Somogyi Hírlap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-07 / 131. szám
8 2013. JÚNIUS 7., PÉNTEK KOZELET^"" ;• ____ :: _______■ ■ : '■ ' . . ■ ' ■ ■ Á ' ■ . _ •_ '_____.___________- ______.______________' -______'__________________ HÍ RSÁV Nincs szó a szavazati jog elvonásáról az európai Parlament (EP) által kezdeményezett, az alapvető jogok magyarországi helyzetéről készített jelentéstervezetben nincs szó arról, hogy meg kellene vonni Magyarország szavazati jogát az Európai Unióról szóló szerződés alapján - közölte csütörtökön az EP szabadságjogi bizottságának jelentéstevője válaszul a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány neki írt levelére. ■ MTI Trafikügy: ügyészségi jogorvoslat kizárva A DOHÁNYTERMÉK-KISKERESKEDELMI jogosultság átengedésére vonatkozó jogszabályok nem jogosítják fel az ügyészt arra, hogy a nyilvános pályázat kiírására, elbírálására, a koncessziós szerződés megkötésére vonatkozó miniszteri döntéssel szemben pert indítson, vagy azzal szemben jogorvoslatot terjesszen elő - közölte Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője. ■ MTI 30 ezer teherautóban van nyomkövető az e-útdíj rendelettel érintett 200 ezer magyarországi jármű közül mindössze harmincezerben van nyomkövető eszköz - közölte a flottakövetéssel foglalkozó a Secret Control GPS Kft. saját adataiból számított becslése alapján. ■ MTI Minden SZÉP-zsebből vásárolható strandjegy július 1-JÉTŐL már nemcsak szálláshely-szolgáltatásért, hanem gyógyfürdő- és strandbelépőért is lehet a SZÉP-kártya mindhárom alszámlájáról fizetni. Új szolgáltatásként a szabadidős sportrendezvények nevezési díja is belekerült a kártyával fizethető körbe - tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium. ■ MTI Árvíz: a hétvégén jön a neheze készültség Törvény kötelezi az aktívkorúakat, hogy részt vegyenek a védelemben Braunmüller Lajos Elkezdődtek az egyelőre csak néhány tucat embert érintő kitelepítések, a legrosszabb forgatókönyv szerint 80 ezer embert kellene evakuálni, ám erre valószínűleg nem kerül sor. A szakértők szerint biztonságban van a főváros, és az almásfü- zitői vörösiszap-tározó is. A Szigetközben már kötelező a védelemben való részvétel. embert kitelepíteni, ha a víz elönti a lakótelepet, erre azonban valószínűleg nem kerül sor. Az esztergomi Prímás-szigetről ugyanakkor már negyven, Pilis- marótról pedig hetven embert kitelepítettek. Evakuálásra volt szükség Szentendrén is, itt sajtóhírek szerint a lakosság vonakodott elhagyni a lakhelyét. Kádár Kristóf, Szentendre önkormányzatának kommunikációs referense ugyanakkor lapunknak cáfolta, hogy konfliktus alakult volna ki. „A korábbi árvizeknél nem kellett evakuálni senkit, Kilenc térséget veszélyeztet az árvíz a Duna mentén - jelentette be Orbán Viktor csütörtök reggel a Belügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatóján. A miniszterelnök kiemelte Almásfüzitőt, ahol a 7-es számú vö- rösiszap-tározónak nem készült el teljesen a rekultivációja, de a szakértők szerint nem fenyeget a veszély, hogy a magas vízállás iszapszennyeződést mos a Dunába. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) környezetügyért felelős államtitkára tegnap szintén a vörösiszap-tározónál kialakult helyzetről tájékozódott a helyszínen. Illés Zoltán kijelentette: a tározó biztonságán van, ám szombat estig 24 órás ügyeletet rendelt el a tározónál. A legrosszabb forgatókönyv szerint csaknem 80 ezer fő kitelepítése jöhet szóba. Óbudáról kellene a legtöbb, 55 ezer A Szolidaritási Alaphoz fordul Magyarország minden vállalkozás és magánszemély kárbejelentését várja az állam, Magyarország ugyanis az EU Szolidaritási Alapjához fordul a védekezéskor felmerült költségek és a helyrehozatal kiadásainak megtérítéséért -jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Giró-Szász András. A kormányszóvivő elmondta: Németország, Csehország és Ausztria már pályázik az alaphoz. A károk összeírásakor az állam, az önkormányzatok, a vállalatok és a magánszemélyek ká ra egyaránt számít. az alap igénybevételéhez a keletkezett kárnak el kell érnie az adott ország GDP-jé- nek 0,6 százalékát. Magyar- ország esetében ez hozzávetőleg 170 milliárd forintot tenne ki, vagyis egy rendkívül pusztító árvíz esetén lenne jogosult az ország a segítségre. Budapesten a Margitszigeten csütörtökön is sokan töltötték a homokzsákokat és építették a gátat ezért inkább megdöbbenésről volt szó. Most a magasabb vízállás indokolta a kitelepítést, és csak egy ártéri városrészt, tíz ingatlant érintett” - mondta el a Világgazdaságnak Kádár Kristóf, aki hozzátette: csütörtökön rendben lezajlott az emberek elköltöztetése. A Római-parti védmű magasításával minden valószínűség szerint elkerülhető a csillag- hegyi terület kiürítése a Duna áradása miatt - mondta csütörtöki, a helyszínen tartott sajtó- tájékoztatóján Tarlós István fő- polgármester.Hangsúlyozta: a jelenlegi vízszintnél meg tudja védeni Csillaghegyet és Óbudát a gátrendszer, de mivel Csillaghegy három pontja mélyebben fekszik, ezeken a területeken elméletileg nem zárható ki az evakuálás. A katasztrófavédelemmel felkészültek arra, hogy szükség esetén akár 55 ezer embernek is el kell hagynia az otthonát - közölte a főpolgármester. A Duna felsőbb szakaszainál, így a Szigetköz szívében fekvő Ásványrárón péntekre várják a nehezét. „A helyiek hordják a homokzsákokat, több tucat éjjeli őrszemet is kijelöltek. „Szerdán elrendeltük a különleges helyzetet, vagyis a törvényben meghatározott keretek közt a mentési munkálatokra kötelezhetjük a lakosságot” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Tatainé Popp Rita, a település polgármestere. Bár Ásványrárón jogszabály nélkül is részt vesznek a helyiek a munkában, minderre a törvény alapján is kötelezhető a lakosság. Súlyos katasztrófa esetén aká" 15 napra is behívható lényegében bárki katasztrófavédelmi szolgálatra, erre a 2011-ben módosított katasztrófavédelemről szóló törvény ad lehetőséget. A jogszabály kimondja, hogy minden olyan férfi és nő kötelezhető a mentésen való részvételre, aki elmúlt 18 éves, még nem nyugdíjas, nem rokkant, nincs legalább három gyereke. Mentességet élveznek még az országgyűlési -; valamint az EP-képviselők, a rendőrök, a katonák, a lelkészek, rabbik és adóellenőrök. Bajorországban a Duna apad, az Elba még árad. Csehoszágban a kár 230 milliárd forintra rúg, kilenc ember meghalt. A Parlament mellett épülő mélygarázs gödrét feltöltötték Reklámadó: többfordulós tárgyalás média Felére olvad az RTL nyeresége, ha marad a jelenlegi tervezet Varga feszes költségvetési gazdálkodást folytat Részletekbe menő tárgyaláson van túl Lázár János Miniszter- elnökséget vezető államtitkárral a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) reklámadó-ügyben. „Folyamatosak az egyeztetések” - mondta a Világgazdaságnak Balogh Virág, az MRSZ főtitkára. Ebből az következik, hogy még lesz következő tárgyalási forduló, ahol a médiaszektor meggyőzheti a kormányt: módosítson a szándékán. Jelenleg nem nyújtottak be a parlament elé olyan törvénymódosítást, amely a reklámadóról szólna, a tavaszi ülésszak pedig június 11-én véget ér. Múlt csütörtökön Orbán Viktor az Inforádióban úgy nyilatkozott: a kormány szándékai szerint már júliustól bevezetik az új adónemet, de arra a miniszterelnök is utalt, hogy a szakmai egyeztetés még hátravan. A Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME) szerint a médiaszektorra kivetni tervezett adó visz- szafordíthatatlan folyamatokat indíthat el és beláthatatlan károkat okozna a magyar médiapiac, különösen a televíziós iparág szereplőinek. „A befizetendő adó jelentős része elsősorban televíziós médiaszolgáltatókat sújtana, így inkább nevezhető majd televíziós különadónak, mint reklámadónak” - fogalmazott korábban a MEME. A mérlegadatok alapján érthető, miért a két legnagyobb kereskedelmi tévé tiltakozik a leghangosabban a reklámadó tervezett bevezetése ellen. A Magyar RTL Televízió Zrt. tavaly 25,8 milliárd forintos árbevétel mellett 6,6 milliárd forintos adózott eredményt produkált. A reklámadó megfelezné a nyereségét. A TV2 az új adó nélkül is nagy veszteséget köny velhelt el. Az adó mértéke a Nemzetgazdasági Minisztérium tervezete szerint 1 milliárd forint alatt nem kellene fizetni, majd 1 százalékot, az 5 és 10 milliárd közötti részre 10, az ezt meghaladóra 20 százalékot. ■ V.M. májusban 30,8 milliárd forint lett a költségvetés hiánya - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. A központi költségvetés 59,8 milliárd forintos deficittel, az elkülönített állami pénzalapok 6,1 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 22,9 milliárdos szufficittel zártak a hónapban. A kormány feszes költségvetési gazdálkodást folytat, az egész évre tervezett 881,3 milliárd forintos hiány 63,5 százaléka teljesült. A központi költségvetés első öt havi bevételei az előző év azonos időszakához képest közel 154 milliárd forinttal nőttek. Ez részben annak köszönhető, hogy több lett az szja-bevétel. A kiadások 478 milliárd forinttal magasabbak lettek májusig a tavalyi szinthez képest. Idén már központi kiadásnak számít az átvett egészségügyi és szociális intézmények kiadása, valamint a köznevelésben a pedagógusok illetménye. A kamatkiadások május végén 500,2 milliárd forintot tettek ki, 39,2 milliárddal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az InfoRádióban azt mondta, a jegybanki kamatcsökkentések miatt olcsóbbá váló adósságfinanszírozás százmilliárd forintos megtakarítást is eredményezhet az idei költségvetésben. ■ H. J. Lázár János
