Somogyi Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-15 / 163. szám

2013. JÚLIUS 15., HÉTFŐ 3 MEGYEI KÖRKÉP Cslddamra robbant be a siófoki nyár este a parton Öt hétvége még a szezon, ez a mostani bejött, lépni sem lehetett a tömegben ► Folytatás az 1. oldalról Vezetője, Szabó Béla már akkor is nyűtte a gitárt és énekelt a ban­dában, amikor az R-Go alakult és amikor Rákász Béla volt a sztár a Matróz diszkó (hoppá, megint egy siófoki legenda) parancsnoki hídján, hol matróznak, hol Dzsin- gisz kánnak öltözve - ez csak azért jut eszünkbe, mert Sziko- ráékat ő követi a Beach Clubon, ha már egyszer retróbuli... Vegyes még a Petőfi sétányt elárasztók korösszetétele (éjfél előtt járunk, az ereszd el a ha­jamat csak később indul be), öt­száz a dodzsem és a korsó dán sör is, egy helyütt 22 és 24 óra között 2500 forintért korlátlan az italfogyasztás, a leghosszabb sor azonban a nemzeti dohánybolt előtt kanyarog, igyekeznie is kell a tulajnak a forgalommal, hiszen másfél hónap múlva itt aligha akar már bárki is cigarettát vá­sárolni... Hajrázhat persze a többi vendéglátós is, visszaszámolnak, öt hétvége még a nyár, ez a mos­tani mindenesetre bejött, egyi­kük még a hét elején előre jelezte: a Balaton Sounddal együtt a sze­zon is berobban. Hát berobbant. Legalábbis a parton. Befut közben az első éjszakai Bagolyvonat a siófoki állomásra, a lovas rendőrök is megjelennek a parti sétányon, mely hajnali négy felé már kissé nyilván ren­dezetlenebb képet mutat, de arról majd legközelebb. ■ Fónai Imre Táncos lányok, bagolyvonat, lovasrendőrök a forró hangulatú éjszakában Figyelem, zajmérésveszély, indulhat a Rákász diszkó! hangot, hangot, mert mindenki el fog menni! - kiabálták a fehér homokról, amikor Rákász Béla rákezdett. Nyilván a legendás diszkósnak is szóltak: „zajmérés­veszélyes" helyen van.- Új jelenség; nem emlékszem, hogy huszonöt éve, amikor még a Matrózban nyomta, bárkinek problémája lett volna a hangerő­vel...- Néha még álmodom vele -fe­lelte Rákász Béla. - Saját színpa­dom volt, villogtak a lámpák, ne­kem csak meg kellett csinálnom a showt. Öltözőm is volt mögötte, és rendre átöltöztem közben, kü­lönböző paródiákat találtam ki, hogy fokozzam a showt.- FEHÉR KESZTYŰBEN...- Azt én találtam ki, a hetvenes években jött be az UV-lámpa, cso­daszámba ment, hogy a fehér melltartó látszott a csajokon. Az­tán egyre több kelléket használ­tam, beöltöztem a Dzsingisz kán­ra tatárnak, vagy éppen arab­nak, matróznak. A szerelés már oké, itt a Rákász discjockey, ez volt a jelszó és indulhatott a buli.- NAGYON MÁS MA EGY DISZKÓ?- Annyi csak a különbség, hogy a nyolcvanas években este tízkor kezdődött és reggel ötig tartott a buli, lenyomtam hát hét-nyolc órát is, és végigtáncolta a közön­ség, ma már későbbi a kezdés, mégis nehezebben pihenem ki. De ma is beöltözöm, elvégre ez szórakoztató műfaj, az egyénisé­gét tegye hozzá mindenki. A zené­ket bárki le tudja játszani, pendri- ve-ról diszkózni?- A KÖZÖNSÉG MENNYIT VÁLTO­ZOTT?- Nem sok változást veszek ész­re, a fiatalok mindig is bolondok voltak (régen persze még csak nem is hallottunk például a drog­ról, még a németek se hoztak be Nyugatról, pedig tömegével jöt­tek), a szocializmusban a zene felszabadulás, lázadás is volt, ma már ez nincs, csak a hangu­lat van. Azt sajnálom csak, hogy a rock and roll kiment a divatból, én még a Hungárián nőttem fel. No és a mai fiatalok már nem tudnak táncolni; topognak, „sze­letelnek” ezekre az új számokra, mert azokat is játszom: egy régi, egy új. A zene örök, egy darabig vendéglátóztam, de azt a rend­szerváltás utóbbi tizenöt éve tönkre tette, így