Somogyi Hírlap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)

2013-06-26 / 147. szám

2013. JÚNIUS 26., SZERDA BELFÖLD - KÜLFÖLD 5 Megállhat a kamatvágás? fordulat Kissé szigorodott az MNB kommunikációja Szeptemberben lehet előre hozott választás Csehországban kormány Jirí Rusnok volt szociáldemokrata pénzügy- minisztert nevezte ki az új szakértői kormány vezetőjének Milos Zeman cseh államfő. Az elnök ezzel a döntéssel fi­gyelmen kívül hagyta mind a kormánypárt, mind az ellen­zéki szociáldemokrata párt javaslatát arra vonatkozóan, hogy miként kezelje a jelenlegi kormányválságot. A 2010-ben hatalomra jutott jobbközép kormány miniszterelnöke, Petr Necas múlt hét elején mondott le, miután vizsgálati fogság­ba helyezték kabinetfőnökét, akit hivatali visszaéléssel és korrupcióval gyanúsítanak. A botrány több érintettje jelen­leg vizsgálati fogságban van, a katonai hírszerzés vezetőjét felfüggesztették. A kormányt vezető polgári demokraták azt szerették vol­na, ha a jelenlegi kabinet egy új kormányfővel kitölthetné a jelenlegi ciklus 2014 májusáig hátralévő részét, míg a köz­vélemény-kutatások élén álló ellenzéKi szociáldemokraták azonnali előrehozott választást szerettek volna. A szakértői kormány a pár­tok eddigi nyilatkozata alapján nem kapja meg a parlament támogatását. A parlamenti szavazásra az új kormány ki­jelölését követő 30 napon belül kell megtartani. Ha a törvény- hozás nem támogatja a szakér­tői kormányt, akkor azt az első közvetlenül választott cseh államfő - aki 2007-ben lépett ki a szociáldemokrata pártból, és alakította meg saját mozgal­mát - ügyvezető kormányként akár a következő választás időpontjáig, 2014 májusáig hi­vatalban tarthatja, amivel saját politikai szerepét tudná jelen­tősen emelni. A kormányt a 200 fős parla­ment így csak úgy tudja meg- dönteni, ha háromötödös, 120 fős többséggel megszavazza a törvényhozás feloszlatását. A jelek szerint a 120 fős többség könnyen összejöhet, mivel az ellenzék mellett az egyik kor­mánypárt, a liberális TOP 09 is hajlik arra, hogy a szakértői kormány jövő tavaszig tartó kormányzása helyett előre ho­zott választásokat tartsanak. Erre legkorábban szeptember­ben kerülhet sor. ■ T. G. Az egymást követő tizen­egyedik alkalommal is ka­matot csökkentett a Magyar Nemzeti Bank - összhang­ban az elemzői várakozá­sokkal -, így az irányadó ráta újabb 25 bázisponttal, 4,25 százalékra süllyedt. Szakértők szerint 4 százalék körül véget érhet a ciklus. Hornyák József Ben Bernanke szavai kisebb vihart kavartak a nemzetközi piacokon az elmúlt napokban, ám a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsáig ez nem ért el: a testület tegnap újra a kamat csökkentése mellett dön­tött. Az irányadó ráta új törté­nelmi mélypontra, 4,25 száza­lékra került; tavaly augusztus óta 275 bázisponttal csökkent a kamat. A Federal Reserve elnöke azt jelezte, hogy még idén csök­kenthetik a havi 85 milliárd dolláros eszközvásárlási prog­ramjukat. Ennek hatására a be­fektetők elfordultak a kockáza­tosabb eszközöktől, így a forint gyengült, a kötvényhozamok pedig emelkedtek. Az euró ár­folyama a héten átmenetileg is­mét 300 forint közelébe került, kedden pedig 296-297 között jegyezték a közös európai devi­zát. A CDS-felár egy hónap alatt 80 bázisponttal emelkedett, így elérte a 360 bázispontos érté­ket. A keddi kereskedésben ugyanakkor kissé csökkent a csődkockázati mutató, és a köt­vényhozamok is mérséklődtek. A kamatcsökkentést támo­gatta, hogy a magyar gazdaság továbbra is gyenge, és inflációs kockázatok sincsenek, hiszen a pénzromlási ütem tovább­ra is 38 éves mélyponton áll. Májusban 1,8 százalék volt az infláció, ugyanakkor a mag­infláció 3,2 százalékon alakult. A kedvező középtávú kilátáso­kat megerősíti az MNB, amely 2,1 százalékos átlagos infláci­ót jósol, szemben a márciusi prognózisban szereplő 2,6-os értékkel. Jövőre ugyanakkor a korábbinál 0,4 százalékpont­tal magasabb, 3,2 százalékos Veszélyes folytatás „a jelenlegi környezetben veszélyes lehet a kamatcsök­kentés további erőltetése” - vélekedett Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfo­liómenedzsere. Suppan Ger­gely, a TakarékBank vezető közgazdásza azt emelte ki, hogy „az egy hónappal ez­előtt a határidős kamatláb­pénzromlást vár a központi bank. A jegybank elemzői nö­vekedési előrejelzésüket az idei évre 0,1 százalékponttal, 0,6 százalékra javították. A jövő évi GDP-prognózist viszont a márciusi 1,7 százalékról 1,5-re rontották. Az MNB monetáris tanácsa a korábbi „galamb” hangvé­telű közlemények után most óvatosabban fogalmazott, ám továbbra is a lazítás folytatásá­ra utaltak. Az új inflációs jelen­téshez fűzött állásfoglalásában azt írták, hogy „az inflációs cél középtávú elérése, illetve a re­álgazdaság helyzete a monetá­ris lazítás folytatását indokolja. A kockázati megítélés alakulá­sa ugyanakkor bizonytalansá­got jelent a monetáris politika mozgásterét illetően”. A tanács szerint a globális pénzügyi környezet az elmúlt piacon árazott további 100 bázispontos kamatcsökken­tés kiárazódott, sőt, már ki­sebb kamatemelést valószí­nűsítenek az év végére”. Az Equilor elemzői szerint lehet, hogy már nem egyhangúan döntöttek a tanácstagok a kamatcsökkentésről. Ez csak két hét múlva derül ki. időszakban változékonyan ala­kult. A támogató pénzpiaci fo­lyamatok fennmaradása nagy­ban függ a globálisan megha­tározó jegybankok mennyiségi lazító programjaival kapcsola­tos fejleményektől. A közlemény végén az MNB arra utalt, akár meg is állhat a kamatvágási ciklus. A Monetá­ris Tanács úgy látja, hogy a „tö­rékeny és gyorsan változó nem­zetközi környezetben fokozott óvatosság indokolt”. Bebesy Dániel lapunknak azt mondta: ez a mondat jelzi, hogy a tanács érzékeli a május közepe óta ki­bontakozó hangulatváltozást a feltörekvő piacokon. A Buda­pest Alapkezelő portfoliómene­dzsere szerint ezzel a tanács felkészítheti a piacot arra, hogy ha a környezet tovább romlik, akkor befejezheti a ciklust. Elemzők szerint még egy ka­matcsökkentést hajthat végre az MNB, de 4 százalékon meg­állhat - vagy hosszabb ideig szünetelhet - az enyhítési cik­lus. Ha gyorsan mérséklődik a kockázati étvágy, akkor nem elképzelhetetlen, hogy az MNB hajója elé a viharos tengeren egy jéghegy kerül, amit csak erőteljes ellenkormányzással tud kikerülni. A határidős ka­matlábpiac már 4,5 százalék fe­letti kamatot áraz fél év múlva. HÍRSÁV Berlin feltartóztatta a törököket német kérésre elhalasz­tották az Európai Unió ve­zetői a török csatlakozási tárgyalások folytatását. Berlin az isztambuli tün­tetések erőszakos leverése miatti tiltakozásul kérte azt, hogy a tervezett mai időpont helyett legkoráb­ban a Törökországról szóló országértékelés közzététele után, vagyis októberben ül­hessenek tárgyalóasztalhoz a felek. Ankara 1987-ben kérte felvételét a közösség­be, ám a tárgyalások csak 2005-ben kezdődtek el, és a csatlakozásnak soha nem szabott céldátumot Brüsszel. Az egyeztetések többször megakadtak, és felmérések szerint a törököknek már csak 30 százaléka támogat­ná az integrációt. ■ VG Reformokat ígért a brazil elnök „ÖTÖS PAKTUMOT” ígért a braziloknak Delma Rous- seff, az ország államfője. A politikus kilátásba helyezett egy népszavazást a politi­kai reformokról, illetve azt, hogy megnövelik a tömeg- közlekedésre, az egészség­ügyre és az oktatásra szánt összegeket. A kétszáz mil­liós országban a hétvégén több százezren tüntettek a kormány gazdaságpolitikája és a korrupció miatt. A tilta­kozást a jövő évi labdarúgó világbajnokság előkészülete­inek magas költségei, illetve a tömegközlekedés árainak emelése váltotta ki. ■ VG Leállítaná a bővítést Jürgen Stark az eu vezetőinek öt évre meg kellene állítaniuk a további integrációt, meg kellene határozniuk, mer­re akarnak továbbhaladni, és el kellene dönteniük, ki marad az euróövezet tagja - mondta Jürgen Stark, az Eu­rópai Központi Bank (EKB) korábbi vezető közgazdásza. A befolyásos szakember úgy véli, ez idő alatt sem az EU-ba, sem az eurózónába nem lehetne új tagokat fel­venni. Stark 2012-ben távo­zott az EKB-től, tiltakozásul a szervezet válságkezelése miatt. ■ MTI A magánrendelők megússzák, a patikák nem szuperkasszák Nem kötik be a NAV-hoz a magánorvosokat Az egészségügyi szolgáltatók közül csak a gyógyszertárak lesznek a jövőben online kap­csolatban az adóhatósággal. Annak ellenére, hogy a Szinap­szis Piackutató felmérése sze­rint tavaly a lakosság több mint negyede vett igénybe magán­finanszírozású egészségügyi ellátást, és a NAV szerint a szol­gáltatók közül jelentős szám­ban felejtkeznek el a nyugta­adási kötelezettségükről. Az adóhatóság kiemelt ellen­őrzési területei között több éve szerepel a szolgáltató szektor, így kerültek fókuszba az egész­ségügyi magánszolgáltatók, a magánklinikák, azon belül is a szépészeti szolgáltató szektor. Az adóelkerülésre vonatkozó kockázatelemzések eredmé­nyei, a korábbi tapasztalatok, a szolgáltatásokat igénybe ve­vők részéről érkező közérdekű bejelentések tették indokolttá az egyes humán-egészségügyi szolgáltatók ellenőrzését. A NAV-revizorok már több fül-orr-gégész, fogorvos, bőr­gyógyász, szemész szolgál­tatását is igénybe vették, pá­ciensnek adva ki magukat. Jártak plasztikai sebészeknél is, mert úgy látták: a szépésze­ti szolgáltatások magas ára és jövedelmezősége ellenére az e területen tevékenykedő vál­lalkozások bevallásai gyakran csak minimális adókötelezett­Az adóhatóságok azt gyanítják, sok kezelés ára „zsebbe megy” séget tartalmaznak. A magán- rendelők, a magánfogászatok és -klinikák az idén is az adó­hatóság kiemelt figyelmére számíthatnak. Különösen, hogy az ellenőrzések során az is nyilvánvalóvá vált, hogy a „bizonylatkiállítási morál” az adóhatóság munkaidején kívül határozottan gyengül. A hónap végén pedig szintén gyakoribb a bevétel eltitkolása. Jóllehet a kormány célja az online kasszarendszer be­vezetésével a feketegazdaság visszaszorítása, az eltitkolt be­vételek legalizálása, az egész­ségügyi szolgáltatók közül ilyesmi éppen a patikákban fordulhat elő a legkevésbé. Már t csak azért is, mert a tb-támo- gatott orvosságok árát például csak szigorú elszámolás után kapja meg a gyógyszertár az egészségbiztosítótól. Az online kasszáról szóló rendelet mégis a gyógyszertárakat jelöli meg első helyen, mint amelyek kizá­rólag pénztárgéppel tehetnek eleget nyugtaadási kötelezett­ségüknek. Mint Hankó Zoltán, a Ma­gyar Gyógyszerészi Kamara elnöke lapunknak elmondta, 350-400 patikában nagyjából kilencszáz pénztárgépet kell lecserélniük, és ehhez biztosan igénybe veszik majd a kasszán­ként igényelhető 50 ezer forin­tos támogatást. ■ H. É. I > A Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank egyelőre nem állt le a kamatcsökkentéssel

Next

/
Oldalképek
Tartalom