Somogyi Hírlap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-19 / 141. szám
ICnTITCT^T— bbbbbbbbbbbhmhbbébbhbbbbbhbwwbhbhbwwiihiíiih^^ Népszavazás három lakosnak Margitsziget Tarlós: A sziget mindig a fővárosé volt - Tóth: Hatalmi arrogancia Tarlós István azt mondja, nem a megnövekedett adóbevétel, hanem a fejlesztések miatt veszi át a főváros a Margitszigetet HÍRSÁV Rogán: ősszel újabb rezsicsökkentés jön a Fidesz arra kéri a kormányt, hogy ne 2014. január 1-jétől, hanem már a köVetkező fűtési szezontól, ősztől ismét legalább tíz százalékkal csökkenjen a gáz és a villany ára - jelentette ki Rogán Antal. A Fidesz frakcióvezetője hozzátette: azt is kérik a kabinettől, hogy a szeptember elején esedékes kihelyezett Fidesz- KDNP-frakcióülésre készítse el a további rezsicsökkentéssel kapcsolatos terveit. ■ MTI Emelkedhet a tejtermékek ára KORÁBBI PROGNÓZISÁHOZ képest négy forinttal magasabb, 94 forintos árat prognosztizál a nyerstej kilójára a jövő március 31-ig tartó kvótaévben a Tej Terméktanács elnöksége. Közleményükben emlékeztetnek: az EU tejtermelése 11 hónapja 2-3 százalékkal elmarad az előző évi szinttől, és az erős kereslet miatt az árakra általában jellemző ciklikusság jelei sem mutatkoznak idén. ■ VG Vádemelés Csatáry László ellen a budapesti Nyomozó Ügyészség vádiratot nyújtott be a Csatáry László ellen a Fővárosi Törvényszékhez. Mivel háborús bűntett a vád, így az ügy kiemelt jelentőségűnek minősül. A 98 éves Csatáry, akit tavaly júliusban gyanúsították meg emberek kínzásával, tagadta a bűn- cselekmények elkövetését. ■ MTI Csatáry László Komédia - így titulálta a főpolgármester a három lakosnak tervezett népszavazást a Margitsziget fővároshoz kerüléséről. A törvénysértést említő XIII. kerület Alkotmánybírósághoz, ombudsmanhoz és nemzetközi fórumokhoz fordul. Éber Sándor „Különben pedig miért is illetné meg a Margitsziget a XIII. kerületet? Mert Tóth (József polgár- mester) szeretné?” - mondta lapunknak Tarlós István. A főpolgármester szerint a „Margitsziget mindig is a főváros tulajdonában volt, most is ott van”. Tarlós arra reagált, hogy a XIII. kerületi önkormányzat jelezte: az Alkotmánybírósághoz (Ab) és az ombudsmanhoz fordulnak, amiért Angyalföldtől Budapest közvetlen irányítása került a Margitsziget. Levélben kérték az államfőt, hogy ne írja alá a jogszabályt. A helyi önkormányzati charta megsértése miatt nemzetközi fórumok segítségét is kérik. „A főváros érvei egytől egyig hamisak, a kapcsolódó parlamenti jogszabály pedig fércmunka, amelyben a hatalmi arrogancia és a gátlástalanság érvényesül” - hangoztatta Tóth József. A XIII. kerület MSZP-s polgármestere szerint összetéveszti a közigazgatást és a tulajdont, a szabályozást és a fejlesztést, diszkriminatív, és lehetségessé válhat, precedenst teremthet, hogy bármikor, bárkitől, bármi elvehető. Tóth kijelentette: „aki ilyet kezdeményez, az valószínűleg lelki defektek- kel rendelkezik”. Felidézte, hogy egy parlamenti bizottsági vitában egy helyettes államtitkár egy kérdésre azt válaszolta, hogy a főváros kerületekre tagozódik, de nem kell ennek mindig így lenni. Erre szerinte még a fideszes képviselők is felszisszentek. „Tóth polgármester felháborodása tanácselnökös, erőltetett és nem is értelmes” - hangoztatta Tarlós. A főpolgármester hangsúlyozta, hogy Tóthnak „nagyon megfelelt, és nem tiltakozott, mikor a fővárostól két éve szó nélkül, és minden egyeztetést mellőzve, egyetlen szavazással elvették a parkolási díjakat és a teljes idegen- forgalmi adót, miközben akkor az idegenforgalmi feladatok a fővárosnál maradtak. Akkor Tóth nem akart az unióhoz, az Ab-hez és az ombudsmanhoz fordulni, hanem „örült, lapított, és elégedetten elfogadta”. Tarlós KORÁBBAN MEGÍRTUK, hogy egy szabályozási terv alapján öt telket (Thermál és a Nagyszálló, Dózsa teniszstadion, Palatínus strandfürdő, Nemzeti Sportuszoda, Atlétikai Centrum) hoznának létre a Margitszigeten. A főpolgármester a felparcellázást „ buta politikai hazugságnak” titulálta, Angyalföld főépítésze szerint a tervezet alapján kötelező lesz kialakítani ezeket a telkeket, amelyek így kiemelte, hogy a XIII. kerület semmit nem forgat vissza Budapest talán legfrekventáltabb területébe az általa ott kivetett adókból. Miért is normális az, ha más tulajdonában levő ingatlan hasznát a kerület zsebeli be és költi el? - kérdezte a főpolgármester. A parlamenti döntés alapján az idegenforgalmi- és az építményadót veszi el a főváros, ami (az állami támogatással együtt) mintegy 220 millió forintos bevételkiesést jelent a kerületnek. A Margitszigeten továbbra is a az állam, vagy a főváros által eladhatóvá válnak. Arató György úgy vélte, hogy a jövőben az is lehetségessé válik, hogy akár 26 építései telket is kialakítsanak a szigeten, miután a szabályozás jóváhagyásának a hatásköre a Fővárosi Közgyűléshez kerül. A főváros építési szabályzata jövő június 30-ra fog elkészülni, amelyben már szerepelhetnek a telkek létrehozása. kerületi önkormányzat szedi be a gépjárműadót és a környezet- terhelési díjat, ez mintegy 2,8 milliós tétel. Tóth szerint más kerületektől is el lehet majd vonni az adót ezen az alapon, ha fővárosi tulajdonú területről származik. Tarlós szerint nem az adóbevételre fájt a főváros foga. „A főváros és a kormány motivációja nem is az adó volt, hanem az, hogy elkészítettük a sziget fejlesztési koncepcióját, és meg akarjuk valósítani. Ezt eddig a kerület inkább akadályozta” - mondta a főpolgármester. Tóth ezt cáfolta, mondván az ön- kormányzat nem ismer olyan fejlesztési szándékot, amelyet akadályozott volna. A polgármester cáfolta Tarlósnak azt a kijelentését is, amely szerint a Margitsziget eddig is a fővárosé volt, mivel a főváros nem az 1/1-es tulajdonosa a Margitszigetnek. A sziget 7 helyrajzi számon van, ebből háromnak a főváros, a másik négynek közösen a magyar állam, az Esztergom- Budapest Főegyházmegye és Budapest a tulajdonosa. Tóth szerint a Gellérthegy, és a Hajógyári sziget 1/1-es is fővárosi tulajdonban van, így ezeket is el lehetne csatolni a kerületektől. Tarlós a gellérthegyi példát idétlennek nevezte, és közölte, hogy a Városliget, a Vár és a Hajógyári sziget sem 1/1 arányban a főváros tulajdona, Tóth ezt rosszul tudja. Az angyalföldi képviselő-testület véleménynyilvánító népszavazás kiírásáról döntött, a tervek szerint augusztus 25-én rendezendő referendumon csak a Margitszigeten bejelentett lakcímmel rendelkező három ember jogosult részt venni. Tarlós István főpolgármester szerint, amit a Margitsziget „lakóiról” mond Tóth József polgármester, az „vicc”, „komédia". „Három, vagy négy emberről van szó, ismereteink szerint ráadásul ők is szolgálati lakásban laknak” - mondta Tarlós. A XIII. kerület jogi osztályvezetője szerint a Margitszigeten élőknek sérül a választáshoz való joga, mert a jövőben csak listára, illetve a főpolgármesterre tudnak majd szavazni az önkormányati voksolásokon, polgármesterre, vagy képviselőtestületre nem. Főépítész: nincs akadálya a felparcellázásnak Bekeményít a Hungaropharma kintlévőség 15 milliárd forintot várnak az intézményektől a nagykereskedők Idén megállhat a fogyasztás esése Valamennyi kórházzal felbontotta szerződését a legnagyobb hazai gyógyszerbeszállító, a Hungaropharma - tudta meg a Világgazdaság. A kontraktusokat - amelyek jellemzően 5-10 évnél is régebbiek voltak - még március elsejével mondták fel, miután azok nem szabályozták megfelelően a cég és a fizetési nehézségekkel küzdő kórházak üzleti kapcsolatát - mondta érdeklődésünkre a Hungaropharma vezérigazgatója. Az érintett kórházak csaknem fele új szállítási szerződést kötött a céggel. Feller Antal jelezte: március végén már 15 milliárd forintra rúgott a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségéhez tartozó hét vállalat kintlévőség-állománya, és ebből 5,5 milliárd lejárt követelés volt. Az adósság pedig nemhogy csökkenne, folyamatosan emelkedik, mert az egészség- ügyi intézmények anyagi helyzete is egyre rosszabb, „nincs pénz a rendszerben” - fogalmazott. A Hungaropharma továbbra is fontosnak tartja a kórházak ellátását, de saját maga képtelen pótolni a magyar egészségügy hiányzó forrásait - közölte Feller Antal. Hozzátette: vannak - főként kisebb - kórházak, amelyek ellen már jogi lépéseket is kellett tennie a Hungaropharmának, vagyis fizetési felszólítást küldtek számukra, illetve fizetési meghagyás kibocsátását kérték a bíróságtól. Mindez annak ellenére vált szükségessé, hogy a cég tavaly egyszer már felülvizsgálta együttműködését a kórházakkal, és ennek nyomán a lejárt tartozást felhalmozó kórházak jelentős részére kiterjesztette azt a 2011-ben még csak néhány intézmény esetében bevezetett intézkedését, hogy számukra csak akkor szállít, ha előre fizetnek a megrendelésért, vagy ha életmentő készítményre van szükségük. „Ezek az intézkedések sem bizonyultak elegendőnek, így sokadszor kerültünk komoly erkölcsi dilemma elé: ragaszkodunk-e a kiszállított gyógyszerek ellenértékének megfizetéséhez, vagy megkockáztatjuk kintlévőségeink további, immár kezelhetetlen szintre növekedését. Hosszú évekig türelmesek voltunk, az adósságok ellenére finanszíroztuk a kórházak működését” - magyarázta Feller Antal. A vezérigazgató hangsúlyozta: egyeztetnek az adósokkal, sok új szerződést már megkötöttek, de ezekben rövidebb fizetési határidőt kötnek ki, és azt is belefoglalták, hogy ha a kórház a számla lejárta, plusz további ésszerű türelmi idő után sem fizet, a Hungaropharma a továbbiakban csak előre fizetés mellett szállít. ■ H. É. statisztika A bruttó bérek 3,4, a nettó átlagkeresetek 4,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit idén január és április között. Áprilisban a növekedés még kifejezettebb, a bruttó 4,5, a nettó 5,9 százalékkal volt magasabb tavaly áprilishoz képest - ez derül ki a KSH tegnap közölt adataiból, amely az alkalmazásban állók adatait rögzíti. Idén áprilisban a havi bruttó bér 230 004, a nettó 150 653 forint volt átlagosan. Mindez az alacsony inflációval összevetve már érzékelhető reálbér-növekedést jelent, amely a várakozások szerint érezhető lesz a kiskereskedelemben is. „Igaz, hogy az első negyedévben a kiskereskedelmi forgalom még csökkent, de azután növekedés látható, és a tapasztalat is az, hogy a fogyasztás hosszabb- rövidebb késéssel követi a reálbérek emelkedését” - mondta a Világgazdaságnak Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára hozzátette: „Ma már nyugodtan számolhatunk azzal, hogy a több éves fogyasztási visszaesés idén megáll, és az előző évhez képest nulla körüli szinten alakul. Bizonyos területeken, így az élelmiszerek esetében a második félévben már szerény növekedés is elképzelhető” - fogalmazott Vámos. ■ B. L. a * *
