Somogyi Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)
2013-07-09 / 158. szám
— EU-pénz: rekordszintű kifizetések MINDEN EDDIGINÉL több forrást sikerült eljuttatnia az uniós intézményrendszernek a pályázókhoz 2013 első felében: a kifizetett támogatások összege június végére meghaladta a 630 milliárd forintot - közölte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A 2007-2013-as időszakban kifizetett források nagysága megközelíti a 4000 milliárd forintot. Ugyanakkor bizonyos területeken, mint például a környezetvédelem, egészségügy, főutak rekonstrukciója és a közigazgatás fejlesztése további erőfeszítésekre van szükség - emelte ki az NFÜ. ■ VG Stagnál az 0ECD konjunktúramutatója hat hónapnyi csökkenés után májusban nem romlott tovább a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által készített magyar konjunktúra- mutató. At index az áprilisi felülvizsgált 98,72 pontról 98,75 pontra nőtt. A mutató tavaly októberben, 99,43 ponton volt a csúcson. A 100 pont alatti értékek azt jelentik, hogy a hosszú távú át- lágnál lassabb növekedésre van kilátás, míg a 100 pont feletti értékek ennél gyorsabb növekedést vetítenek előre. Az OECD-tagálla- mok átlagos indexe 100,55 pontról 100,62 pontra, míg az euróövezeti mutató 100,13 pontról 100,26 pontra javult. ■ MTI VM: kétmilliárd forint tanyafejlesztésre a tanyafejlesztési program idei, harmadik ütemében kétmilliárd forintnyi támogatásra lehet pályázni hétfőtől augusztus 7-ig - közölte Budai Gyula. Az önkormányzatok 200 ezer euróra, míg az egyéni gazdálkodók 7500 euróra pályázhatnak. Az önkormányzatoknak és a fiatal gazdáknak 10, míg az egyéni pályázóknak 25 százalékos önerővel kell rendelkezniük. A Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: a támogatást 100 százalékban nemzeti forrásból biztosítja a tárca. Az idén hét megye 68 járásának 724 településéről lehet pályázni. ■ MTI Négymilliárd euró biotechnológiára A 2014-től induló BRIDGE keretében 7 év alatt 3,8 milliárd eurót fordítanak ipari biotechnológia alapú fejlesztésekre - hangzott el a biotechnológiai köz- és a magánszféra közötti partnerségről szóló nyílt napon. Egymilliárd eurót a Ho- rizon2020 keretprogram keretében az EU, 2,8 milliárd eurót a biotechnológiai nagyvállalatokból álló konzorcium biztosít. ■ VG Esnek a gabonaárak aratás A közepesnél jobb búzatermést várnak idén Jelentősen javult a hazai vállalkozások bizalma FORRÁS: KSH 37ttl 410713972 Jó termés, és rohamosan csökkenő árak jellemzik az idei aratást. Ahol jó termésátlag lesz, ott profitot is elkönyvelhetnek a termelők, az árzuhanás az állat- tenyésztőknek kifejezetten kedvez. ,/ ad Braunmüller Lajos „Az árpa aratása néhány napon belül befejeződik az országban, az elmúlt napok zivataros időjárása miatt azonban nehezen indul a búza betakarítása” - nyilatkozta a Világ- gazdaságnak Vancsura József. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke hozzátette: a záporok sajnos rontottak a minőségen is, hogy pontosan mennyit, azt egyelőre még korai lenne megmondani. „Egyelőre csak kevés búzát arattak le, az eddigi adatok biztatóak, és azt mutatják, hogy nincs nagy minőségi differencia a különböző területekről származó búzák közt.” „Egyelőre továbbra is úgy látjuk, hogy országosan meglehet az ötmillió tonnás búzatermés, amelyhez országos átlagban hozzávetőleg 4,6 tonnás hektáronkénti termésátlag szükséges. Ahhoz azonban, hogy a termelők profitot tudjanak realizálni, a jelenlegi árszintek mellett ennél magasabb, öt tonnás termés kell” - fogalmazott Vancsura. Erre a hektáronkénti hatékonyságra a termelők egy részénél van lehetőség. Az árakról szólva Vancsura megjegyezte: „a nagyobb kereskedőcégek már adnak ajánlatokat a betakarítandó búzára, ez 41 ezer és 45 ezer forint között mozog tonnánként.” Az árak csökkenése általánosnak mondható a szántófü- édi növények piacán. „A mai árak az árpa esetében 40-42 ezer forintról szólnak tonnánként, a búza esetében minőségtől 42 és 48 ezer forint között mozognak az ajánlatok, a legfelső ár azonban csak a javítóbúzára érvényes” - jelentette ki a Világgazdaságnak Raskó György. Az agrárközgazdász hozzátette: hasonló árzuhanás figyelhető meg a későbbi beta- karítású napraforgó esetében is. „A napraforgó korábban 130 ezer forintba került tonnánként, ez ma már 100 ezer körül van, és várhatóan tovább csökken majd, 90 ezer forint környékére” - tette hozzá Raskó. Hozzátette: a gabonafélék, a takarmány-alapanyagok piacán megfigyelhető általános árcsökkenés egészen biztosan jó hatással lesz a hazai állattenyésztőkre, és ezen keresztül Meglehet az ötmillió tonna az őszi árpát 193 ezer hektáron aratják idén, az átlagos terméshozam 4,5 tonna körül alakul hektáronként. Az árpa az egyik legfontosabb takarmány-alapanyag, ám mivel a hazai sertésállomány csökken, a gabona piacán egyre fontosabbá válnak a külföldi vásárlók. A búza esetében a termőterület jóval nagyobb, 1,1 millió hektár, a termés a korábbi becslések szerint akár 5 millió tonna körül alakulhat idén. Ez a mostani próbavágások szerint is megalapozott várakozásnak tűnik. a húsiparra is. A baromfiipar területén akár bővülés is elképzelhető. Az agrárközgazdász szerint idén ugyanakkor a növénytermesztők jelentős bevételtől esnek el a jogszabályi környezet változása miatt. Mint ismert, egy két évvel ezelőtti módosítás óta a termelők vis maior esetén nem kötelesek a „jó erkölcsbe ütköző” terményértékesítési szerződések maradéktalan betartására. A korábban megkötött kontraktusok esetén a gazdának akkor is le kellett szállítania a szerződött mennyiséget, ha például a jégkár miatt saját termése tönkrement. Ilyen esetekben a termelők terményvásárlásra kényszerültek. A gazdák kiszolgáltatottságának enyhítése érdekében módosult a jogszabály, és vis maior esetén a termelő nem köteles helytállni. A lépés eredményeképp azonban mára egyáltalán nem kötnek szerződést a kereskedők a termelőkkel, emiatt az aratáskor irányadó rendkívül alacsony árak érvényesülnek. Raskó a termelők elmaradt árbevételét 20-30 milliárd forintra becsülte lapunknak adott nyilatkozatában. index Az előző negyedévhez képest rendkívüli, 15 pontos emelkedést követően jelenleg -11 ponton áll a hazai vállalkozások egyéves várakozásait jelző K$amp;H kkv bizalmi index. Ez az utóbbi évek legnagyobb pozitív irányú változása - derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legfrissebb adataiból. Az 500 hazai mikro-, kis-, és középvállalkozás megkérdezésével június elején végzett negyedéves kutatás értékéhez hasonlót legutóbb két éve mutatott. Ez a pozitív irányú változás az utóbbi évek legnagyobb ugrása, amellyel megtörik a tavalyi évre jellemző bizonytalanság, ugyanis második negyedéve emelkedik az index. A bizalmi indexet meghatározó tíz tényező közül majdnem minden részindex növekedett, ezen belül is a vállalati hitelkamatokat, a gazdaságpolitikát és a versenyhelyzetet illetően kiemelkedően nagyot ugrottak a vállalkozások várakozásai A legnagyobb növekedés a vállalati hitelkamatok részindexnél látható, amely 32 pontos emelkedés után -8 ponton áll. Ez megközelíti az iadex kezdetékor, 2005 elején mért értéket. „A vállalati hitelkamatokkal kapcsolatos optimista várakozások valószínűleg összefüggnek a nemrég indult, igen kedvező kamatozású növekedési hitelprogrammal” - magyarázta az eredményeket Németh László, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője. Az ágazatokat tekintve az ipari, építőipari vállalkozások bizalma javult a leginkább, mintegy 22 ponttal, az agrár- szektorban nem látható bizalomnövekedés. A várakozások javulása minden árbevételkategóriára jellemző, leginkább azonban a középvállalkozások várakozásai emelkedtek, 17 ponttal. így a 300 millió forint nettó éves árbevételt meghaladó cégek bizalma a pozitív tartományba került, ilyen legutóbb két éve volt. ■ YG Az elmúlt húsz évben hivatalt betöltő miniszterelnökök és államfők mellett német politikusok, köztük Hans-Dietrich Genscher volt külügyminiszter búcsúztatták el tegnap Horn Gyulát, aki 81 éves korában június 19-én hunyt el. A budapesti Fiumei úti Nemzeti Sírkertben tartott temetés után négy-öt ezer ember rótta le kegyeletét a volt kormányfő ravatalánál, ahol többségük vörös szegfűt helyezett el. Halálos támadás egyiptomi tüntetők ellen lövöldözés Legalább 42 halálos áldozatot követelt Egyiptomban az a támadás, amelyet a Köztársasági Gárda laktanyája előtt Mohammed Morszi megbuktatott elnök hívei ellen intéztek. A hadsereg cáfolja, hogy ők támadtak volna a Morszi fogva tartása ellen tiltakozókra, szerintük terroristacsoport áll a lövöldözés mögött. Ez a Muzulmán Testvériség híveit nem győzte meg: a szervezet „a forradalmat elrablók” elleni felkelésre buzdította az ország népét. A mozgalom által alapított Igazságosság és Szabadság Pártja egyúttal felszólította a nemzetközi közösséget, hogy avatkozzon közbe „egy újabb tömegmészárlás, egy újabb Szíria kialakulásának megakadályozása érdekében”. A múlt heti katonai hatalom- átvétel óta százezrek tüntetnek az ország több városának utcáin. Magyarország egyiptomi nagykövete azonban úgy látja: az országba látogató magyar turisták döntő többségének célállomásán, a Vörös-tengerhez közeli üdülőhelyeken, például Hurghadában és Sharm el-Sheikh-ben nyugalom van. A Kossuth Rádió 180 perc című műsorának nyilatkozó Kveck Péter ugyanakkor felhívta a figyelmet: Kairóban és Alexandriában folytatódnak a megmozdulások. ■ VG
