Somogyi Hírlap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-05 / 129. szám
2013. JÚNIUS 5., SZERDA 5 BELFÖLD - KÜLFÖLD Drágább, hosszabb képzés munkaerőpiac Kevesebb felnőttképzésre terjed ki a törvény hatálya Rekordbevétel a szerencsecégnél, veszteség a Magyar Postánál állami cégek Továbbra sincs oka panaszra a Szerencsejáték Zrt.-nek, ugyanis 2012-es mérlegéből kiderült: 17,8 százalékos növekedéssel 213,3 milliárd forint nettó árbevétellel zárt. Ez abszolút rekord, hiszen már a 2011-es 181 milliárd forint is az volt. így nem csoda, hogy az adózott eredménye is nagyot ugrott: 7,4 milliárd forintról 10,9 milliárd forintra. Ezt az eredménytartalékból további 6,5 milliárd forinttal egészítették ki, és összesen 17,5 milliárd forint osztalékot fizetett be a költségvetésbe. Ez 2011-ben 7,8 milliárd forint volt. A növekedés motorja a Tipp- mix és a lottó. A sportfogadás 51,2 milliárd forintos árbevétele 24 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Kedvező volt az év: a labdarúgó-Eb és a londoni olimpia elsődlegesen a bukmékeri típusú fogadások (Tippmix, Tippmax) iránt növelte meg az érdeklődést. Csábító volt a lottó főnyereményének többszöri halmozódása is, erről tanúskodik az 55 milliárd forintot is meghaladó bevétel. Az általános európai trendnek megfelelően a totalizatőr fogadás (Totó, Góltotó) lassan marginalizálódik, ugyanakkor dinamikus kereslet- növekedés tapasztalható a sorsjegyek iránt. Az állami vállalatok közül a Magyar Posta ezúttal a szerencsecég mögészorult és nem fizetett osztalékot. Árbevétele mintegy egymilliárd forintos csökkenéssel 193 milliárd forint körül zárt. Ráadásul az adózás előtti -1,8 milliárd forintos eredmény és az adózás utáni -3,3 milliárd forintos veszteség nagymértékben (5 milliárd forinttal) alacsonyabb a 2011-nél, amit elsősorban a céltartalékképzés jelentős növekedésével magyaráz a vállalat. Ez a postai liberalizáció miatt nem meglepő. Érdekes módon a levélpostai szolgáltatásokból származó bevételei kismértékben még nőttek is, ellenben pénzforgalmi, kereskedelmi és hírlap szolgáltatásai jóval kevesebbet tettek be a közös kalapba. ■ V. M. A Felnőttképzők Szövetsége szerint a korábbinál kevesebb képzést fog szabályozni az új törvény. Az új OK] alapján a képzések hosszabbak és drágábbak lehetnek a korábbiaknál Éber Sándor „A felnőttképzésről szóló törvény visszalépés a tekintetben, hogy a korábban egységesen kezelt képzések közel felére most már nem terjed ki a jogköre" - nyilatkozta lapunknak tegnap a Felnőttképzők Szövetségének (FVSZ) elnöke. Lakos István arra emlékeztetett, hogy a hétfőn megszavazott jogszabály szerint csak az államilag támogatott (központi büdzséből, uniós forrásból) támogatott képzések, az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplők és a nyelvi képzések jelentős része tartozik jelenleg a törvény szerint a felnőttképzés alá. így például a jogszabály már nem terjed ki a betanítói képzésre, ha nincs államilag finanszírozva. Ez visszalépés a KOTK Oktatási Központ ügyvezető igazgatója szerint, mivel ezek a képzések fogyasztóvédelem körébe kerültek, míg korábban szigorú szabályok alapján szabályozták ezeket. A korábban sok év alatt létrejött állami sztenderdek így sok esetben megszűntek. Például korábban szerződést kellett kötni a hallgatóknak a képző cégekkel, melyben érdekeik védve voltak. Kötelező volt a tudásszint felmérés is. így sok hallgatónak lerövidülhetett a képzési ideje (és olcsóbb is lett), mivel ha bizonyos képességekben jártas volt, akkor felmentést kaphatott. Kötelező volt egy statisztikai adatszzolgálta- tás is, amely Lakos szerint hiába lehetett nyűg a cégeknek, szakmailag fontos volt. Az említettek így már nem minden esetben lesznek kötelezőek. Viszont más tekintetben még bürokratikusabb lett a törvény a képzésben érdekelt cégek számára. Az FVSZ az sem tartja jó megoldásnak, hogy a korábbi hatósági jogkört kettéosztották. A képzések elismertetését, szakértői véleményezését, vagy panaszok elbírálása esetén a szakmai képzésekben az iparkamarával, vagy az agrárkamarával kell egyeztetni, míg a nyelvieket pedig továbbra is az állami intézménnyel, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési Igazgatóságával. Sok cég egyaránt tart nyelvi és szakmai képzéseket és így hasonló ügyekben már több szervezettel kell egyeztetniük, akár Drága lehet az engedélyeztetés a cégnek MAGYARORSZÁGON MINTEGY 4-500 ezer ember vesz részt a felnőttképzésben. A 25-64 éves magyar népesség 27,2 százaléka vett részt iskola- rendszeren belüli, illetve azon kívüli oktatásban, képzésben 2012-ben. A felnőtt- képzésben meg fog szűnni az akkreditáció, helyette teljesen nyílt engedélyezési rendszer lesz. Az iskolarendszerben megszerezhető végzettséggel válhatnak egyenértékűvé a felnőttképzésben szerzett bizonyítványok. A régi akkreditáció alapján 2014 végéig lehet végezni a képzési tevékenységet. Ezután csak állami engedély birtokában lehet végezni a képzéseket. Lakos István szerint ez nem kis feladatot és költséget jelent majd a cégeknek. Az FVSZ elnöke elmondta, hogy egyes információk szerint az engedéllyel kapcsolatos eljárások költsége milliós nagyságrendű is lehet majd. egy felsőoktatási intézményről legyen szó, vagy egy 3 fős vállalkozásról. Az FVSZ elnöke pozitívumnak tartja, hogy az törvényben olyan kérdésekhez is hozzányúltak, amelyek évekig nem voltak kezelve. Lakos szerint ilyen, hogy differenciáltan kezelik majd a nyelvi, szakmai képzéseket, illetve a tréningeket, mivel mindet más módszerrel kell oktatni. Már a felnőttképzési törvény előtt eldőlt, hogy az új OKJ-ben a korábbi óraszámokat igazították az iskolarendszerű képzésekhez. Egyes képzések ideje így kétszeresére, háromszorosára nőtt (akár 3 évig is eltarthatnak), egyúttal drágábbak is lettek. Lakos szerint így pont az változott meg, hogy a képzésben résztvevők minél gyorsabban elvégezhessék a tanfolyamot és a munkába állhassanak. Egy korábban 300 órás képzés akár 1200 órás is lehet, 2-300 ezer helyett pedig 6-700 ezer forintba is kerülhet. Az államilag támogatott képzéseknél így több a költségvetésnek is több pénzbe kerül. Az FVSZ elnöke szerint az nem baj, hogy felére esik a képzések száma, mivel ezek nagyon el voltak aprózva, túlságosan szűk folyamatokra tanította a hallgatókat. „Minden kóriiáz várat épített” fejlesztés A rendelkezésre álló uniós források jó részét még nem hívta le az ágazat Két energiacég kivonulhat a rezsicsökkentés miatt? „A százméteres síkfutás utolsó tíz méterén nagyon meg kell nyomnia az egészségügynek azért, hogy minél több pénzt fel tudjon használni az idén záruló uniós ciklus fejlesztési forrásaiból” - fogalmazott egy, a témában tartott szimpóziumon Dózsa Csaba, a GKI Gazdaság- kutató Zrt. ügyvezető igazgatója. A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezet- fejlesztési Intézet (GYEMSZI) főigazgatója szerint ez - legalábbis a kórházi infrastrukturális beruházásoknál - talán sikerül is, de az is tény, hogy a 487 milliárd forintos forrásból nagyon sokat még nem is tudtak lehívni. Török Krisztina tájékoztatása szerint a sürgősségi ellátás fejlesztésére fordítható 34,6 milliárd forintból csak 10-et költöttünk el, itt az 53 projektből 30 valósult meg. Ennél is rosszabbak a mutatók a kórházi fejlesztéseknél, itt az 52 nyertesből 8 zárta le a projektet, és a 213 milliárd forintból 70-et használtak fel. Nem haladnak jól az úgynevezett életmódprojektek sem, az 1016 nyertes pályázó közül 293 fejezte be a munkát, így a 12 milliárdos forrásból csak 4,4 milliárdot hívtak le. Olyan nagy jelentőségű projektek, mint az onkológiai hálózat fejlesztése pedig még éppen hogy elindult. Itt a késedelem Dózsa Csaba szerint azért óriási baj, mert egy hatékonyabb onkológiai hálózattal emberéletek lennének megmenthetők. A GYEMSZI főigazgatója szerint az elmúlt időszak tanulságait felhasználva sokkal tudatosabban kell felkészülni az új uniós fejlesztési ciklusra, azért is, mert az egészségügyre legfeljebb 90 milliárd forint jut. Ezért most, a kórházak igényeit, de az egészségügy stratégiai céljait is figyelembe véve, a GYEMSZI, mint az intézmények fenntartója fogja meghatározni a fejlesztési prioritásokat és helyszíneket. Míg az elmúlt időszakban „minden kórház várat épített”, most erre már nem lesz lehetőség - tette hozzá. Augusztus végéig dolgozzák ki az intézményi fejlesztési terveket, úgy, hogy az orvos-szakmai vagy az építészeti-műszaki programokra, a technológiai és informatikai fejlesztésekre a legtöbb pénzt tudják megszerezni, nem kizárólag az egészség- ügyi, de például a környezetvédelmi vagy energiahatékonysági projektekből is. Török Krisztina szerint nem elég a szakemberek itthon tartásáról gondoskodni, a kormányt meg kell győzni arról, hogy még több szakembert kell képezni. Emelni kell a képzési kvótát, fejleszteni az egyetemi infrastruktúrát, vagyis több orvost kell képezni. ■ H. É. értékelés Folytatódik a rezsicsökkentés: a következő, 10 százalékos rezsicsökkentést mindenképpen meglépi a kormány - mondta Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter Budapesten, a tárca elmúlt három évét összegző sajtótájékoztatón. Elmondta: az energiaellátási lánc minden szereplőjével tárgyalnak a további rezsicsökkentés lehetőségéről. A kormány elsődleges célja, hogy a külföldi tulajdonú energiaszolgáltatókkal megteremtse egy hosszú távú együttműködés lehetőségét - fogalmazott. Ezek a cégek is eldönthetik, „tovább jönnek-e velünk azon az úton, amit elkezdtünk” - tette hozzá. Németh Lászlóné szerint eddig két cég jelezte: tárgyalni szeretne a kormánnyal a további együttműködés feltételeiről. Az egyik cég szándéka az, hogy ha az állam a veszteséges területet kivásárolja, ennek fejében más befektetéseket hajt végre Magyarországon. Szólt arról is, hogy nagy reményeket fűz az orosz partnerrel való tárgyaláshoz, amely hozzájárulhat a rezsicsökkentéshez. Hangsúlyozta: Magyarország jó pozícióból várja a 2007-2013- as európai uniós fejlesztési időszak zárását. Kiemelte: a számok és az eredmények önmagukért beszélnek, a rendelkezésre álló keret 95-97 százalékát már meghirdették. ■ VG Büntetik a kínai napelemgyártókat VÉDŐVÁMOT vet ki az EU a kínai napelemekre - döntött az Európai Bizottság. Peking két hónap haladékot kapott ugyanakkor, ennyi idő alatt kell megoldást találnia a brüsszeli dömpingvádakra. A holnap bevezetendő vám mértéke kezdetben 11,6 százalékos lesz, augusztus hatodikára éri el a 47,6 százalékot. A védővám miatt korábban az ágazati szereplők és a német kormány is tiltakozott. ■ Reuters Kedvező hír Spanyolországból csaknem két százalékkal csökkent egy hónap alatt a spanyol munkanélküliség. A madridi munkaügyi minisztérium május végi adatai ahhoz képest is kedvezőek, hogy ebben az időszakban a megnövekvő turizmus miatt általában csökkenni szokott az állástalanok száma. A 25 éven aluliak csoportjában is csökkent az állástalanok száma, de a ráta így is 50 százalék fölött van. A munkanélküliségi ráta jelenleg 27,2 százalék. ■ VG Rekordmélységben az infláció három És fél éves mélypontra csökkent az infláció áprilisban az OECD országaiban a kedden publikált adatok szerint. A szervezet 34 országában 1,3 százalékkal emelkedtek az árak az áprilissal zárult évben, márciusban 1,6 százalék volt a tizenkét havi infláció. ■ MTI Lettország beléphet az euróövezetbe LETTORSZÁG FELKÉSZÜLT az euróövezeti tagságra - várhatóan ezt a véleményt fogalmazza meg ma az Európai Bizottság a Reutersnek nyilatkozó források szerint. A balti állam a valutaunió 18. tagországa lehet, Észtország már csatlakozott, Litvánia pedig várhatóan 2015-ben váltja le pénzét az euróra. Lettország belső államadóssága mindössze 41 százalék a GDP-hez képest, a deficitet pedig tavaly 1,2 százalékra szorították le. ■ MTI