visszatérhettem, és most újra azt csinálom, ami­hez a legjobban értek. Őijöngő török határőrök előtt füstölte el a kerekét visszatérő vendég Négyezer motoros előtt tartott bemutatókat a török riviérán a kaposvári stunt rideres- Olyan volt, mintha hazamen­nék - felelte Herczeg Balázs, vagy ahogyan motoros berkek­ben ismerik, Mókus, amikor a hétvégi törökországi bemutató­ja felől érdeklődtünk. - Már ne­gyedszerre hívtak meg a manav- gati motoros találkozóra, így már bejáratott úton mentünk, ugyan­azokban a pihenőkben, étter­mekben álltunk meg. És persze a helyszínt is ismer­te már, mint a tenyerét, ahogyan a közönség is tudta, milyen pro­dukcióra számíthat a kaposvári stunt riderestől. A manavgati mo­toros fesztivál amúgy az egyik legnagyobb ilyen eseménnyé nőtte ki magát az elmúlt évek­ben Törökországban: a török rivi- éra nyári csúcsszezoni program- sorozatába tökéletesen beleillik a rendezvény.- Az idén 19 ezer néző előtt tar­tottam a bemutatókat, három nap alatt ötször léptem fel - mesélte Mókus. - Emellett az a megtisz­teltetés ért, hogy a fesztivál fő att­rakciójának számító motoros fel­vonulást, melyen úgy négyezren vettek részt, én vezethettem fel. Előttem ment egy nyitott platós TV-s stáb, ami felvette az egész felvonulást, valamint a két, előre kijelölt helyen az 5-10 perces vil- lámshowkat. Az egész várost le­zárták és több száz rendőr bizto­sította a zavartalan motorozást. Elképzelhető, mennyire megle­pődött mindenki, amikor hirte­len berontottam egy kofákkal teli aluljáróba és ott őrült gumi- füstöltetésbe fogtam. Addig nem is hagytam abba, amíg mindent be nem borított a sűrű, átlátha­tatlan füst. Innentől az emberek megvadultak, őrjöngtek, tapsol­tak, a stáb pedig vérszemet kap­va minden aluljáróba, sikátorba be akart küldeni. Mókus produk­ciójának híre nemcsak a riviérán Tánc a motorral a riviérán terjedt el. Hazafelé tartva a török vámosok előbb kérdezősködni kezdtek a motorokról, majd, ami­kor kiderült, a kaposvári stunt rideresbe botlottak, addig könyö­rögtek neki, amíg a határsávban rá nem állt egy rögtönzött bemu­tatóra. - Amikor elkezdtem bő- getni a motort, kirohantak a ba­rakkokból a határőrök, vámo­sok, rendőrök - folytatta Mókus. - Őrjöngtek, fütyültek, sikoltoz­tak, csak a mentők érkezése ve­tett véget a bemutatónak. Persze ráadást még így is kellett adnom, el kellett füstölnöm a maradék gumit a kerékről. ■ Vas A. Fullon a déli part FOTÓRIPORTERÜNK INKÁBB nem is készített képeket a siófoki Petőfi sétányon, mert éjfél után egy óra táj­ban az egyik baráti társa­ság azért húzta-ráncigálta a tömegben, hogy őket fotóz­za, a másik meg azért, hogy őket ne. Beindult a szezon, de amúgy robbanásszerűen és egyben alighanem a re­kordhétvége is megvolt má­ris, legalábbis a Balaton dé­li partján, annak is a ke­leti felén. Siófokon, vala­mint a Balaton Soundnak köszönhetően Zamárdiban még egyszer aligha lesznek egyszerre ennyien, ha csak nem a nyárzáró augusztus húszadika táji hosszú hét­végén. szóval, akik már-már kon­gatni kezdték a vészharan­got a balatoni szezon mi­att, azok azért most meg­nyugodhattak. Kilométer- hosszán alig lehetett sza­bad asztalt találni a kiül- dékben, legalábbis Siófok parti sétányán. Lehet per­sze, hogy akiknek a parttól messzebb van a vendéglátó egységük, azok ebből nem sokat vettek észre, vagyis hasznuk sem igen akad be­lőle, ám egyfelől egyálta­lán nem tűnt olybá, mintha a turistatömeg valóban Ba- latonfüredre szokott volna át Siófokról, másfelől biztos vagyok benne, hogy csak e hétvége alatt sokan sokat hozzá tudtak tenni a sze­zonvégi új autó árához... A vendégkör összetételé­nek elemzése külön tanul­mány témája lehetne, éjfé­lig a Petőfi sétány ebből a szempontból sem nyújtott olyan elkeserítő képet, mint amilyen a híre. A parti vir­radatba legközelebb kuk­kantunk bele, addig meg­marad ez a pozitívabb (Ba­golyvonat előtti...) kép ben­nünk. A portfolio.hu-n e közben arról lehet szavazni, hogy Siófok, Balatonfüred, vagy Keszthely-e a Balaton fővárosa. Rendőrök verték meg, ki kellett venni a veséjét Magyar dopping: sonka, szalonna és vöröshagyma erős emberek Fekete László ezúttal már csak vezényelt, de az utódok is győztek Karódon ► Folytatás az 1. oldalról A törzsőrmester ezen feldü­hödött, kiabálni kezdett ve­le, majd gyomron vágta, ami­re a sértett összeesett. Miután felállt, az őrmester is gyom­ron vágta, majd a házba indult az irataiért, ám a törzsőrmes­ter utána ment, s kirángatta az udvarra. A sértett összeesett, erre a rendőr oldalba rúgta - a megtámadott ettől olyan sérü­léseket szenvedett, hogy ki kel­lett venni a veséjét, s a szakér­tő szerint életveszélyes állapot­ba került. A nyomozó ügyész­ség börtönbüntetést javasolt a vádlottakkal szemben a vád­iratban. ■ A. V. Na, először próbálják megemel­ni ezeket a golyókat a polgár- mesterek! - vezényel bemele­gítést Fekete László, hajdani vi­láglegerősebb a karádi futball- pálya mellett kialakított plac- con, amit százak állnak körül. Jeles esemény ez Karádon, ilyen még nem volt: magyar-szlovák erősember-válogatott összecsa­pás, visszavágó. Merthogy az odavágót néhány hete a szlová­kiai Deákiban, Karád testvér- településén már lebonyolítot­ták. - A magyar-szlovák barát­ság erősítésének a jegyében ta­láltuk ki ezt a válogatott mécs­esét Fekete Lászlóval - mond­ja Schádl Szilárd karádi polgár- mester. De a falu első emberének már a pályán van jelenése, Fe­kete szólítja Deákiból érkezett kollégájával együtt. Mi taga­dás, a legkönnyebb, földre he­lyezett kőgolyóbist (a legnehe­zebb 170 kiló) is csak alig tud­ják megmozdítani, nemhogy az állványra emelni. Holtver­seny, hirdet eredményt a ma már csak műsorközlő szerep­ben tündöklő valamikori leg­erősebb magyar, hogy rögvest átadja a terepet a profiknak. Öt próba vár a három csapatra (egy magyar, két szlovák), s a végére kiderül, hogy a múltkori sima magyar győzelem után ezúttal is hiába óhajtoznak a vissza­vágásra a vendégek. Már az el­Harc a mázsákkal Karádon ső versenyszámban, a golyópa­kolásban is lemaradnak, egyi­kük meg se tudja mozdítani a legnehezebbet, hiába kiabálja egy szakértő a közönség sorai­ból, hogy „először a térdedre te­gyed!" Fekete meg is jegyzi: se fül, se nyél, se fogás, a golyó egy ilyen szerzet. Ő már csak tud­ja, mert a mai napig ő tartja eb­ben a világrekordot; kilenc éve állította föl, egy 232,5 kilós go­lyóbist tett fel 1,3 méter magas­ra. És - jegyzi meg - arra a leg­büszkébb, hogy mindezt sonká­val és vöröshagymával érte el, amit nem mutat ki semmilyen doppingteszt... A következő próbát a humo­ros showman 65-70 éveseknek is ajánlja, ízületeik „karban­tartására”: előbb 200, majd 250 kilós súlyokkal kell megtenni húsz-húsz métert időre; súlyok a lábak között, olyanok a lépések, mint a kacsáé...Ebben és a kö­vetkező számokban is a magyar csapat a jobb, a koffercipelés pél­dául e műfajban azt jelenti, hogy két darab 140 kilós szerkezetet kell fölkapni és „elszaladni” ve­le negyven méterre. Próbázhat- nának itt estig, a magyarokat aligha lehetne legyőzni. De öt szám után eredményt hirdet­nek, hiszen még csak most jön az eszem-iszom, azután meg a koncert, a karádiak ismerik a dörgést, náluk a falunap is két­napos... ■ Fónai Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom