Somogyi Hírlap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)

2013-06-07 / 131. szám

4 2013. JÚNIUS 7., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP Sikeres üzlet: vállalati tanácsadás a hatékonyságért kkv A hatékonyságot növeli és a versenyképességet erősíthe­ti a vállalati tanácsadási prog­ram, mely a mikro-, illetve a kis- és középvállalkozásoknak nyújt kézzel fogható segítsé­get - hangzott el csütörtökön a Kisosz kaposvári központjá­ban szervezett szakmai ren­dezvényen.- A dél-dunántúli régióban 420 millió forint európai uniós támogatás áll a vállalkozások rendelkezésére - mondta An- talffy Gábor, a Kisosz ügyve­zetője. - A vállalati tanácsadás programban a tanácsadói költ­ségek 50 százalékára fedeze­tet biztosító, akár nyolcmillió forint vissza nem térítendő tá­mogatást is nyerhetnek a sike­res pályázók. Tizenkét szakte­rületet ölel fel a program. Antalffy kitért rá: amíg az elmúlt időszakban a hagyomá­nyos kiskereskedelmi értékesí­tés számos területen csökkent, addig az internetes eladás emelkedett. így sokak számá­ra jelenthet megoldást az onli­ne megjelenés, s az e-kereske- delemmel kapcsolatos pályáza­ti lehetőség.- Technológia, termékfej­lesztés, közbeszerezés, pénz­ügy, adó számvitel, illetve a munkaügy és munkabizton­ság szakterületen is támoga-. tott tanácsadáshoz juthatnak a vállalkozások - jelezte. - Nép­szerűnek számít a marketing, melynek keretében a márka­építéstől kezdve a piackutatá­son át a versenyhelyzet elem­zéséig számos hasznos ötle­tet, segítséget kaphatnak a ki- sebb-nagyobb társaságok. El­hangzott: a keretöszeg kime­rüléséig, de legkésőbb 2014 végéig tart a program, mely­nek során a régióból nagyjá­ból 130 támogatott pályázat várható. A térségben eddig - többek között1 a szervezetfejlesztési, illetve az on-line szakterület iránt tapasztaltak nagyobb ér­deklődést, s a kedvező feltéte­leknek köszönhetően hamaro­san újabb pályázók jelentkezé­sével számolnak a szakembe­rek. Ikvai-Szabó Imre, az OTP Bank Nyrt. vállalati tanács­adási program vezetője a főbb szakmai tudnivalókat vázolta fel a rendezvényen. ■ Harsányi Miklós Könyvek hete: minden lap ünnep olvasat Standokon 345 cím, kardozós változattól a nyomdameleg bestsellerig ► Folytatás az 1. oldalról A Holló és Társa színes kínála­tát látva elsőként az árérzékeny­ség ismerete szúrt szemet. Szin­te minden kötet kedvezménnyel csalogatja a vásárlót. Hagyomá- | nyosan nagy stand a jellemző­en vallással foglalkozó köny- j vek, ezoterikus tanok kiállító- i jáé. Itt Joel Osteen új kötete, és ha új, ha nem, újhatású fogso­ra ragadja meg a fürkész tekin­tetet. Azért az jó, hogy az Örülj minden napnak! című könyvét még a 110 éves születésnapunk előtt volt szerencsénk meglátni. A Miként legyél elégedett a hét minden napján? alcímű munká­ba csak belelapozni sikerült, de az bizonyos, e tárgyban hosszú listát írni nem okozna fejtörést, és még a végén azt vennénk ész­re: teringettét, könyvet írtunk. A komolyabb irodalmi értékek sem maradtak el a felhozatalból. Közöttük kell megemlékeznünk Esterházy Péter „Egyszerű törté­net vessző száz oldal - kardozós változatásról. Azt nyilatkozta a könyvéről: „Abszurd helyzetek­ben létezünk, Nietzsche nyomán halottnak gondoljuk az Istent, de azért imádkozunk hozzá. És a mondat mindkét felét komolyan gondoljuk.” Esterházyra figyelni kell. Figyelni kell Erdős Virágra is, aki Ezt is el című közéletér­zékeny verseskötetével jelentke­zett. Ennek több, a magyar ak­tualitásokra egyetemes érvény­nyel rezonáló darabja villám­gyors karriert futott be koráb­ban az interneten. „Nézz szem­be a rideg ténnyel: lehet verset írni fénnyel” - e sorait nem lelni a kötetben, ezeket a Margó fesz­tivál ajánlójaként szedte versbe, benne sok kortárssal, köztük Háy Jánossal is. Háy kötete, va­lamint Makkai Sándor Táltoski­rálya és A nevető Magyarország szomszédaként vár olvasóira a Hajrá, Magyarország! vaskos po­litikusportré. Igor Janke újságíró a szerző, a főhős: Orbán Viktor.