentő templomi munkában nemcsak építészeti, hanem hitéleti ismereteket is közöl: mikor mire van érdeklődése a csoportnak.- Az önellátás nem cél, hanem a természethez való viszonyunkból következik - mondja nyomban belemerülve az ismeretterjesztésbe. A vallással, amit elsősorban életmódnak tart, édesanyja révén ismerkedett meg: Galambos Anita fotó- riporter a nyolcvanas évek végén elsőként közölt képsoroza- * tót a Krisna-tudatú hívek életéről a Képes 7-ben. a csendes-család tagjai a Krisna-völgy legrégebbi lakói közül valók A pár huszonöt éve Szolnokon, még civilként ismerte meg egymást, ugyanitt csatlakoztak négy évvel később a Krisna-tudatú hívek ottani közösségéhez. Adóm, vagyis Atula Krisna das 1994-ben mára védikus templom építésében is részt vett, felesége, Rita, lelki nevén Rasesvari három évvel később követte. Ahogy az édesanya mondja, „egy szem gyermekük" 2001-ben már itt, vagyis a Marcali kórházban született állásinak hívják.- a szent növényünk neve - válási az asszony, és a templom mögötti, vegyes hasznosítású üveg ház (gépészet-kertészet) felé mutat ott nevelkedik a cserje, amiből a nyakláncok egy részét is készítik Ha valaki ezt viseli a halálakor, mondják a védők, kedvezőbb újjászületés várja. De az élők számára sem haszontalan, segít tisztán tartani az elmét és a szívet Nagyjából tizenöt éve vehettem az utolsót a völgyben, a tulasi-gyöngyök megvannak, de a modem damil- ipar leszerelt a szertefutott szemek most egy kis csetreszben várnak új fűzésre.- A shopban, ott most is kapható- igazít el Rasesvari. Az asszony a családi napközi dadusa, a férfi vagy huszadmagával a templom szolgálatát látja el. Engem az utóbbi érdekel nagyon, és ezen az sem változtat (sőt), hogy a kihívás minden áldott nap hajnali háromnegyed négykor kezdődik- Krisna lényegéhez tartozik, hogy jelfn van, mint személy, így igényei is vannak Öltöztetjük, ételt ajánlunk neki, dicsőítjük, de még altatjuk is. Este fél kilencig tart ez a- Ha fiatalabb lenne, talán köztünk volna - mondja Vallab- hi-kanta dasi. - De akkoriban, a húszas éveiben a szakmája megkövetelte, hogy ne kerüljön túl közel a témáihoz. így anyukám most „csak” szimpatizánsunk. A látnivalók sorát kínáló búcsúban mi Tasi István, Isva- ra Krisna das elé kuporodunk (a védák kísérőszövegeiként ismert upanisádok jelentése: a mester „mellé ülés”). Az ELTE bölcsészkarán végzett kulturális antropológus, vaisnava teológus-lelkész egy kis sátorban a szalmabálákra terített abákon helyet foglaló közönségnek beszél kutatási témáinak - hinduizmus irányzatai, összehasonlító vallástörténet, keleti és nyuszolgálat, szünetekkel persze - meséli Ádám. Jómagam, mintaki duplából is kettővel képes felébredni, nem tudok eltekinteni a (völgyben messze nem páratlanul) békés tekintetét övező szarkalábaktól. Szerintem Ádám álmos. Milyen is lenne ennyi hajnali keléssel. De Ádám egyben toleráns is, jól viseli a csapongó kérdéseket- speciális sztenderdjei vannak a szolgálatunknak, tisztaságban és pontosságban - mondja, és itt megdicsérem dótijának (a testet borító szári férfi megfelelőjének) makulátlan ragyogását.- a mosás nálunk rendszeres, ezzel támogatom a férjem szolgálatát - veti közbe az asszony. a völgy mintegy 150 lakója hozzáértésének és alkatának megfelelő munkakörben támogatja a közösséget. Napi hét óra szolgálat a penzum. így Ádám, mondja gáti tudománytörténet - esz- szenciáról. Amikor odaérek, azt a példázatot csípem el, amikor a partra vetett hal nyomorúságán képregénnyel, másfél órás akciófilm-vetítéssel, majd gumimatraccal próbálnak segíteni.- Amint a halnak az éltető víz közege, úgy a léleknek is csak az segít, ha visszakerül Istennek a társaságába - összegez a Találd meg önmagad! Légy sikeres! feliratok alatt. - A változatosság, nos az tényleg gyönyörködtetne? Az anyagi világ óhatatlan velejárója, hogy mindig mindenből egyre többet akar az ember, de elég lesz valamikor is? Soha nem elég! A fogyasztói társadalom mennyiség-központúsága elernyeszti a minőségre törekvést. kérdésemre, maga nyírja a füvet a házuk körül, mert Krisna múrti (vagyis a szobrok) gondozása közben van ideje rá. Az itteni létet könnyen megszokta, szemben a párjával, akinek az elektromosság hiányát a városi élet után nem volt egyszerű megszokni.- először furcsa volt, hogy sehol semmi nem világít.- de, a csillagok világítanak - igazítja ki Ádám. a család szinte sosem hagyja el a völgyet, csak ha a szolgálat úgy kívánja. De ez csak nyugati szem- mel„rabság”.- szép itt - mondom -, de annyi hely van a világon, ahol szintén az. Egy isztriai úszás, hogy ne álmodjunk túl nagyot, nem hiányzik a sós vízben? ádám érti a kérdést, de nem tekinti a búcsúba beesett anyagi világelviselhetetlen terhének. Tasi István azt mondja, az elme barát és ellenség is tud lenni. Pörgését, elégedetlenségét, nyugha- tatlanságát zabolázni érdemes, és pedig a lelki élettel.- A Krisna-völgyben elmeszelídítés folyik, a környezettel összhangban. A falu megismerte, hogy a bhakták becsületesek és megbízhatóak, így jellemzően jó a kapcsolat mindenkivel - mondja. Sokat és tisztelettel beszél a Bibliáról, Jézusról, és az Ószövetségből is idéz. A Ne ölj! parancsolatot azonban „átértelmezi”: az nem azt jelenti, hogy Ne gyilkolj!, tehát az erőszakmentesség jegyében az állatok életét sem szabad elvenni. Már csak a lélekvándorlás miatt sem, hiszen a születés és a halál körforgásának verejtékébe ta- azért jöttünk ide, mert más életet szerettünk volna az anyagi lét uralkodásához képest. Mindenki a boldogságot keresi, mi itt találtuk meg - mondja Atula Krisna das. időközben az égkék száriban pompázó Tulasi ebéd után nézett barátnőivel, pedig a kérdés őt illetné: milyen pályára készül? Az édesanya szerint lányuk imádja babusgatni a kisgyerekeket, így a dadusság, a pedagógusság lehetséges továbbtanulási irány. A középiskola, mire odaér korban, már elérhető lesz Somogyvámoson is, védikus főiskola pedig a fővárosban működik. De a völgyiskola diákja még csak hetedikes, tizenkét éves.- tizenkét és fél, ha itt lenne, így pontosítaná - mosolyog a kamaszlányát jól ismerő apuka. szított, és az örök élet méltóságára vágyó lelkek akár egy fűszálban is újjá születhetnek a távol-keleti hitek szerint. A szerzetes a „nem ártani” felismerését semlegesnek nevezi, az „adni” volna a lét értelme, köt át Jézushoz. Adni, a jógi megtisztulásban annyit tesz, a belső boldogságot tovább eredeztetni. A védák szerint, teszi hozzá, nem lehet jó tanár, szülő, guru az, aki az élet-halál körforgásából nem tud szabadító utat mutatni a tanítványainak. A húsevés minősített eseteit végképp nem kíméli a szerzetes, kiegyezve azzal, hogy se a böllérek, se a lacikonyhások körében nem számíthatna sok szavazatra, ha egyszer politikai pályára lépne. Ráférnek a világra... KEVÉS MAGYARORSZÁGI egyház mögött van olyan sűrű két évtized, mint amit a Krisna-tudatú hívek átéltek Amikor 1993-ban Somogybán gyökeret vertek, még harcoltak-protestáltak a destruktív szektás megbélyegzés ellen, mára elfogadott hitéleti közösség ként működnek hazánkban, a törvény tavalyi módosítása után továbbra is egyházként. A sokáig kissé bogaras népeknek tartott Krisnásokról két évtized alatt kiderült, a légynek sem ártanak szó szerint. De nemcsak a gyerekeiket féltő családok hanem a történelmi egyházak is megnyugodhattak a vasárnapi vallásosságnál sokkal szigorúbb életvitelt, vegetáriánusságot, cölibátust, káros szenvedélyeket elutasító magatartást követelő tanoknak aligha lesz tömegvonzásuk Nem is lett, maradtak emberléptékűek KAMARÁS ISTVÁN SZOCtólÓgUS egyetemi tanár egy helyütt Balás Béla megyéspüspököt mint a pártállami rendszer által üldözött bázisközösségi mozgalmak egyikének legendás alakját idézi, aki akkoriban úgy vélte: „a Krisná- sok jelenlétét a szekularizált világ indokolja, hiszen erre a világra nagyon is ráfér a csendes gondolkodás, az önuralom vágya, a transzcendencia utáni vágyódás. Ebben tehát közös a katolikusok és a Krisnások törekvése, ám ez szerinte édeskevés. Úgy véli és ebben feltétlenül igaza van, írja Kamarás, hogy „életmódjuk túl szigorú, és túl kemény a sérült lelkű magyar nép számára", és csak „hihetetlen türelemmel lehetne egy közös szótárt összeállítani, hogy értsük egymást, és netán még közeledni is lehessen”.- Lényegében úgy is kérdezhetnénk, melyik az a barbár törzs, amely a felnevelt, s akár névvel Uletett állatokat leöli, és beletölti őket a saját belükbe - kérdezi, de szemében ezzel együtt türelmes megértést vélek látni. Mintha érezné, aligha most fogja átnevelni azt a civilizációt, melynek 10. századi ősei a közeli Bodrog-alsóbűi vasolvasz- tó-műhelyből székely-magyar rovásírásos fúvókatöredéket hagytak maguk után. Lándzsa- és nyílhegyeket is gyártottak nyilván, hogy nem sokkal később hátrafelé nyilazva rettegje őket a kontinens. De ez már egy másik, szintén szép történet. ■ Balassa Tamás
