Somogyi Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-08 / 157. szám

2013. JÚLIUS 8., HÉTFŐ 7 BELFÖLD - KÜLFÖLD Egyiptomban minden óránként változik ideiglenes A hadsereg határozottan leszámol a Muzulmán Testvériség minden próbálkozásával Egyiptomban a hétvégén is folytatódtak az összecsapá­sok az eltávolított államfő hí­vei és a katonai hatalomátvé­telt üdvözlő tömegek között. Az ideiglenes kormányfő akár a Nobel-békedíjas el­lenzéki politikus, Mohamed el-Baradei lehetne. AS-összeállítás Nem nyugszanak a kedélyek Egyiptomban. A legnagyobb arab népességű észak-afrikai országban már többen haltak meg az utcai összecsapásokban a katonai hatalomátvétel óta, mint ahányan életüket vesztet­ték a korábbi demonstrációk­ban. A háziőrizetbe helyezett Mohamed Morszi elnök hívei a múlt pénteki nagyima után megpróbálták kiszabadítani a volt elnököt Kairóban, ám már a gárdisták laktanyájáig sem jutottak el, mert hatalmas tö­meg állta útjukat. Először vere­kedés tört ki a két tábor között, majd lövöldözni kezdtek. A hadsereg alakulatai ekkor avatkoztak közbe - meglehető­sen egyoldalúan: a Morszi-hi- vekre lőttek. A hadsereg ké­sőbb közleményben arról tájé­koztatott, hogy nem éles lőszert használtak, ám a BBC helyszí­nen tartózkodó tudósítója azt jelentette, hogy többen meghal­tak, az egyiptomi főváros egyik központi részén szabályos vér­fürdőt rendeztek a katonák. Kairó mellett Alexandriában és tucatnyi más nagyvárosban voltak tüntetések és ellentünte­tések, egyes hírek szerint már 36 a halálos áldozatok száma, és több mint ezer sebesültet ápolnak a kórházakban. A félreállított elnök hívei a világot igyekeznek győzködni, hogy az egy éve demokratiku­san megválasztott államfőtől törvénytelen puccsal vették el a hatalmat. A jogi megítélés meglehetősen kényes, hiszen ha katonai puccs történt, akkor például az Egyesült Államok kormányzata elviekben sem támogathatná az új hatalmat, segélyek folyósításáról pedig végképp nem lehetne szó. A Tamarud (arabul: lázadó) ellenzéki mozgalom viszont nem törődik az iszlamista Mu­zulmán Testvériség dühös ki­rohanásaival. Ha kell, a háta mögött tudhatja a katonaságot, s ha kell, megkezdheti az új vá­lasztások előkészítését. Addig is ideiglenes állapotok uralkod­nak. Egyiptomban ma tényleg minden (és majdnem minden poszt) ideiglenes. Ideiglenes az államfő, Adli Manszúr, az al­kotmánybíróság addigi elnöke. És ideiglenes volt a hír, hogy felkérték miniszterelnöknek, a 71 éves Mohamed el-Baradeit. Utóbbi ismert ellenzéki politi­kus, nem mellékesen a Nemzet­közi Atomenergia-ügynökség Nobel-békedíjas volt főigazga­tója, aki egy liberális-baloldali pártszövetséget vezet. El-Baradei megbízását a Ta­marud közölte, ám az elnök szóvivője cáfolta a hírt. Pedig egyértelműen ő volt az esélyes kormányfőnek, hiszen az el­lenzék korábban őt választotta képviselőjévé a hadsereg által bejelentett politikai átmenet megvalósításában. El-Baradei személyét elfogadnák a nyugati kormányok is. A héten drágulhat a benzin és a dízel A KISZAMITHATATLAN egyiptomi helyzet minden bizonnyal hatás­sal lesz a benzinárra is. Ma­gyarországi elemzők azt feltéte­lezik, hogy a héten akár hat fo­rinttal is többet kell majd fizet­nünk a benzinért, 4-5 forinttal többet a dízelért, és nem kizárt, hogy a hét második felében még jobban a zsebünkbe kell nyúlni majd a tankoláskor. A múlt hét eleji 101 dolláros szintek közelé­ből a hét második felére már a 107 dollárt is megközelítette a Brent árfolyama Egyiptom mi­att, ez pedig a finomított ter­mékárak jegyzésáraira is rá­nyomta bélyegét. Ráadásul a forint a múlt héten nem tudott erősödni a dollárral szemben. Növekvő értékesítés a német autómárkáknál piac Jelentős növekedést ért el a BMW és a Daimler is júniusban. Utóbbi vállalat esetében ráadá­sul már ismertek az első féléves értékesítési adatok is, amelyek nem adtak okot a panaszra. A csoporthoz tartozó Mercedes az év első hat hónapja során csak­nem 700 ezer gépkocsit értéke­sített, ami 6,4 százalékos növe­kedést jelent. Az utolsó hónap kimondottan erős lett, ugyanis 132 ezer járművet adfaKel, ami 8,3 százalékkal múlja felül az egy évvel korábbi értéket. A kedvező értékesítési trend a vál­lalat előrejelzése szerint tovább­ra is fennmaradhat. Jelentős az indiai növekedés mértéke is, de a teljes eladott darabszámhoz még mindig nem jelentős az ország hozzájárulása. A BMW értékesítéseit még nem tette közre, de egyik legjelentősebb piacán, Amerikában idén 173 ezer gépkocsit adott el, ami 9 százalékos ugrás. ■ N. A. Gigaprojektek készülődnek az E.0nnál két hatalmas fejlesztésről is beszámolt pénteken az E.On. Európai vonatkozású hír, hogy a Dong és a Masdar nevű vállalat­tal hivatalosan is átadták közös projektjüket, a világ legnagyobb offshore, vagyis tengerre telepí­tett szélerőmű parkját a London Arrey-t, ami Anglia partjainál található. A teljes kapacitás 630 megawatt, amivel 500 ezer brit háztartást fognak ellátni. A projekthez a Siemens 175 szélkereket szállított, melynek üzemeltetését is ellátja. A rész­leges termelés már áprilisban elkezdődött. A másik jelentős hír, hogy a brazil MPX-ben 36 százalékos részesedéssel rendelkező E.On bejelentette, hogy a társaságnál zajló 300 millió eurós tőkeeme­lésben a tulajdonosi részesedé­sének megfelelően mintegy 100 millió euróval vesz részt. ■ Nagy András FORRÁS: ERSTEBANK HUNGARY ZRT. ÉS ERSTE BEFEKTETÉSI ZRT. - ELEMZÉS Prémium- szolgáltatások a Sólyomtól nemzeti Valamivel több mint másfél év után lehetne Ma­gyarországnak ismét nemzeti légitársasága, igaz, állami tőke nélkül. Malév-gép 2012. febru­ár 3-án, 66 évi működés után landolt utoljára, a cég fizetés- képtelenség miatt beszüntet­te a működését. A Magyar Nemzet napilap információi szerint augusztusban viszont hat repülővel megkezdi légi pályafutását a Sólyom - a cég­bíróságon mindenesetre június 13-tól már hatályos a Sólyom Hungárián Airways Kft. válto­zásbejelentése. A cég képviselője az a Vágó József, aki korábban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légi­közlekedési Igazgatóságának az igazgatója volt, s aki a múlt heti hír óta egyelőre senkinek sem kívánt nyilatkozni. A hí­rek szerint a Sólyom a fapado­sokat akarja középtávon kiszo­rítani a piacról, és már a földi ellátásban is olyan prémium szolgáltatásokat nyújtana uta­sainak Ferihegyen, mint pél­dául a Turkish Airlines. Áz au­gusztusi nyitánynál hat géppel rendelkezne a Sólyom, ami azt feltételezi, hogy hatvan pilótát kell alkalmaznia. A Malév ko­rábbi pilótáinak mindenképp jó hír lehet, hogy elsősorban rájuk számítanának. A cseppet sem kisléptékű tervek szerint 4 éven beül már ötven gépre bővülne a flotta, amely az eu­rópai és közel-keleti irányok mellett távolabbi úticélok felé is repülhetne. Szakmai számí­tások szerint az ötvenes flotta alsó áron is legalább 4 milliárd eurót érne. Az újság úgy érte­sült, hogy az első évben 700 munkatársat alkalmazna a Sólyom, ez három év alatt meg­közelíthetné a 3 ezer főt. A Sólyom már jövőre el akar­ja érni a Malév egykori évi hárommilliós utasforgalmát, s a tervekben 2017-re már nyolc­millió (!) utassal számolnak. Az információk alapján az üz­let mögött „közel-keleti kisebb­ségi befektetők” állnak. A Malév megszűnése után többször cikkezett a sajtó arról, hogy a kormánynak szándéká­ban áll feltámasztani a nemze­ti légitársaságot, ám komolyan soha nem került szóba a folyta­tás állami segédlettel. ■ Sz. Cs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom