Somogyi Hírlap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)

2013-06-27 / 148. szám

HÍRSÁV GKI: folytatódik az ország leszakadása A gki Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint folyta­tódik Magyarország lesza­kadása a régiótól - mondta Vértes András, a GKI elnöke szerdán Budapesten. Ki­emelte: az egy főre jutó GDP-t tekintve Magyarország csak Romániát, Bulgáriát és a ha­marosan uniós tagállammá váló Horvátországot előzi meg a régióban. Az éves átla­gos infláció 2,2 százalék lesz a GKI kutatói szerint. ■ MTI Takarékossági csomag Londonban az évtized második feléig tartó - a következő parla­menti időszakra átnyúló - ta­karékossági csomagot jelen­tett be szerdán George Os- borne brit pénzügyminiszter. A költségvetési felülvizsgálat célja 11,5 milliárd font - több mint négyezer milliárd forint - megtakarítás elérése a kor­mányzati intézményrendszer működési költségeiben a 2015-2016-os pénzügyi évre. Ez a minisztériumok költség- vetésének 10 százalékáig terjedő kiadáscsökkentést jelent. ■ MTI Kezd összeállni az új cseh kormány KÖRVONALAZÓDIK A Jirí Rus-' nők miniszterelnök vezette új cseh hivatalnokkormány összetétele. Az új kormány külügyminisztere Jan Koho- ut, belügyminisztere Martin Pecina lesz. Mindketten már vezették a tárcákat 2009-ben és 2010-ben Jan Fischer hiva­talnokkormányában. ■ MTI Snowden patthelyzetbe került Moszkvában edward snowden, az ame­rikai titkosszolgálatok ki­szivárogtatással vádolt volt alkalmazottja patthelyzetbe került a Seremetyjevo repü­lőtéren. Útlevél nélkül nem vásárolhat repülőjegyet, és nem léphet Oroszország terü­letére. ■ MTI Patikatulajdonos az állam elővásárlás A gyógyszertárak harmadában kell megalkudni •a. ö p Patikák számának alakulása 2006 2008 2010 2011 Bács-Kiskun 129 152 161 161 Baranya 82 93 100 101 Békés 91 100 100 94 Borsod-Abaúj-Zemplén 132 157 159 161 Budapest 379 459 463 432 Csongrád 96 119 122 120 Fejér 83 91 99 101 Győr-Moson-Sopron 86 99 110 109 Hajdú-Bihar 112 124 134 139 Heves 71 79 83 88 Jász-Nagykun-Szolnok 83 90 99 105 Komárom-Esztergom 63 72 73 73 Nógrád 38 40 44 41 Pest 209 248 273 273 Somogy 76 87 84 84 Szabolcs-Szatmár-Bereg 120 143 152 152 Tolna 51 56 62 64 Vas 42 52 55 50 Veszprém 76 87 93 91 Zala 64 74 75 67 összesen VG-GRAFIKA 2083 2422 2541 2506 FORRÁS: KSH Az állam szerez tulajdonjo­got a gyógyszertárakban, ha a patikus nem tudja vagy nem akarja megvásárolni annak - amúgy kötelezően eladandó - 25, illetve 50 szá­zalékos tulajdonhányadát. Az állam egy hitelkonstruk­cióval is gyógyszertári tulaj­dont szerezhet. Haiman Éva Elővásárlási jogot kap az állam a patikák tulajdonjogának meg­vásárlására, amennyiben az ott dolgozó gyógyszerész vagy bár­mely patikus a vételár közlését követő 30 napon belül nem nyi­latkozik arról, hogy meg akar­ja venni az üzletet. Ha a gyógy­szerész ezt követően három éven belül bármikor jelzi a vásárlási szándékát, az államnak azonnal pályázatot kell kiírnia a szerzett tulajdoni hányad értékesítésére. Azokon a kistelepüléseken, ame­lyeken csak egy patika működik - az ellátás biztosítása érdeké­ben - az állam maradhat a pati­ka résztulajdonosa. így módosította végül a par­lament azt a 2010-ben elfoga­dott törvényt, amely szerint a gyógyszertárakban 2014. ja­nuár 1-jére a 25, 2017. január 1-jére pedig az 50 százalékot meghaladó mértékűnek kell lennie a gyógyszerészi tulaj­donhányadnak. Szócska Mik­lós egészségügyi államtitkár korábbi közlése szerint a Ma­gyarországon működő 2330 közforgalmú gyógyszertár kö­zül jelenleg 352-ben nincs meg az 50 százalékos gyógyszerészi tulajdon, 487 gyógyszertár ese­tében pedig még a 25 százalé­kos arányt sem érik el. a változtatás eredetileg a patikaliberalizációs törvény előtti állapotok visszaállítását szolgálta volna. A 2006-os intézkedések nyomán ugyanis eltörölték a patikaalapításra vonatkozó földrajzi és egyéb korlátozásokat, így a 2005-ös 2034-hez képest 2009-re 2500-ra emelkedett a gyógy­szertárak száma. az erősödő verseny nem tett jót a régi, pénzügyi befektető nélkül működő gyógyszertá­raknak, viszont, miként arra Az állam a tulajdonosi jogait gyakorló szervet kormányren­deletben jelöli ki, a pályázat kiírására és lebonyolítására vonatkozó részletes szabályok megalkotására pedig a kormány kap felhatalmazást. A jogszabály azt is előírja, hogy a gyógyszerészi tulajdoni hányad arányában a tagsági jogok gyakorlását is biztosítani kell a gyógyszerészek számára, mégpedig a társasági szerző­désben rendezve. Ellenkező esetben a szerződés semmis. Az indoklás szerint erre azért a GKI-EKI tanulmánya rámu­tat, a lakosság elégedetten fogadta a javuló patikai szol­gáltatásokat, a hosszabb nyit­va tartást és több helyen elér­hető gyógyszertárakat A je­lenlegi kormány már beiktatá­sát követően hozzálátott, hogy a liberalizációt megállítsa, és először gyógyszertár-alapítási moratóriumot, valamint átme­neti fúziótilalmat rendelt el, majd döntést hozott a tulajdo­ni viszonyok kötelező megvál­toztatásáról is. volt szükség, mert különben a gyógyszerészi tulajdon csak papíron létezik, ám a rendel­kezés értelemszerűen az állam által birtokolt tulajdonrészre is vonatkozik. Ennek pedig azért is van külö­nös jelentősége, mert a törvény- módosítással párhuzamosan a kormány olyan hitelkonstruk­ciót is kidolgozott, amelyben az önerővel nem rendelkező patikusok számára az állam - konkrétan a több mint 90 százalékos állami tulajdonban lévő Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi (KvfP) Zrt. - megelő­legezi a tulajdonrész ellenér­tékét, amit a patikusnak öt év elteltével három részletben kell visszafizetnie. Az Európai Bizottság már tavaly fenntartásainak adott hangot a törvényileg kikény- szerített tulajdonváltás miatt, és ez év januárjában egy esetle­ges kötelezettségszegési eljárást megelőző pilot-projekt részeként kérdéseket is intézett a magyar kormányhoz. A válaszokat már­cius 26-ig kellett megküldenie Magyarországnak, de arról nem tudni, hogy az Európai Bizottság végül elfogadhatónak tartotta-e a magyar érveket. Mi szükség van tulajdonváltásra? Online kártyajátékok: véget vetettek a liberalizációnak szavazás A héten mégsem ér még véget a nyári rendkívüli ülésszak. A Fidesz kezdemé­nyezésére ugyanis július 5-éig meghosszabbították az üléssza­kot, és két, a választási eljárási törvényt érintő módosítással is kiegészítették a napirendet. A parlament tegnapi ülésén megszavazták az idei egész­ségügyi béremelést is rendező törvényt, amelyre összesen 30 milliárd forint jut idén, fedezete pedig a dohány- és alkoholter­mékek jövedéki adójából befo­lyó összeg. Az Országgyűlés megszüntette az online kár­tyajátékok és lóversenyfogadás liberalizációját és állami kon­cesszióhoz kötött valamennyi, hírközlési rendszerek útján szervezett sportfogadást, vala­mint kártya- és kaszinójátékot. Törölték az ügyáthelyezéseket lehetővé tévő rendelkezéseket a bíróságokról szóló és a bünte­tőeljárási törvényből, valamint a polgári perrendtartásból. | Automatikusan a Nemzeti Pe­dagógus Kar tagjai lesznek a köznevelésben dolgozók, hiá­ba ellenezte ezt korábban több fideszes képviselő is. Újraszabá­lyozták az egyházként elismerés rendjét, miután négy hónapja az Alkotmánybíróság az egyházi törvény több rendelkezését is megsemmisítette. Hiába küldte vissza az államfő megfontolásra a parlamentnek a Margitszigetről szóló törvényt, a T. Ház változatlan formában újra megszavazta azt, így az egykor a XIII. kerülethez tartozó sziget a főváros közvetlen irányítása alá került. A parlament a KDNP-s La­torcai János alelnök javaslatára megvonta negyven Jobbikos képviselő egyhavi tiszteletdíját (összesen 17 millió forintot), mi­vel megzavarták a földtörvény zárószavazását. Kövér László házelnök javaslatára egyharma- dával (131 ezer, illetve 155 ezer forinttal) csökkentette három, az LMP-hez tartozó független | képviselő tiszteletdíját, mivel | egy molinóval tiltakoztak a földtörvény ellen. ■ É. S. Elviszi a bankok nyereségét az új sarc PÓTBEFIZETÉS Montalto: ad-hoc módon működik a magyar gazdaságpolitika A kormány lemondott az ön- kormányzati adósság átválla­lásakor kivetett 7 százalékos különadóról, helyette a tranz­akciós illeték utólagos feleme­lését választotta. A befizetendő összeg meghaladja a bankok első negyedévi nyereségét. A döntés hátterében az állhat, hogy a kormány megijedhetett attól, hogy a 7 százalékos befi­zetés szelektív államcsődnek minősülne, ettől információink szerint az Államadósság Kezelő Központban is tartottak. A Var­ga Mihály nemzetgazdasági miniszter által jegyzett záró- szavazás előtti új módosító célja az, hogy „a pénzforgalmi szol­gáltatók (a kincstár kivételével) eredeti vállalásuknak megfele­lően járuljanak hozzá a tranz­akciós illetékfizetési kötelezett­ségükhöz”. Ezért a tranzakci­ós illeték elmaradását pótló egyszeri befizetésre kötelezik őket 2013-ban. A pótbefizetés a január-áprilisi időszakban fizetett tranzakciós illeték 208 százaléka, a számítások szerint 75 milliárd forint. Az összeg azt jelenti, hogy a 2011-ben és 2012-ben is veszte­séges bankszektor vesszőfutása tovább folytatódik. A hitelinté­zetek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint az első negyedév­ben 73 milliárd forintnyi adózott eredményt értek el, ami 2010 után a legjobb eredményük volt. A kivetett extra teher hasonló nagyságrendű összeg, ami azt eredményezheti, hogy az ép­pen nyereségessé vált bankok jó része ismét veszteségessé válhat. Az is kérdéses, milyen hatással lehet a pótbefizetés a bankolás költségeire. A PSZÁF parlamenthez eljuttatott beszá­molója szerint a hitelintézetek döntő többsége áthárította a fogyasztókra az illetéket, vélhe­tően sokan nem lesznek majd képesek lenyelni az utólag trip­lájára emelt terhet.- A Varga 2.0 csomaghoz szer­dán benyújtott módosítások a klasszikus magyar unortodoxia irányvonalát követik. Több for­rásból is úgy értesültem, hogy a hitelminősítők a magyar be­sorolás lerontására készültek az eredeti 7 százalékos terv miatt, ezért kellett a kormány­nak kitáncolnia - írta tegnap Peter Attard Montalto, a Nomura elemzője. - Jogi vagy technikai értelemben nem beszélhetünk államcsődről - szögezte le Montalto, de álláspontja szerint szellemét tekintve arról van szó. - A magyar gazdaságpolitika továbbra is ad-hoc módon mű­ködik - írta a szakember, meg­ismételve korábbi véleményét. Szerinte a tegnapi javaslatok fényében kétséges, hogy Varga Mihály milyen mértékben irá­nyítja a dolgokat. ■ VG Áder János államfő Csúrogon Tomislav Nikolic szerb államfővel fejet haj­tott a II. világháborúban megölt civil áldozatok emlékhelyénél. Áder a szerb parlamentben bocsánatot kért a honvédség vajdasági bűneiért. A belgrádi parlament elítélte a Tito-partizánok magyarok elleni megtorlását. KOZELET—

Next

/
Oldalképek
Tartalom