Somogyi Hírlap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)

2013-06-17 / 139. szám

6 2013. JÚNIUS 17., HÉTFŐ VÁLLALATOK ÉS PIACOK Tarolnak a magyar vizipari cegek piacszerzés Százmillió euró értékben írt már alá szerződést a klaszter Ázsiában A vietnami Quang Binh megyében a projekttel két éven belül több mint százezer lakosnak biztosítanak majd ivóvizet Ázsia számos országában egyre több nagyszabású víz­ipari beruházást hirdetnek meg, amelyek elnyeréséért folyó nemzetközi versenyben a magyar cégek is megha­tározó szereplők. A Magyar Vízipari Klaszter cégei az 1990 előtti időkből megma­radt kapcsolatokra, illetve a világszerte elismert ma­gyar vízügyes szaktudásra alapozva jelenleg mintegy százmillió euró értékű aláírt megbízási szerződéssel ren­delkeznek a kontinens orszá­gaiban. Tar Gábor Alig van olyan tárgyalása Szijjártó Péternek, a Minisz­terelnökség külügyi és kül­gazdasági államtitkárárának a keleti nyitás egyik célpiacá­nak tekintett ázsiai országok képviselőivel, amely után ne emelné ki, hogy a hazai víz­ipari cégek előtt komoly le­hetőségek nyílhatnak a kon­tinens jelentős fejlesztéseket elindító országaiban. Egy ne­ve elhallgatását kérő iparági szereplő lapunknak elmond­ta: a magyar vízipari cégek valóban keresettek az ázsiai országokban. Becslése szerint a 10 céget tömörítő Magyar Vízipari Klaszter jelenleg mintegy 100 millió euró érté­kű szerződéssel rendelkezik különböző beruházásokra vo­natkozóan a kontinens orszá­gaiban. Ezen megrendelések közül a vietnámi Quang Binh megyei víztisztító projekt már márciusban el is indult. A 10 millió értékű zöldmezős be­ruházás - amely több mint százezer lakosnak biztosít két éven belül ivóvizet - egy olyan mintaprojekt, referen­cia lehet, amelynek segítsé­gével a magyar vízipari cégek későbbi megrendelésekhez juthatnak hozzá Vietnámban, ugyanis az országban a követ­kező években számos, a Qu­ang Binh-i beruházáshoz ha­sonló fejlesztésbe foghatnak. A vietnámi beruházáshoz hasonlóan elindult már a klaszter vezető cégének szá­mító Fővárosi Vízművek Zrt. Srí Lanka-i 34 millió eurós beruházása is, amely két meg­lévő tisztítómű rekonstrukció­ját jelenti. Emellett a klaszter több éves előkészítés után In­donéziában 50 millió dolláros megrendeléshez jutott, és úgy tudjuk, esély van egy újabb 50 millió dolláros beruházás elnyerésére is. Továbbá információink sze­rint Azerbajdzsánban négy projektre vonatkozóan, mint­a tízmillió eurós vietnámi Quang Binh megyei víztisztí­tó projekt megvalósítása kö­tött segélyhitel keretében va­lósul meg, amelynek szerző­dését tavaly ősszel írták alá. A konstrukció keretében Ma­gyarország, mint donor ál­lam kedvezményes hitelt nyújt a fogadó ország - amely a nemzetközi szabá­lyozás értelmében a világ szegényebb államai közül kerülhet ki - számára, amely annak fejében egy meghatározott beruházást hajt végre oly módon, hogy legalább 50 százalékos arányban a donor ország cé­gei exportálnak árut vagy egy 60 millió euró értékű szándéknyilatkozattal ren­delkezik a klaszter. A magyar cégek tárgyalásokat folytat­nak Szaúd-Arábiában is, így jó esély van arra, hogy az országban a következő évek­ben tervezett 100 millió eurós beruházásokban is szerepet kapjanak. Úgy tudjuk, az ázsi­ai országok vonatkozásában a 100 millió euró értékű aláírt szerződések mellett további szolgáltatást a projekthez. Ez az egyetlen közvetlen ál­lami exporttámogatási lehe­tőség, amelyet a nemzetközi szabályok megengednek. A konstrukció révén az adott magyar cégek garantált fize­tésű megbízásokhoz jutnak, amelyek további exportmeg­rendelésekhez elvezető refe­renciává válhatnak az adott külpiacon. így nem csoda, hogy információink szerint a Quang Binh-i beruházás ügyében a vízipari klaszter vetette fel a magyar kor­mánynak, hogy van egy olyan konkrét projekt, ahol fel lehetne használni ezt a konstrukciót. mintegy 100 millió euró érté­kű megbízásra vonatkozóan rendelkezik szándéknyilatko­zattal a klaszter. „Miután a hazai vízipari cégekkel tárgyaló ázsiai or­szágok erősen centralizált államoknak számítanak, így a magyar cégeknek a megbe­szélések során komoly legiti­mációt ad, hogy a kormány el­vi támogatását tudják maguk mögött” - emelte ki forrásunk a 2010-ben meghirdetett kele­ti nyitás politikájának hatásá­val kapcsolatban. „Ezekben az országokban egyetlen állami tulajdonú vízmű működik, ha oda úgy megyünk tárgyalni, hogy nincs mögöttünk az ál­lami legitimáció, akkor nincs sok esélyünk a megbízások elnyerésére” - mondta. A 2008 januárjában létreho­zott vízipari klaszter számára az ázsiai megrendelésekért folytatott versenyben előnyt jelenthet, hogy a nemzetkö­zi piacon rajta kívül még egy holland részvénytársaság ké­pes arra, hogy egy csomag­ban a vízgazdálkodás összes szegmensében (víz- és csator­nahálózatok kiépítése; ivóvíz­tisztítás, -szolgáltatás, -cso­magolás, -kezelés; vízbázis- és árvízvédelem, vízlelőhelyek Fővárosi Vízművek Zrt. (millió forint) 2011 2012 Árbevétel 27 340,47 27 824,19 Üzemi eredmény 1108,78 2 289,90 Adózott eredmény 1418,95 2130,89 Mérleg szer. ered. 318,65 1106,84 Saját tőke 72 581,98 73 694,01 Hosszú lej. köt. 0,00 0,00 Mérlegfőösszeg 98 564,01 112 023,83 FORRÁS: KIM, OPTEN felkutatása) tud szolgáltatást nyújtani. A magyar cégeket a piac­szerzésben emellett segítheti az is, hogy számos ázsiai or­szágban az 1990 előtti idő­szakban jó hírnevet szereztek a magyar vízügyi szakembe­rek, miután a KGST-n belüli specifikáció következtében az úgynevezett baráti országok­ban számos megbízást kap­tak. A magyar vízipari szak­tudást nemzetközi szinten is elismerik, amit jelez, hogy a 48 európai, illetve ázsiai or­szágot magában foglaló kon­zultációs fórum, az ASEM vízügyi kutatási és fejlesztési szervezete, az ASEM Water al- elnökévé tavaly novemberben a magyar vízipari klaszter el­nökét, Kovács Károlyt válasz­tották meg. Megszorongatja a Rosznyefty a kis, független olajfinomítókat kínálatszűkítés Számos kisebb orosz olajfinomítót bezárás fenye­get a Rosznyefty olajcég legutób­bi lépései miatt. Panaszok szerint az állami társaság a TNK-BP megvásárlása után, vagyis májustól nem vagy alig ad el nyersolajat a korábban a TNK-BP által kiszolgált feldolgozóknak, amelyek egy része emiatt akár le is húzhatja a rolót. Azok sem járnak jobban, akik más olajter­melőtől mégis tudnak vásárolni, mert a Rosznyefty okozta kínálat­szűkülés miatt júniusban ötödé­vel nőttek a belföldi olajárak. Az Árgus Media igazgatója, Mihaü Perfilov szerint a szűk kínálat 12 650 rubelre (408 dol­lárra) nyomta fel a spotpiaci olaj belföldi, tonnánkénti árát - ol­vasható a Vedomosztyiban. Az így emelkedő ártendenciát arra használja fel sok más olajtermelő, hogy visszafogja az exportját, és külpiacai helyett a nagyobb be­vételt és hasznot hozó belpiacra összpontosítson. „Mindennek a Mólra nézve nincs hatása, Ma­gyarországra szerződés szerint érkezik az orosz olaj” - mondták lapunknak a társaságnál. Andrej Polisjuk, a Raiffeisen- bank elemzője szerint az történt, hogy a Rosznyefty a belföldi eladásai egy részét átterelte az ázsiai, csendes-óceáni térségbe. Igor Szecsin, a Rosznyefty elnöke már egy nappal a TNK-BP meg­vásárlása után megállapodott a CNPC-vel, hogy cége az addigi 15 millió tonnának akár a há­romszorosára is növeli a kínai olajexport éves mennyiségét. A nagyobb kínai kivitelnek kö­szönhetően megnőtt az érintett ESPO olajvezeték kihasználtsága, ami sokkal előnyösebb Oroszor­szágnak Anaskin szerint, aki az Investcafe nevében nyilatkozott a Business RT-nek. A kínai export mintegy 80 kis, független orosz olajfinomító ellá­tásának a rovására élénkül. „Egy részük kénytelen lehet bezárni”- véli Mihail lúrukalov nyers­anyagpiaci elemző. ■ B. H. L. A Rosznyefty olajexportja (millió tonna) 2008 2009 2010 Ázsia 10,77 10,53 16,90 Európa, egyéb 38,37 41,60 40,58 FÁK 5,02 4,18 3,35 Összesen 54,16 56,31 60,83 FORRÁS: ROSZNYEFTY Kötött segélyhitel garantálja a beruházást Vizumíigyintezes lassíthatja a bakui járat szamyalasat fapados Ma startol a Wizz Air első gépe Azerbajdzsánba - Állami segítséget kap a társaság a piacélénkítéshez Üzleti alapon minimum kétsé­ges a Wizz Air ma induló Bu- dapest-Baku járatának sikere. Nem véletlen ugyanis, hogy eddig csak isztambuli vagy moszkvai átszállással lehetett eljutni Azerbajdzsán fővárosá­ba. A kockázatokkal a magyar gyökerű légitársaság is tisztá­ban van, hiszen heti két járattal indul, ráadásul a gép éjszaka repül és hajnalban már indul is vissza. Eddig legalább 2500 foglalás érkezett erre az útvo­nalra, jelenleg egy oda-vissza utat egy poggyásszal mintegy 50 ezer forintért lehet megvá­sárolni. Mivel a fapados cégnek kizárólag Airbus A320 típusú repülőgépekből álló flottája van, amelyek 180 ülésesek, így a foglalások mintegy 14 gépet töltöttek meg. A foglalás persze nem jelenti azt, hogy mindenki el is repül. Sokan ugyanis utólag meggon­dolhatták magukat, amikor ki­derült számukra, hogy vízum is kell a beutazáshoz. A vízu­mot Azerbajdzsán budapesti nagykövetségén lehet igényel­ni, a bakui repülőtéren nem le­het vízumot felvenni. Mintegy 18 ezer forintba kerül és egy hónap, mire az azeri külügyből megérkezik a meghívólevél. A szállást is természetesen előre kell intézni, nem ér rá a lando­lás után keresgélni. Bevezették a lakóhely szerinti regisztrációt is, amelynek az országba érke­zéstől számított 3 napon belül kell eleget tenni, ezt turisták esetében a szállásadó intézi. A biztonsági intézkedések közé tartozik, hogy a repülőtéren az országból való minden ki- és belépéskor az útlevélkezelés során mindenkiről fényképet készítenek. Az 1000 Út utazá­si iroda szerint a Wizz Air be­jelentése óta egyértelműen nö­vekedett az érdeklődés a Kau­kázus gyöngyszeme iránt, de sok esetben ez tényleg megáll az érdeklődés szintjén. Felső középkategóriás útról van szó: 400 ezer forint alatt nehezen úszható meg egy másfél hetes túra. Bakuba tart a magyar Már akkor sejteni lehetett, hogy az állam a szívén viseli a bakui járat sikerét, amikor Váradi József vezérigazgató mellett Szijjártó Péter állam­titkár foglalt helyet az áprili­si bejelentő sajtótájékoztatón. Azóta a Magyar Turizmus Zrt. kiemelten foglalkozik Azerbaj­dzsán feltörekvő piacával. Jú­nius 8-án szakmai bemutatót tartottak Bakuban, amelyen 46 azeri utazási iroda, 12 állami hivatal és több bank képviselő­je is részt vett. Három turiszti­kai termékre - Budapestre, az egészségturizmusra, valamint a hivatásturizmusra helyezték a hangsúlyt. A Danubius Hol­ding, az Aquincum Hotel és a Hotel Karos SPA képviselői pre­zentálhatták kínálatukat. „Az üzleti modellünk nem változik a jövőben sem, ha egy útvonal nem gazdaságos, akkor nem repüljük tovább, nem várunk az államtól kompenzációt” - szögezte le áprilisban Váradi József. A Wizz Air vezérigazga­tója úgy kalkulált: évi 30 ezer utas vehet majd jegyet a járat­ra. Az 1000 Út utazási iroda szerint Bakut sokan mini Du­hajnak tartják. A fapados légi- társaság utasainak módjukban áll a hasonlat igazságtartalmá­ról meggyőződni, ugyanis októ­ber 28-tól a Perzsa-öböl partján lévő város második repülőteré­re is repül a cég. ■ V. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom