Somogyi Hírlap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)

2013-06-02 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 20. szám

2 2013. JÚNIUS 2., VASÁRNAP KÖZÉLET HÍRSÁV Keresik a GMO-s kukoricát AZONNALI HATÁLLYAL átfogó vetőmag-, illetve vetésellen­őrzést rendelt el a vidék- fejlesztési miniszter, mert tudomására jutott, hogy az ország keleti határain ke­resztül bizonyos mennyisé­gű GMO-s (génmódosított) kukorica-vetőmag érkezett illegálisan Magyarországra. Bizánci régiségeket csempésztek egy belépésre jelentkező bolgár személyautó se­bességváltó mögötti gyári tárolórekeszből 1083 darab görög, római, középkori bi­zánci régiség - nyílhegy, kulcs, gyűrű, övcsat, fibula - került elő. Hulladékok égtek a VII. kerületben három autó és egy társas­ház tetőszerkezete is ki­gyulladt a főváros VII. kerü­letében a lomtalanításkor a járdán összegyűjtött hulladé­koktól szombat hajnalban. Rablót fogott egy rendőr szolgálaton kívüli rendőr fogott el Nagykanizsán egy rablót. A férfi a Rózsa utcá­ban támadt rá az 51 éves nőre. Földre lökte áldozatát, belerúgott, majd kitépte kezéből a táskáját. A nagy- kanizsai rendőrkapitányság egyik szabadnapos nyomo­zója, aki a nő segítségére - sietett. Ellopták az átmeneti otthon lakóinak pénzét ISMERETLENEK BETÖRTEK a vöröskereszt által működ­tetett családok átmeneti otthonába Csepelen. A pán­célszekrényből ellopták a bentlakók pénzét és az álta­luk fizetett térítési díjat, több százezer forintot. Rendőrök vetettek véget a diákbunyónak A 15-16 ÉVES FIATALOK az óraközi szünetben estek egymásnak az egyik bakta- lórántházi iskolában. A vere­kedésnek a járőrök vetettek véget. Egész Európa mozgásban van migráció A statisztikák szerint a magyarok sereghajtók kivándorlásban Az elmúlt tizennyolc év alatt világszinten majdnem megduplázódott a mig- ránsok száma. Európa is komoly mozgásban van és Magyarországon is érzé­kelhető, hogy egyre többen vándorolnak ki, a jobb meg­élhetés reményében. Most egy európai kutatás segíthet pontosabban megérteni és feltérképezni ezt a jövőnkre is komolyan ható jelenséget. Fábos Erika A 2011. évi népszámlálás sze­rint 143 ezer magyar állampol­gár élt egy évnél hosszabb ideig külföldön. Ez a szám azonban csak a külföldön élők mini­mum létszámának tekinthető. A tükörstatisztikák, vagyis a fogadó országokban bevándor­lóként regisztrált magyar ál­lampolgárok száma pontosabb képet mutat. Ezek alapján a ma­gyarországi kivándorlás 2000- es évek végétől fokozatosan nőtt, az elmúlt években pedig felgyorsult. A tükörstatisztikák szerint, 2012-ben mintegy 230 ezer - hivatalosan bejelentett - magyar állampolgár élt az eu­rópai országokban. Melegh Attila szociológus, a Központi Statisztikasi Hiva­tal (KSH) Demográfiai Inté­zetének migrációkutatója azt mondja: migrációról az ENSZ meghatározása szerint akkor beszélünk, ha valaki egy év­nél tovább tartózkodik külföl­dön. Ez azonban ennél sokkal árnyaltabb. A tíz ország közös migrációs kutatását szervező Seemig-projekt hazai vezetője, Melegh Attila szerint a skála ott kezdődik, hogy valaki min­denét eladja és elköltözik, és odáig tart, hogy valaki anesz­teziológusként, vagy sípályafel­ügyelőként abból él, hogy csak hétvégente, de rendszeresen ingázik. „Jelenleg nem vagyunk egy elvándorló ország, de az el­múlt évek dinamikáját figye- lembevéve az esély megvan rá, hogy az legyünk” - mond­ta Melegh Attila. Ehhez hozzá­tartozik, hogy a magyarországi elvándorlás rendkívül alacsony szintről indult és a térségben még ma is igen alacsonynak Nemcsak az idénymunkára érkező magyarokat fizetik jól Németországban számít, ha a tartós elköltözést vesszük alapul. Az uniós orszá­gokban élő magyarok aránya elhanyagolható a népességhez képest." A régiós országok közül csak Csehországból mentek el keve­sebben külföldre, mint tőlünk. A népesség arányához képest a legtöbben Romániából (a né­pesség 10,58 százaléka), Bulgá­riából (6,25 százalék) és Észt­országból (4,64 százalék) élnek az unió más országában. Melegh Attila hozzátette: a migráció természetes folyamat, melynek a történelem folya­mán időben és térben meghatá­rozott ciklusai vannak. Hason­lóan nagy migráció 100 évvel ezelőtt volt utoljára, de a mosta­ni hullám nem most kezdődött. A 70-es évek óta folyamatosan tart, egész Európára jellemző és a jellege is jelentősen meg­változott. „A trend érthető, mivel a ma­gyar gazdaság relatív helyzete, a magyar munkaerőpiac álla­pota évtizedek óta nem javult érdemben, és a szociális támo­gatások rendszere is gyengült, ami hozzájárul az elvándorlás növekedéséhez.” Az irányok tendenciózusak. Németország, Ausztria után már Anglia, Írország is a leg­fontosabb célországok között van, ezen kívül Svájc, Olasz­ország és Spanyolország az a hely, ahova tömegével mennek magyarok. De nemcsak magya­rok. Lengyelországból, Moldá­viából, Albániából és Oroszor­szágból is nagy tömegek dol­az elmúlt tizennyolc év alatt világszinten majdnem megdup­lázódott a migránsok száma, s ez a gazdasági folyamatokra is jelentős hatással van. A Világ­bank adatai szerint több mint 17 millió délkelet-európai ál­lampolgár élt 2010-ben hazá­ján kívül. A térség az európai, észak-amerikai és oroszországi migrációs rendszerek egyik fő migrációs kibocsátója. Európá­ban a legnagyobb migrációs célpontok Németország, Spa­nyolország és Olaszország. De, goznak ezekben az országok­ban és a görögök, a spanyolok és a portugálok is megindultak. „Hiába keletkezik az az ér­zés, hogy Magyarországról menekülnek az emberek, vagy hogy tőlünk sokkal többen in­dulnak útnak, mint máshon­nan, ez nem igaz - mondta Me­legh Attila. - Hazánk kisebb, mint ezek az országok, így ará­nyosan alacsonyabb is a migrá­ció mértéke." Oroszországban is több mint négymillióan, Törökországban félmillióan, míg az USA-ban 1 millió háromszázezren élnek. A kibocsátást tekintve, abszo­lút értelemben Olaszország, Románia és Ukrajnák vezet. Lakosságarányosan pedig Al­bániát, Moldáviát és Romániát hagyják el a legtöbben. Legke­vesebben Csehországból és Ma­gyarországból mennek el, igaz mindkét országból nőtt a ki­vándorlók száma az elmúlt években. Az elmúlt időszakban a hazai közvélemény különös figyelem­mel fordult a Magyarországról zajló elvándorlás felé. Egymás­tól eltérő adatok láttak napvi­lágot a sajtóban, aminek oka, hogy a kivándorlókról nincs pontos, egységes nyilvántartás. Pedig szükség lenne rá. A KSH ezért most azon dolgozik, hogy reprezentatív mintát hozzon létre a külföldön élő magyarok körében a felméréshez. A közös migráció kutatás az európai összefogással megvalósuló See­mig-projekt keretében zajlik és tíz ország vesz benne részt. Az eredmények fontosak lehet­nek demográfiai és gazdasági előrejelzések készítésekor, de az ország gazdasági teljesítőké­pességét is befolyásolja, hogy mennyien fizetnek például já­rulékokat, vagy vesznek igény­be szociális ellátásokat. A korábban végzett kutatá­sokból az is kiderül, hogy a többség, a jobb megélhetés re­ményében lépi át a határt és a megkérdezettek csupán 12 szá­zaléka véli úgy, hosszú távon maradna külföldön. 17 millió délkelet-európai él hazáján kívül Problémamegoldók: húszéves az egyesületük a lehetetlent is megcsinál­juk, mondták a főnökeik. A cso­dákra persze várniuk kellett - emlékezett vissza Dr. Vámos Lászlóné Katalin, a Magyar Protokollosok Országos Egye­sületének alapítója és örökös tiszteletbeli elnöke. Az egyesü­let a minap tertotta jubileumi ünnepségét fennállásának 20. évfordulója alkalmából. a minisztériumoknál és a fő­hatóságoknál protokollal fog­lalkozó és a diplomáciai pro­tokollban jártas szakemberek 1993-ban hozták létre szakmai egyesületüket, amely hazánk­ban és külföldön is egyedülálló kezdeményezésnek bizonyult. A Nemzetközi Protokoll Érdem­renddel kitüntetett szakértő 44 éven át volt az Igazságügyi Mi­nisztérium protokollosa, majd protokollfőnöke. Munkáját 11 miniszter mellett végezte, amit a legmagasabb rangú szakmai kitüntetésekkel honoráltak. Mint mondta: legfőbb céljuk, hogy segítsék az állami veze­tők munkáját, hogy ne kelljen bár fontos, de apró dolgokkal foglalkozniuk. Nem egyszerű rendezvényszervezésről van szó, hanem magasfokú empá­tiáról, szakértelemről. Ismerik és egymásnak ajánják a repülő­járatokat, szállodákat. Az sem akadály, ha a vendég otthon fe­lejtette útlevelét vagy a főnök­nek nyakkendő kellett. ■ Segítség a helyes fogápoláshoz szájhigiénia Ma a Margitszigeten lesz az önkéntes orvosok ingyenes szűrése A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat fogászati szűrőbusza az OTP Fogászati Roadshow keretén belül évek óta járja az országot. A Szolgálat önkéntes fogorvosai a korábbi esztendők­höz hasonlóan idén is több vi­déki városban, a fővárosban és Erdélyben biztosítanak ingye­nes fogászati szűrést, kezelést és szaktanácsadást gyermekek részére. A mozgó fogászati rendelő az OTP Bank jóvoltából 1995 óta áll a Szolgálat rendelkezésére. A rendelőben a szervezet ön­kéntes fogorvosai ingyenes fo­gászati szűrést, kezelést, szak- J tanácsadást és szájhigiéniai S felvilágosító munkát végeznek. A szolgálat önkéntes fogorvosai ingyenes szűrést tartanak Az autóbuszban kialakított mozgó fogászati rendelővel a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat gyermekek számára biztosít térítésmentes komplex fogászati szűrést. Ma Budapesten, a Margit­szigeti Stadionban a Diabetes Napon, kedden Esztáron, az Iri­nyi Általános Iskolában, szer­dán a Hencidai Általános Isko-. Iában lehet őket megtalálni. A fogorvosi busz idén részt vett a Gyermekmentő Szol­gálat májusi erdélyi gyógyító kőrútján, ahol ez alkalommal elsősorban csíkszentdomokosi gyerekek fogazatát vizsgálták. Legközelebb októberben utaz­nak Erdélybe. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom