Somogyi Hírlap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-16 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 22. szám
4 A HÉT TEMAJA 2013. JÚNIUS 16., VASÁRNAP adathalászok Telefonhívásokat és levelezéseket figyel az amerikai biztonsági szolgálat. Az amerikaiak többsége előbbre valónak tartja a biztonságot. Magyarországon is együtt kell működni a szolgálatokkal. Nálunk folyamatosan megfigyelhetik a közalkalmazottakat. MINDENKIT FIGYEL A NAGY TESTVÉR Egy titkos bírósági utasítás alapján amerikai biztonsági szolgálatok telefonhívások és levelek millióinak adatait szerezték meg. Az indoklás szerint az eljárás „létfontosságú eszköz az ország védelmében, az Egyesült Államok ellen irányuló terrorfenyegetések” elhárítására. Hiába a magyarázat, nemzetközi botránnyá dagadt az ügy. Magyarországon se legyenek illúzióink. Ács György Hős vagy áruló Edward Snow- den, aki a nyilvánosság elé tárta, hogyan működik az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség PRISM nevű titkos kémprogramja? Az amerikaiak véleménye megoszlik a kérdésben. Egyesek bálványozzák, hogy kiállt az átláthatóság védelmében, mások felelőtlen, feltűnést kereső figurának tartják, aki reflektorfényre vágyott. Nézzük, mi is történt. Az FBI kérésére kiadott titkos bírósági utasítás alapján az egyik legnagyobb amerikai telekommunikációs cég, a Verizon április 25. óta naponta szolgáltatja be a külföldre irányuló, valamint a belföldi mobil és vezetékes telefonhívások adatait az elektronikus megfigyelésre szakosodott Nemzetbiztonsági Ügynökségnek (NSA). Egy névtelenül nyilatkozó vezető kormányzati tisztségviselő megerősítette, hogy a bírósági utasítás kizárólag az olyan adatokra vonatkozik, mint amilyen a hívott telefonszámok listája, a hívások ideje és hossza, és nem terjed ki az előfizetők kilétére és a beszélgetések tartalmára. A leleplezés új aggályokat vet fel azzal kapcsolatban, ahogyan Barack Obama elnök a személyiségi jogok és a szólás- szabadság kérdését kezeli. Az amerikai kormány eddig is bírálatok kereszttüzében állt amiatt, hogy kormányzati információk kiszivárogtatása miatt megfigyeltette az AP hírügynökség újságíróinak telefonhívásait és a Fox News televízió egyik munkatársának elektronikus levelezését. A The Guardian és az ameA leleplező sztorik természetrajza már csak olyan, hogy újabb és újabb Információk jelenhetnek meg a titkos adatgyűjtésről. A történet folytatását ráadásul meg is ígérte a brit The Guardian. rikai The Washington Post viszont már arról írt, hogy az NSA egy PRISM kódnevű program keretében a világ legnagyobb internetes szolgáltató cégeinek adatforgalmát is figyeli és ellenőrzi, és így magán- személyek email-üzenetei és egyéb kommunikációs adatok kerültek a birtokába hatalmas mennyiségben. A kiszivárogtató az érettségi nélküli, de tehetségesnek tartott 29 esztendős Edward Snowden, a CIA volt informatikusa, az utóbbi években az NSA munkatársa. Snowden május 20-án Hawaiiról Hongkongba repült, és azóta is ott tartózkodik egy szállodában. Egyik nyilatkozatában bejelentette szándékát, hogy Izlandtól kér majd politikai menedékjogot, mivel szerinte abban az országban az övéhez hasonló állásponton vannak az internetes szólásszabadságot illetően. Amennyiben politikai menedékjogot kérne Moszkvától, az orosz hatóságok megvizsgálnák a kérdést, sőt már Kína is bejelentkezett a fiúért, miközben magyarázatot vár az amerikaiaktól, amiért azok kínai szervereket sem Amerikai törvényhozók szívesen bíróság elé állítanák Edward Snowdent kíméltek meg a kémkedéstől. Kiderült: 9 jelentős internetes szolgáltató szerveréről halásznak adatokat, és így magánjellegű e-mailek, chatelések, fotók és egyéb kommunikációs anyagok tömegei kerültek a birtokukba. A titkos iratok kiszivárogtatása kérdéseket vet fel azzal a sietséggel kapcsolatban, amely- lyel a kormányzat 2001 után külső vállalkozóknak szervezte ki a hírszerzési feladatokat - írta a The Washington Post. A lap szerint ma már minden negyedik közülük szerződéses és a hírszerző szervek titkos költségvetésének 70 százalékát, vagy még annál is többet magáncégek kapják. A hírszerzési költségvetés összértéke 2000 és 2010 között 250 százalékkal nőtt. Az NSA-nél a büdzsé megduplázódott. Az NSA Washingtonhoz közeli, marylandi Ford Mea- de-ben található épületegyüttesének alapterülete megegyezik a Pentagonéval. A Pentagon hírszerző szolgálatai alkalmazottjainak átvilágítását végző Védelmi Biztonsági Szolgálatot (DSS) annyira túlterhelte a feladat, hogy 2006. április 28-án leállította a biztonsági ellenőrzéseket. A szolgálat kifutott a költségvetési keretéből és 700 ezer személy átvilágítását hagyta függőben. A kormányzat ezt a helyzetet úgy oldotta meg, hogy külső alkalmazottakat fogadott fel a biztonsági átvilágításokra. Az elmaradás ugyan jelentősen csökkent, és a korábban mintegy egy évig tartó, alacsony szintű átvilágítások átfutási ideje 4-6 hónapra mérséklődött, de vélhetően a minőség rovására. Barack Obama elnökjelöltként bírálta a kormányzati für- készés kereteit nagyon szélesre tágító Hazafias Törvényt, a Fehér Házból azonban mindez már más perspektívában látszott. A demokrata elnök - vélik amerikai elemzők - nem engedhette meg magának, hogy visz- szavonja a Hazafias Törvényt, sem azt, hogy korlátozza az NSA elektronikus megfigyelését. Ha ugyanis újabb belföldi terrortámadás történt volna, Obamát tették volna felelőssé amiatt, hogy lebontotta a biztonsági hálót. Noha az Egyesült Államokban visszatetszést váltott ki a titkos adatgyűjtés, a közvélemény-kutatások szerint a többség fontosabbnak tartja a biztonságot a magánszféra sérthetetlenségénél. A CBS News felmérése szerint 10-ből 6 megkérdezett elítélte, hogy a kormány terrorelhárítási céllal gyűjti az "átlagamerikaiak" híváslistáit. Csak csekély többség, 53 százalék gondolta úgy, hogy az eljárás szükséges eszköz a terroristák felkutatásához, az ezzel ellentétes véleményt 40 százalék képviselte. A megkérdezettek háromegyede helyesli, hogy a kormány nyomon kövesse a terrorizmussal gyanúsított amerikaiak telefonhívásait. Ne legyenek kétségeink, hasonló rendszerek hazánkban is működhetneknek. Nálunk az elektronikus hírközlési törvény szabályozza legalaposabban a netes megfigyelések területét. Egy neve elhallgatását kérő százados szerint Magyar- országon már évek óta lehetőség van az adathalászásra. Az állam előtt semmi nem maradhat titokban A totális beavatkozás lehetősége Dunagate: megfigyelték az ellenzéki pártokat „az állam előtt semmi nem maradhat titokban”. Ennek az alapelvnek felelnek meg, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatók (a Google is) Magyar- országon is kötelesek együttműködni a titkos információgyűjtésre, illetve adatszerzésre felhatalmazott szervezetekkel. A szolgáltatók kötelesek a tevékenységüket olyan módon folytatni, amely nem zárja ki, nem lehetetleníti el a titkos információgyűjtést. A nemzetbiztonsági Szakszolgálat írásbeli kérésére a szolgáltató köteles megállapodni a Szakszolgálattal a titkos információgyűjtés feltételeiről. a szolgáltató köteles biztosítani azt, hogy az elektronikus hírközlő hálózatban továbbított küldemények, közlések és szolgáltató által kezelt adatok titkos információgyűjtéssel megismer- hetőek legyenek. a szolgáltató a fentieken túl a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat kérésére a szükséges mértékben köteles biztosítani a bevezetett szolgáltatással kapcsolatban a titkos információgyűjtés eszközeit a kilépési pontig, és megfelelő műszaki rendszert létesíteni a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat részére. Magyarországon a nemzet- biztonsági ellenőrzés szabályainak változásával folyamatosan megfigyelhetik a közalkalmazottakat. A kormány törvény helyett rendeletben is bővítheti a megfigyeltek körét. évente kétszer harminc napig akár a közalkalmazottak telefonjait is lehallgathatják, lakását is átkutathatják, leveleit is elolvashatják. mindezt a megfigyeltek családtagjaival is megtehetik. a wall Street Journal cikkének megfogalmazása szerint lehetővé vált a magas rangú köztisztviselők magánéletének „totális" ellenőrzése. A lap kitért arra is, hogy a titkos adatgyűjtéshez immár nincs szükség bírói engedélyre. megszólaltatták Kim Lane Scheppelét, a princetoni egyetem professzorát, aki szerint demokratikus államokban példátlan, hogy valakinek az életét bármilyen különleges okra való hivatkozási kötelezettség nélkül minden szempontból vizsgálat alá lehessen vonni. „Az új nemzetbiztonsági törvény orwelli világot teremt Magyarországon” - fogalmazott Scheppele. napvilágra került dokumentumok és egy - kalandos körülmények között készült - videofelvétel bizonyította, hogy a kerékasztal-tárgyalások eredményeként létrejött új, immár jogállami alkotmányos rend ellenére a „belső biztonsággal” foglalkozó III/III-as csoportfőnökség folytatta az ellenzék titkosszolgálati módszerekkel történő megfigyelését. A BELÜGYMINISZTÉRIUM Állam- biztonsági Szolgálata titkos eszközökkel és módszerekkel nyomozást folytatott ellenzéki pártokkal, szervezetekkel szemben. Ez az új alkotmány alapján már illegális, sőt, alkotmánysértő tevékenységnek minősült. A nyilvánosságra hozott napi jelentések egy része titkos eszközök (telefonlehallgatás, levélellenőrzés, hálózat) igénybevételével keletkezett. A botrány hatására Horváth István belügyminiszter 1990. január 23-ai hatállyal lemondani kényszerült. végvári József, a Belső Biztonsági Csoportfőnökség nyugállományú rendőr őrnagya, a Dunagate ügy kirobbantója húsz évvel később vehette át elismerésként a Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét. Híres kiszivárogtatok, lebuktatok daniel ellsberg: 1971-ben kiadta a New York Ti- ■ mesnak a Pentagon Papírokat, egy titkos tanulmányt az Egyesült Államok vietnami szerepvállalásáról. 115 évre akarták ítélni, végül az ügyet ejtették, mivel az FBI illegálisan lehallgatta Ellsberget w. mark felt: Az FBI egykori igazgatóhelyettese, a „Mély torok”, aki súgott a Washington Post két újságírójának a Watergate-ügyben. mordechai vanunu: az izraeli atomtudós 1986- ban felfedte Izrael nukleáris fegyverprogramjának létezését. 18 évre ítélték. frederic whitehurst: azFBI-ügynök leleplezte, hogy a Szövetségi Nyomozó Iroda bűnügyi laboratóriumában csalások történnek, kezdeményezésére az FBI egészségügyi orvosszakértői rendszerét meg-1 reformálták, külső ellenőrzés alá helyezték jeffrey wigand: 1995-ben a CBS „60 perc” című műsorában leleplezte, hogy a nagy dohánygyárak 1 j hamis adatokat közölnek termékeik nikotintartal- | máról. Tanúvallomása nyomán a dohánycégek mil- f liárdos kártérítéseket fizettek. bradley manning: Iraki szolgálata idején több mint 700 ezer titkos diplomáciai táviratot másolt le, és adott át a Wikileaks leleplező portálnak. Mán- } ning akár életfogytiglanit is kaphat, az ügyészség már jelezte, nem kérnek rá halálbüntetést
