Somogyi Hírlap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-21 / 143. szám
14 SAJTÓ ES TANULÁS 2013. JÚNIUS 21., PÉNTEK Színezd j| a csizmádat^ a nyár még várat * magára. Ez szomorú, de így legalább elő lehet venni a gumicsizmákat. Manapság már nagyon divatos és csinos is. Igaz variálni annyira nem lehet, csinos holmikkal, de ha sportos napod van akkor az egyik legjobb választás. Rengeteg színben lehet venni és sok van aminek a mintája is egyedi. De ha te ezzel nem elég szel meg, akkor varázsold egyedivé. Bármely hobbiboltban lehet venni olyan festéket amely vízálló. Annyit kell csak tenned, hogy egy öntapadós papírra rajzolsz egy tetszőleges mintát, majd kivágod. Azért kell az öntapadós papír, mert az nem csúszik el. Ha ráragasztottad a mintát akkor a festékkel másold át a mintát. De ha nem riadsz meg a színektől, akkor az ecsetet rázz meg fölötte, ezt több színnel is tedd meg. Készíthetsz hozzá illő pólót is, ugyanezzel a technikával. Ha a meleg nem is jön meg egy hamar, az öltözéked nyárias hangulatot fog kelteni. ■ Hunyakürti Lilka Kényelmes Izgalmas történelmi tor-túra barcs-pozsony-prága Ha tehetnénk, mihamarabb visszamennénk Egyedi A történelem szakkör hagyománya immár, hogy nevezetes helyeket keresünk föl évről évre. Az idén a célpont Pozsony és Prága volt. Nagy Éva és Nagy Vivien, barcsi Széchényi Ferencgimnázium Március 14-én hajnalban 4 órakor indultunk el a SPAR parkolóból, izgatottan. Az idő már kezdte megmutatni, mi várható a következő napokban. A hó zuhogott, és tíz perces ázás-fá- zás után szánhattunk végre föl a buszra, s kezdődött meg az utazás. Nem sejtettük, hogy a 2013- as év addigi legnagyobb viharával kell szembenéznünk az út során. Mi, az utazók a rossz időt csak akkor érzékeltük, amikor de. 11 óra körül még a magyar határon belül találtuk magunkat, olyan helyeken, ahol a madár is ritkán jár. Az autópályákon megállt az élet, így más úton kellett eljutnunk a határig. A sofőrök úttalan utakon vittek keresztül minket. Már javában havazott, mikor végre elértük a rajkai határátkelőt. Itt pár percig várakoztunk, a sofőrök beszerezték az autópálya matricát, és belevetettük magunkat a viharba. Szlovákiában már ítéletidő volt. Havazott, nagyon erősen fújt a szél. Megpróbáltuk egymásban tartani a lelket, hogy jó lesz ez a kirándulás, és az idő miatt sincs miért aggódni, bár ezekben a pillanatokban ez eléggé képtelennek tűnt. Talán az évszázad leghavasabb március 15-éjét éltük át. És Pozsonyban is hasonló idő várt minket. Az úton megtudhattuk, hogy milyen volt Magyarország történelme az utóbbi évtizedekben. Szlovákia fiatal állam, alig húsz éves, majdnem annyi idős, mint mi. A második világháború után Csehszlovákia volt a neve, de 1993-ban szétválva testvérétől, önálló állammá lett. Fővárosa Pozsony, mely a Duna partján fekszik. Fölötte öt híd látható. Ez volt az első fontosabb megállónk. Aranymívesek utcája Prágában. A turisták kedvelt célpontja A pozsonyi várban nyaranta látványos koronázási ünnepségeket rendeznek A városnak a magyar történelemben jelentős szerepe volt. A mohácsi csata után az ország fővárosa lett, országgyűlések és koronázások színhelye... Itt őrizték a Szent Koronát. Itt koronázták királyainkat, pontosan 11-et. A pozsonyi várban a lépcsők sokaságát másztuk meg. De megérte, mert páratlan panorá: ma nyílt elénk: pl. a vár a Duna bal partján. Következő állomásunk Prága volt. A „jó meleg “ buszban ocsúdtunk fel. Közben figyeltük a tájat, s találgattuk, milyen idő lesz Prágában. Estefelé az idő hűvös volt, mi fáradtak, de a puha ágy ígérete tartotta bennünk a lelket. Hangulatos kis panziót vehettünk birtokunkba. Prága belvárosában a vár volt érdekes, ahol az őrökkel fo- tóztattuk magunkat. Láttuk a Szent Vitus kápolnát, megérintettük a gótikát, majd megértettük, mi a szerepe a koronázási templomnak és a családi kriptának. Gondoltunk IV. Károly királyra, az utolsó magyar uralkodóra is. Láttuk a lovagtermet, a Szent György-szobrot. Véleményem szerint mindenkire nagy benyomást gyakorolt a Ká- roly-híd, a szobrok, melyek fokozzák a járókelők és a turisták csodálatát. A látványosságok megtekintése után pár óra szabad idő következett, amit a csoport nagy része kávézókban, gyorséttermekben, különböző üzletekben töltött. Láttuk Prága utcáin a bűvészek és utcazenészek sokaságát, majd visszatértünk a buszra. Legtöbbünk birtokában ekkor már cseh sörök, emléktárgyak, pólók, pulóverek voltak, de volt olyan is közöttünk, aki nagy plüssállatra költötte a pénzét. Másodnap reggel jött az igazi meglepetés: kisütött a nap! Ettől mindenki feldobódott Nekem Prágában az Aranyművesek utcája tetszett a legjobban. Az apró házak és különleges berendezésük tényleg azt az érzést keltették, mintha apró aranyműves törpék házai között járkálnánk. Egy gyors csoportkép után a busz felé vettük az irányt, majd pedig nekivágtunk a hosz- szú útnak hazáig. Az út zajos volt, mert mindenki meg akarta osztani az élményét a társával, vagy mindenkivel. A magyar határnál jött a döbbenet: lehet, hogy nem is tudunk hazamenni a hó és az úton lévő jégpáncél miatt? Végül aztán a sofőrök - akiknek innen is köszönjük - épségben és gyorsan hazahoztak minket. Barcson fáradtan, megkönnyebbülten, felejthetetlen élményekkel a tarsolyunkban szálltunk le a buszról. Ha tehetném, akár most is visszamennék Prágába, vagy Pozsonyba. Mindkét város különleges a maga módján. Nekem Prága jobban tetszett, talán a kis középkori utcácskák és a napsütés miatt. De az biztos, hogy ilyen kalandos és hangulatos utat nem tudnék magamnak szervezni, mint amilyen ez volt! Köszönjük az élményt Ju- hász-Nagy Zsuzsanna és Sala- vecz Marianna történelem szakos tanárnőknek! Az oldalt szerkesztette: Gáldonyi Magdolna Telefon: 82/528-151 E-mail: magdolna.galdonyi@axelspringer.hu írjatok! Amo, avagy a természethez közel: a lelki feltöftodés helyszíne sorozat Egy erasmusos diák naplójából - 13. rész Firenze folyója az Amo. Mit is mondhatnék róla? Nem egy Duna. Nem olyan széles, nagy folyam. Nem olyan ismerős. Nem olyan beépített a partja. Nem olyan piszkos. Nincsenek olyan szép hidjai, mint a mi Dunánknak. Viszont van egy közös bennük: a partjuk alkalmas futásra, lelki feltöltődésre, agy és lélek kis - és nagytakarításra. A test és a lélek karbantartására. Bettivel hetente több alkalommal, az ismertetett okokból, meglátogatjuk az Amo Margitszigethez hasonló partszakaszát. Vannak, akik zenével futnak. Én nem. Nekem a szél, a madarak és a fák zenélnek. Ezek a percek mindig fölidézik bennem a nagyszüleimFirenze folyója, az Arno. Nem olyan, mint a mi Dunánk, de szerethető Mesebeli olasz táj. Jellegzetes kép: szinte a hídon élnek a város lakói nél töltött napokat. Azokat a csodás napokat, amikor gondtalanul és hanyagul szaladtam a naplementébe, hogy segítsek a bocik terelésében. A Papám mindig azt mondja, hogy az embernek a szerint kell élnie, ahogy gyerekként megszokta, mert csak úgy tud nyugodt maradni. Ez nem azt jelenti, hogy nem kell az életszakaszának megfelelő funkcióit betölteni, csak azt, hogy, ha gyerekként aludtunk 1 órát délután, akkor felnőttként is igyekeznünk kell 1 órát pihenni délután. Nekem nyugalmat ad az Amo partja. Itt meg van minden, a bocikon és a nagyszüleimen kívül, ami a nyugalmamhoz kell. ■ Kelemen Zsófia i Hazudnék Hazudnék, ha tud- Ss3* nék, de nem megy olyan könnyen, ■f—Hogy a becsületem a j szakadékba lökjem. _ _ Hazudnám, hogy ma- radnék, S hogy legszíveseb- €5® ben mindent feledDe nem merem, mert - __ féltem a jövőmet, Hogy rosszabbat a szívem sem közölhet. ^B® Fájna a lelkem, min- —it den nap sírnék, —jm Ha hazugon minden _ jót a magaménak hinnék.-*»® Megtört testemben «=li szívem egy dobozban •—a Sajnál mindent, amit 1 m én neked okoztam. Hiába próbáltam mindent jóvátenni, Te megmondtad: hiá- aM® ba már, itt a vége, —ennyi. ^ - Minden, ami volt, mindent eltemettél, sa" A fájó pontom ez: ne- TSM®' kém csak te kellettél. 'irf! Fáj, ha látlak, bár- __ —d csak álom lenne, __ j Bárcsak a szívem is a jó úton menne. Ott állsz mással, nem ' - velem, ____________ tNe kem mégis miat- jS0i tód nem fogják a ke__ zem.-------------------------*5 ^ Keserűség kínoz, minden nap fáj még, m Ha veled beszélek, ® minden szó ajándék. BEDA NIKOLETT (10/R}_ Tab, Rudnay Gyula Középiskola”"