- Tizenöt perce érkezett a nyomdából, még meleg - mond­ta az eladó egy hölgynek.- Ehhez képest a Sikerkönyv Magyarországon felirat kissé megelőlegezett - így a kérdező, utalva a bestseller-jelleget köl­csönző keresztszalag szövegére. A főhőssel nem túloztunk. A mű lengyel ajánlásai között szerepel a mesevilágos hangu­Orvos-író-család. Gáspár Ferenc kaposvári főorvos is kötettel jelentkezett, lánya és az unokái is a standokat bújták MEGKÉRDEZTÜK: MIT OLVAS KI A KONYVUNNEP ÜZENETÉBŐL? CEY-BERT RÓBERT GYULA író:- Nekem a megismerni és meg­élni vágyás, a tudás, a könyv: minden. Mindig is erre az Atil­la-regényre készültem. Mérték­adó források szerint volt ő az ókor legnagyobb királya, aki Nagy Sándortól, vagy éppen a Római Birodalomtól eltérően nem pusztította el a legyőzőite­ket. Évszázadokig démonizál- ták a személyét, melyet megpró­báltam hitelesen, persze fikciók­kal is övezve megírni, trilógiám első részeként. andor István képzőművész:- A szépirodalom, és minden társtudomány fontos, ami kultú­rát közvetít. A múltba merengés helyett a kortárs művészek meg­ismertetését támogatom. Bár- dudvarnoki kulturális hetein­ken Tóth Krisztina, Lackfi János és Finy Petra is bemutatkozott mint gyermekirodaimat is mű­velőszerzők. Fontosnak gondo­lom: ne akarjunk betiltani elő­adásokat, ahogy ez a Rusz- nyák-növendékek vizsgaelőadá­sánál történt tavaly. schmidt lilla informati- kus-könyvtáros: - A múzeumi könyvtárban a munkatársak és a kutatók által forgatható szak- irodalom kezelése a feladatom, sokat vagyok könyvek között. Egy éve végeztem Kaposváron, és az internetes tartalmak mel­lett krimiket olvasok szívesen, filmben viszont vígjátékpárti vagyok. Azt látom, az olvasási szokások átalakultak, a köny- nyen emészthető és olcsó digitá­lis felületek szórakoztató tartal­mai a keresettek. jogot teremt. A másik szerint a kormányfő mint egy szerencsét próbáló fiú egy apró falusi ház­ból elindulva jutott föl a csúcsra.- Nem a számítógép előtt kell ám ülni! Annál jobbak a köny­vek, mert azokat bármikor le- vehetitek a polcról - terelgeti a kisiskolás korosztályt a szép- irodalom felé egy kedves árus. A gyerekeknek erről rövidesen árnyaltabb véleményük lesz, kö­zösségi hálókba akadva. A somogyi szerzők közül Gás­pár Ferenc, Rosta István, Fésűs Éva, Kopa János, Rozsos Gábor és Mihályfalvi László legtöb­bük ott ült a dedikálósátorban - jelentkezett könyvvel. A Tán­csics örökös tiszteletbeli igazga­tója így fogalmazta meg hitval­lását: a légkör tett jó emberré, jó tanárrá az alma materben. Min­dig, mindenkor voltak, akik a tu­dáshoz hűek maradtak, ha ez ép­pen nem is volt a hatalom ínyé­re. Nekik, két évszázad 529 ta­nárának, a kaposvári polgárság derékhadát nevelő gimnázium szellemiségének állít emléket összegző munkája. Megnyitójában Gelencsér At­tila parlamenti képviselő Vörös­marty gondolata mellett tett hi­tet: igenis előbbre ment a köny­vek által a világ. Bár azt álmá­ban sem gondolta volna egykor, mondta, hogy minden könyv egyforma lesz a táblagépek korá­ban. A papíralapú olvasás azon­ban megmarad, s a könyvek mindenkinek ugyanolyan lehe­tőséget nyitnak a művelődésre. A könyvheti kötetek ára, mindösszesen lehet vagy egy­millió forint, könyvtárba járás­sal játszható ki elvileg. Gyakorla­tilag csak a lakosság 26 százalé­ka olvas, átlag napi húsz percet, ez négy perces csökkenést muta­tott egy év alatt. Ha a világ szám­tan volna, hamar lejárna a köny­vek ideje. De akkor már, ugye, senki nem hiányolná, emberte­lenül e bolygón. Abszurd helyzet, imádkoz­zunk... ■ Balassa Tamás „Mentsük meg a kenyérgyárat!” - erre szólít fel az építész buszozók A siófoki Pártényi Gyula szerint a bontás árából kijöhet az átalakítás is. Véleményét eljuttatják a kézilabdaklubnak Mentsük meg a kenyérgyárat! - adta ki a jelszót Pártényi Gyu­la siófoki építész. Hasonló érték­mentést képzel el, mint ahogyan közös buszozásuk alkalmával a miniszterelnök és a főpolgár­mester rábukkant a minap egy megóvandó fővárosi épületre.- Mondjuk úgy, buszoztam a siófoki kenyérgyár felé és eszem­be jutott, meg kellene menteni - így Pártényi. - Hogy nem jár ar­ra a busz? Majd fog, főleg, ha va­lóban megépül az, amit tervez­nek a sportcentrum mellé: sport- csarnok, munkacsarnok, kézi­labda-akadémia. Kiveszik a védendő épületek sorából, elbontják az 1955-ben épült kenyérgyárat, sportcsarno­kot és parkolót építhet a helyére a siófoki kézilabdaklub - megír­tuk, így döntött áprilisban a város képviselő-testülete. Ezáltal (köz­ponti támogatás híján) lemon­dott arról is, hogy megépüljön a 320 fok tudományos és kulturá­lis központ a gyár átépítésével.- Hatvanhárom építész adott be annak idején tervet, több mint 30 millió forinttal díjazták a leg­jobbakat a kiírók - emlékeztetett Pártényi Gyula a 320 fok három éve lezárult pályáztatására. - Va­lahány tervező egyetértett ab­ban, hogy a kenyérgyár megtar­tandó érték. A jobbnál jobb pá­lyamunkákat kiállításra is vit­ték, ország-világ előtt felhívta rá Siófok a figyelmet, hogy van egy védett épület, amit meg akar tar­tani továbbfejlesztve. Ne bontsuk hát most el, amúgy is nagyon ke­vés a védendő épület a városban. Azt javasolja: az önkormány­zat tegye közzé a tervezési prog­ramot, váljék világossá, mit vár az építtető és ehhez igazodva a tervezők készíthessenek pálya­munkákat arra, miképpen lehet­ne az elképzelt funkciókat meg­valósítani a kenyérgyár-épület felhasználásával. A sportcsar­nokon kívüli kiszolgáló létesít­mények kialakíthatók lennének benne, véü. De akár kenyérgyári múzeum, és étterem is. A bontás árából ki is jöhet az átalakítás. Jól járna a város, az építész szak­ma, s a beruházó is, mert meg­Bontják vagy nem bontják? Nem jöttek a várt állami milliárdok- sajnos, hazánkban még ritka­ság, a világban bevett szokás: megszűnő ipari épületeket ter­veztetnek át; a siófoki önkor­mányzat ilyenbefogott - mondta három éve Fegyvemeki Sándor országos főépítész. - A bírálat során fontos szempont volt, hogy a gyárépületet mint ihlető gondo­latot őrizzék meg a tervezők. A régiós támogatási keretből akkor 1,4 milliárd forint állt ren­delkezésre a 6-7 milliárdos beru­házásra, a város egymilliárdot áldozott (volna) rá. A projekt vé­gül nem került a kiemelten támo­gatottállami beruházások közé. mentenének egy védett épüle­tet, új funkciót adva neki. Számít a város és a kézilabdaklub jóvá­hagyására is, de maga is felkér­né kollégáit, hogy aki érdeklődik a téma iránt, küldjön az e-ma- il címére egyetértő véleményt: pagyula@yahoo.com . S mit szól mindehhez az ön- kormányzat? Kolumbán Tünde városházi sajtóreferens azt felel­te: „A város építtetőként nem jele­nik meg a projektben. Az önkor­mányzat a területet adja a klub kezelésébe. A sportcsarnok meg­épülése akkor lesz reális, ha a ké­zilabdaklub nyer a TAO-pályáza- ton. A város Pártényi Gyula véle­ményét, kérését továbbítja a kézi­labda klub felé.” ■ Fónai Imre ■ Ön milyen gyakran olvas? Szavazzon hírportálunkon —■ ma 16 óráig: J SONLINE.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom