Somogyi Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-11 / 160. szám

2013. JÚLIUS 11., CSÜTÖRTÖK 3 MEGYEI KÖRKÉP Sámlival várják a vonatot a falusiak síntorna Nagy lépés az utazóközönségnek, kis lépés lenne a vasúttársaságnak ► Folytatás az 1. oldalról Nagyfaludi József azt mond­ja: kénytelenek voltak ehhez a furcsa megoldáshoz folyamod­ni, másképp nem tudnának fel­szállni a vonatra. A házaspár azt mondja, ezeket a vonatokat bi­zonyára nem ide tervezték, hi­szen nem is ide valók. Barcson 20-30 centiméterrel már meg­emelték a rámpát, a kisebb te­lepüléseken élők azonban egye­lőre csak vágynak a magasítás­ra. Szerintük talán több utas is lenne a vonaton, most ugyanis sokan inkább elkerülik az állo­mást, és másként oldják meg az utazásukat.- Nagyon félek, ha utazni kell, pedig Kaposvárra havonta egy- ' szer megyek kivizsgálásra, és in­kább a hajnali buszt választom, hogy bejussak Barcsra, mert a vonatra egyszerűen nem tudok felszállni - teszi hozzá Nagyfalu­di Józsefné, Margit. - Lefelé sem könnyebb, régebben volt kapasz­kodó és hátrafelé lemásztunk; most azonban szabályosan úgy esünk le a vonatról. A falubeliek szerint elég len­ne 20-25 centiméteres magasí­tás a peronon, de csak 10 méte­ren, ahol az utasok fel és leszáll- nának. Addig azonban marad az a faramuci helyzet, hogy az állo­másról utazni kívánókat a csa­ládból egy személy csak azért kí­séri ki, hogy a lépcsőkön fel tudja nyomni, illetve visszaérkezéskor is valakinek várnia kell a hoz­zátartozót, hiszen képtelenség másképpen egyedül leszállni. Nem is beszélve a nagyobb cso­magokról, amiket úgy kell nagy nehézségek árán feltolni. Megoldható lenne a probléma: sokszor inkább nem utaznak az utasok Forrásra várnak- a pécs-gyékényes vonal Péter- hida, Darány, Babócsa megállói­ban a jelenlegi peronmagasság sínkorona szintű (a sínszál tetejéig ér), mely az érvényben lévő MÁV szabványnak megfelel - reagált megkeresésünkre szerdán a MÁV ZrL kommunikációs igazgatósá­ga. - A barcsi állomáson 2012- ben az I-Il. vágányok között 50 méter hosszban és a 11-111. vágá­nyok között250 méter hosszban készült el a sínkorona szintje felett +15 cm magasságú peron. A MÁV Zrt-nél természetesen folyamato­san napirenden van a kedvezőt­len infrastruktúra-viszonyok fel­számolása. A peronok átépítését, korszerűsítésétforrások függvé­nyében, a prioritások (például az utasforgalom nagysága) alapján tudja tervezni a vasúttársaság. Közölték: Péterhida, Darány, Ba­bócsa megállóhelyein 2013-2014. évben még nem terveznek peron korszerűsítést, magasítást. (H. M.) BH Azok a régi szép idők STABILNAK LÁTSZIK és jó StlU- pabírásúnak Nagyfaludiék sámlija. Egyenesen a kiskertből került a pályaudvarra. Sok dél-somogyi településen ismer­tek rá a problémára. A régi fil­mek jutottak eszembe, amikor a fekete-fehér vásznon beállta vonat az állomásra, a kalauz fogta a kis „szakosított” sámli­ját és minden egyes utasnak segített fel, illetve leszállni. Ré­gi, szép idők... J.G. Bogdán Lászlóné minden hó­napban unokáját viszi kontrollra Péterhidáról Pécsre. Ő sem meri a helyi vasútállomáson való fel­szállást vállalni. Inkább a körül­ményesebb buszozást vállalja, mivel beutazik Barcsra, majd ott száll fel a vonatra. A Somogyi Hírlapot több dél-somogyi településen élő ke­reste meg a problémával: Péter­hida mellett Darányban és Babó- csán is hasonló gondokkal küsz­ködnek a vasúttal utazók. Több község lakói kiáltanak segítségért, akik a Nagykani- zsa-Pécs vasútvonal mentén lak­nak, ugyanis számukra lehetet­lenné vált a vasúton való közle­kedés - mondja a babócsai Ka- lányos István. - A gondok legin­kább az idősebbeket, a gyerme­kes anyákat érinti, mivel szá­mukra egyszerűen lehetetlen a kocsikba való fel, illetve leszál­lás segítség nélkül, de baleset- veszélyes a fiatalok számára is. Egy másik babócsai olvasónk azt panaszolja, hogy a nagykani­zsai nyugdíjas nagynénje azért nem tud látogatóba jönni, mert a magas lépcsőről nem tud, illetve nem mer leszállni. Legutóbbi lá­togatásakor is a lépcsőkön állva, hangosan kért segítséget az előt­te lévő kocsiból kiszálló utastól, hogy segítsen neki. ■ Jeki G. Mérgezés? Méhek pusztultak el Somogytúmál ► Folytatás az 1. oldalról Megállapították, hogy a rovarok esetében feltehetően növényvé- dőszer-mérgezés történt. Vizsgál­ják, hogy más élőlényeket is érin­tett-e a mérgezés. A Greenpea- ce értesítette az illetékes ható­ságokat, több mintát is vett, me­lyek elemzése folyamatban van. A helyzet tisztázása érdekében a Greenpeace az érintett napra­forgó és a méhtetemek vizsgála­ta érdekében a Nemzeti Élelmi­szerbiztonsági Hivatal velencei laborjához fordult. Az élővilág ro­varokon túli, további fenyegetett­ségétől tartva megkereste a te­rületileg illetékes Balaton-felvi- déki Nemzeti Park Igazgatósá­got is, akik meg fogják vizsgál­ni a közeli gyurgyalag telepeket (a gyurgyalag előszeretettel fo­gyaszt méheket), mert nem ki­zárható, hogy a mérgezés ezeket a fokozottan védett madarakat is érintette. A Greenpeace közlését Molnár Jenő, a térség méhegész- ségügyi felelőse is megerősítet­te, aki egyben az eset egyik ká­rosultja is, öt másik méhésztár­sa mellett. Molnár Jenő szerint az utóbbi években rendszeresen megtörténik a térségben, hogy napraforgó-virágzás idején eltűn­nek a kijáró méhek, tapasztalata­ik szerint a méhészek panasza­ikkal nemigen érnek el semmit, csak ha már pusztulnak egyéb védett állatok is. ■ F. I. MEGKÉRDEZTÜK: VÖRÖS VAGY FEHER, BOR VAGY SOR? A balatonszemesi Bujdosó család 2009-es Bujdosó Balatonboglá- ri Farkastanya (Cabemet Franc) bora lett Somogy bora 2013-ban, a siófoki Piroska Csárdában tar­tott szerdai borbírálat szakmai és társadalmi zsűrijének értéke­lése alapján. Tizenötödször tar­tották a Somogy Bora választást, idén huszonnégy mintát kóstol­hattak a zsűritagok, a megye leg­kiválóbb nedűit, többségében a Dél-balatoni Borvidékről. Ahogy Gelencsér Attila megyei közgyű­lési elnök Is hangsúlyozta, ez a versengés is a megye borterme­lőit kívánja segíteni, hogy nép­szerűbbé válhassanak a somogyi borok, könnyebben találjanak pi­acot, munkahelyek létesüljenek. A szakmai zsűrit Molnár Olivér, az Országos Borászati Intézet nyugalmazott igazgatóhelyette­se elnökölte, Gádor Dénesnek, a Dél-Balatoni Borút Egyesület el­nökének, valamint Szőke Bar­nának, a badacsonyi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet szak­értőjének társaságában. A társa­dalmi zsűrit megyei vezető sze­mélyiségek alkották a megyei fő­ügyésztől a megyei TISZK-főigaz- gatóig. A Somogyi Hírlap bora 2013-ban a kéthelyi borászat Sa- uvignon Blanc-ja lett, a Dél-bala­toni Borút borának Légüék 2011- es Chardonnay-jét választották, a Nemzeti Agrárkamara bora pe­dig Bujdosóék 2009-es Cabemet Cuvee-je lett. ■ F. I. gelencsér Attila, a Somogy megyei közgyűlés elnöke: - Spor­tolóként sokáig absztinens vol­tam, a kérdés tehát nálam nem volt kérdés. Az ilyen alkalmak arra jók, hogy a laikusok számá­ra is megismerhetővé tegyék a borkóstolás élményét, s a kiváló somogyi, balatoni borok termelői megismertessék munkájuk gyü­mölcsét. sárdi árpád, a megyei közgyű­lés korábbi alelnöke: - Szinte va­lamennyi megyei borversenynek részese lehettem. Szeretem a jó borokat. Kitűnő dél-balatoni bo­rokra lehetünk büszkék, az egész országban egyre ismertebbek és rangos országos elismeréseket is arattak a borászok az utóbbi idő- ben.Kedvencem a Rajnai Rizling és az Irsai Olivér. holovits huba balatonfóldvári polgármester: - Először vagyok a megyei borverseny társadalmi zsűrijének a tagja. Szívesen tet­tem eleget a meghívásnak, nem vagyok nagy borszakértő, de a Dél-Balatoni Borvidék sikereire magam is büszke vagyok, tavaly éppen a földvári illetőségű Pod- maniczky-pincészeté lett Somogy bora. A Bujdosó családé Somogy idei bora választás A megyei bortermelők piacra jutását is segíti a borverseny JEGYZET KERCZA IMRE Fólia a kirakaton benéztem volna a frissen nyílt nemzeti trafikba, de nem láttam be. Ettől vala­mi különös borzongás fogott el, mert titkot sejtettem mö­götte. csak később világosítot­tak fel, hogy a nemzeti do­hányboltoknak kötelezően meg kell akadályozni a be­látást, nehogy a gyerekek vagy a nemdohányzók meg­lássák, hogy mit árusíta­nak benne. Különösnek tar­tom ezt a megoldást, hiszen számos hely van, ahova a 18 éven aluliak nem igazán nézhetnének be. De mégis benéznek. Nem tudom miért e nagy titkolózás, hiszen az élet tapasztalatokkal is jár. Vizionáltam, hogy a nemze­ti dohányboltok után megje­lennek majd az utcán a lesö­tétített ablakok, nemzeti ital­boltok, s abban is csak fel­nőtteket szolgálnak ki. Csak azt nem tudom, hogy mitől nemzetiek ezek? Valamikor gyerekkoromban az apám még elküldhetett cigarettá­ért a boltba. Ma már nem le­hetne ezt megtenni. Tudom, az egészségünkért csinálják mindezt, de hát az egészség­re nem csak egyedül a niko­tinfüst a káros. Hanem ká­ros az idegeskedés is, ame­lyeket a politika gerjeszt, JE amikor mindenféle korlátok közé próbálja szorítani az emberi cselekvést. szóval nem értem ezt a nagy titkolózást, ezt a bezárkó­zást, hiszen a tiltás - bizo­nyíték rá a múltunk - nem igazán vezet egyedül ered­ményre. A meggyőzés sok­kal eredményesebb. Tüdőm, "a bűnre" vezető alkalmak számát csökkenteni kell, de aligha jó, hogy ha ezt ilyen drasztikusan teszik. ja És még csak annyit, nem dohányzom. Tehát, nem is le­szek látogatója a nemzeti do­hányboltoknak. Csak a kí­váncsiság vitt be, hogy meg­nézzem, mi az, ami ennyi­re titkos. titkot nem találtam. Megfúrták a siófoki kórházat ► Folytatás az 1. oldalról Török Krisztina főigazgató egy konferencián arról számolt be: a 487 milliárd forintos forrás­ból nagyon sokat még nem is tudtak lehívni, noha az idei az uniós fejlesztési ciklus utol­só éve. A sürgősségi ellátás fej­lesztésére fordítható 34,6 mil- liárdból eddig tízet költöttek el a hazai gyógyító intézmé­nyek, s az 53 projektből 30 va­lósult meg. A kórházi fejleszté­sek 52 nyerteséből nyolc zárta le a projektjét. Hangsúlyozta: a következő hét évben jóval ke­vesebb forrás jut egészségügyi fejlesztésre, ezért jobban is kell beosztani a pénzt. ■ Fónai I. ■ Ön miért nem száll vonatra? Szavazzon hírportálunkon —• ma 16 óráig: SONLINE.hu j/ A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom