Somogyi Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-08 / 157. szám

2013. JÚLIUS 8., HÉTFŐ 5 MEGYEI KÖRKÉP Csak egv év múlva záriák be a Napraforgó Óvodát Siófokon Lelki béke a forró puriba sütve fesztivál Aratóünnepet tartottak hétvégén a somogyvámosi Krisna-völgyben határozat Bezárják a Naprafor­gó óvodát, de mégsem most, ha­nem csak egy év múlva - így döntött a siófoki képviselő-testü­let. A szülőkkel rendkívüli érte­kezleten néhány napja közölték a hírt, hogy az apróságok a Fő utcai Napraforgó óvoda épüle­tének állaga miatt szeptember­től a foki-hegyi Katicabogár óvo­dába járnak. Néhány szülő más­nap felkereste leendő óvodáju­kat, ahol - így mondták lapunk­nak - némileg más fogadta őket, mint amivel az illetékesek a szülői értekezleten kecsegtették őket. Nem találtak három üres csoportszobát a Napraforgóból érkező kicsiknek, a dolgozók pe­dig a szülőktől értesültek a köl­tözés híréről. A lapunkat meg­kereső szülők feltették a kér­dést: mi lehet vajon a célja a vá­rosnak a Fő utcai ingatlannal? A Napraforgó óvoda 2014 nyarán zár be, a gyerekek el­látását azonban mindez nem érinti majd - így szól a siófoki képviselő-testület friss határo­zata. „Egyetlen dolgozótól sem válik meg a város, és az óvodai férőhelyek száma sem lesz ke­vesebb Siófokon. Ez utóbbi an­nak köszönhető, hogy az elmúlt években a központi étkezetés miatt a siófoki óvodák koráb­bi konyháiból csoportszobákat, foglalkoztatókat alakítottak ki, így az egyes intézmények befo­gadó képessége bővült. A testület egy nemrégiben elkészült szakértői véleményt is figyelembe véve hozta meg azt a döntést, hogy egy év múl­va a Napraforgó óvodából a kö­zeli Katicabogárba helyezi át a gyerekeket.” ■ A városházának nincse­nek konrét tervei az in­gatlannal A testületi ülésén elhang­zott: az épület adottságai, rossz állapota nem indokolja az in­tézmény hosszú távú fenntar­tását. - A gyermek érzékeny lény, fel kell készíteni a válto­zásra - indokolta Balázs Árpád polgármester, hogy az eredeti elképzeléstől eltérően egy év- . vei elhalasztják az óvodabezá­rást. Az ülésen az is szóba ke­rült: rendkívüli szülői értekez­leten kértek véleményt a terve­zett áthelyezésről. Több szülő is úgy foglalt állást: tisztában vannak azzal, hogy az épület korszerűtlen. Ezzel szemben a Katicabogár óvodában tága­sabb csoportszobákba, jobb kö­rülmények közé kerülnek az apróságok. A tavaszi beiratkozáskor a Napraforgóba mindössze ki­lenc kisgyermek jelentkezett (néhány éve még túljelentke­zés volt, „elitóvodaként” emle­gették Siófokon - a szerző), kö­zülük idén szeptemberben csu­pán öten kezdenek óvodába járni. A döntésben szerepet ját­szott továbbá az elavult épület mellett a lehetetlen parkolás is. Az 1900-as évek elején épült családi házból alakították ki az óvodát az ötvenes években. Az említett szakértői vélemény is azt fogalmazta meg: az áthe­lyezést szakmai és gazdasági szempontok is indokolják. Lapunk kérdésére a városhá­za azt felelte: nincsenek konk­rét tervei az önkormányzatnak a Fő utcai ingatlannal. ■ Fónai Imre Aratás a Krisna-völgyben. Tehén vontatta ekével forgatják a dús földet a közösség birtokán. A természetben élnek: a hagyományos eszközök kímélik a környezetet ► Képgaléria Sonline.hu Az önellátásra törekvő gabonatermesztés, a meg­újulóenergia-felhasználás esélyt ad a fejlődésre. Az új termést ünnepelték hétvé­gén a somogyvámosi Krisna- völgyében. Harsányi Miklós Életerős férfiak, betakarításban segédkező gyermekek, színes ru­hába öltözött fiatal lányok és asz- szonyok szorgoskodtak a völgy­ben: egy emberként mozdult meg a közösség. Igazi fesztiválhangu- lat uralkodott, s volt ok az ünnep­lésre: jó a termés, lesz elég búzá­ja a közösségnek.- íme, így is lehet növényt ter­meszteni, gazdálkodni, nem kell feltétlenül agyonmérgezni a föl­det, kizsákmányolni a környe­zetet - jegyezte meg Békési Er­nő, aki profiként kötötte kévé­be a búzát. A középkorú főváro­si férfi visszajáró vendég a so­mogyvámosi közösségben, ezút­tal 11 éves kisfiát, Botondot is magával hozta. - Sajnos, renge­teg rossz példát lehetne sorolni, hogy az emberi önzés és butaság milyen katasztrófákat okozott vi­lágszerte. A városban élők zöme szinte teljesen elszakadtak a ter­mészettől, miközben egyre hatal­masabb méretek ölt a környezet­szennyezés. Mindannyiunknak meg kell találnunk a lelki békét, mely a munkánkra is kihat. Sze­rencsére vannak reményteli he­lyek és közösségek, ahol a termé­szettel megtalálták a harmóniát. A gazdaság alapja a föld és a te­henek a közösségben. A krisná­sok fokozatosan terjesztik ki az önellátást 260 hektáros birtoku­kon. Búzát, rozsot, őszi árpát és hajdinát is termesztenek. Óvják a földet, műtrágyát, növényvédő szert nem alkalmaznak, kizáró­lag zöld-, és szerves trágyát, mely a tehenészetből származik, ahol több mint 40 szarvasmarháról gondoskodnak. Az állatok friss tejjel látják el a közösséget, ebből sajtot, tejszínt, írót és joghurtot készítenek. A termelés minden mozzanatát megtervezik a szán­tóföldtől a feldolgozáson át a rak­tározásig. A padlizsántól a papri­káig, a paradicsomtól a hagymá­ig szinte minden zöldség megte­rem náluk, a gyümölcs zöme is a saját gazdaságukból származik. A megújuló-energiát több terü­leten alkalmazzák: napelemet és szélenergiát használnak. Tűzifá­val fűtenek, 1993 óta csaknem 300 ezer fát telepítettek. S az is biztos: elképzelésekből nincs hi­ány: fűrészt, és cséplőgépet is mozgathatnak a munkába fogott ökrök, az állati erővel meghajtott új berendezés és telep egyelőre tervezés alatt áll.- Persze mi sem vonhatjuk ki magunk a természeti változások alól - mondta Barsi Attila, aki a mezőgazdasági termelés irá­nyításáért felel. - A klímaválto­zás következményeire nekünk is szükséges felkészülnünk, előbb-utóbb növelni kell majd az öntözött területek nagyságát. Miközben az aratócsapatok újabb és újabb sorokat vágtak a búzatáblában, további tervek raj­zolódtak ki.- Minden téren vigyázunk a minket körül vevő világra - je­gyezte meg Kosa Antal, aki a Krisna-völgy 1993-as alapítása óta tagja a közösségnek. - Örü­lünk a szép termésnek, a jó mi­nőségű, tömött szemeknek. Amit csak lehet, természetes módon igyekszünk megoldani. A gáz­olajtól, áramtól kevésbé függünk, bár van traktorunk, a vontatást általában ökrök segítségével old­juk meg. Betakarítás, cséplés, őrlés után az aratófesztivál sokak által várt pillanata következett. Fenséges illatok terjengtek alig néhány lépésnyire a gabonatábla köze­lében kialakított tábori főzőhe­lyen, ahol csapátit és purit, azaz lepényt sütöttek. A kóstolók'szá­mát tekintve szemernyi kétsé­günk sem lehet afelől, hogy lesz, aki megvalósítsa terveiket... ■ Harsányi Miklós Nyolc mázsa halat fogtak a maratonon töröcske Nyolc csapat indult a 20 órás versenyen, a fiatalok is helyt álltak Nyári munkán kereshetnek a kaposföi fiatalok ► Folytatás az 1. oldalról A szervezők este, éjszaka és délelőtt is mérlegelték a kifogott halakat, melyek 60 százaléka ponty volt, tizede amúr, a mara­dék keszeg. Egyszerre egy bot­tal és kizárólag úszós felszere­léssel lehetett horgászni, az in­dulók között régi ismerősként üdvözöltek egy 74 éves olasz fogorvost is. Az egyik páros, mely először indult a 20 órás tör- öcskei horgászmaratonon, igen­csak belehúzott: hét óra alatt 102 kilónyi halat fogtak.- Örülünk, hogy jól érezték magukat a vendégek - mondta Kozári Miklós, a házigazda Ka­posvári Sporthorgász Egyesület Görbült a bot. Izgalmakban bővelkedett a horgászmaraton elnöke. - Az ország távoli részé­ből is érkeztek indulók, a ren­dezvény az elmúlt időszakban sokak előtt ismertté vált. Kezd átalakulni a mezőny, a rutinos versenyzőkön kívül a fiatalok is szépen helyt álltak. A sikeren felbuzdulva eldőlt: jövőre is meg­szervezik a horgászmaratont. A Samu Tibor, Tóth Ferenc, Holdosi Péter és Oláh Gábor alkotta pusztakovácsi csapat nyerte a 2013-as versenyt, má­sodik helyen a Sefag HE Hap- py Fish csoportja végzett, har­madik a Stonfo-Vác lett. Vasár­nap rendezték meg a Top Mix versenyt: a 45 perces sprint­horgászat győztese Jezerniczky Balázs. ■ H. M. diákok A nyári munka kereté­ben húsz diákot foglalkoztat a kaposföi önkormányzat. Döntően pályázati forrásból valósul meg a program.- Többnyire 16-25 éves fiata­lok végzik a könnyebb fizikai munkát - számolt be Sztányi Ti­bor polgármester. - A középisko­lásokon kívül főiskolás és egye­temista jelentkező is van köztük. Hagyományteremtő szándékkal indítottuk az augusztus végéig zajló projektet, a négyórás mun­káért nagyjából nettó 35 ezer fo­rintot kapnak a fiatalok. Kisebb felújításnál, kerítés- építésnél és szemeteskukák el­helyezésénél is segítenek a di­ákmunkások. ■ Harsányi M. Szorgos kezek pakolják a búzakötegeket a hagyományos szállító járműre Készül a kóstoló Gyűlik a szál a kévébe Természetes szépség

Next

/
Oldalképek
Tartalom