Somogyi Hírlap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)

2013-06-12 / 135. szám

HIRSAV Árvízvédelmi készültség 800 kilométeren MAGYARORSZÁGON TEGNAP több mint 800 kilométernyi töltésen volt árvízvédelmi ké­szültség - közölte az Orszá­gos Műszaki Irányító Törzs (OMIT). Ebből rendkívüli védekezés volt érvényben csaknem 540 kilométeren a Dunán Rajkától a déli ország­határig az állami védvonala­kon. Az apadás nagyon lassú, ezért a Duna felső szakaszán lévő védekezés továbbra is kiemelt feladat. Tegnap haza­térhettek a kitelepített Győ- rújfalu lakói. ■ MTI Csatlakozás az űrben a Mennyei Palotára SIKERESEN ELSTARTOLT a Sencsou-10, ezzel Kína ötö­dik olyan űrhajóját küldte a világűrbe, amelyen emberek tartózkodnak. Az űrhajó 15 napon át tartózkodik a világ­űrben, fő célja az automati­kus és a kézi dokkolás végre­hajtása a Föld körül keringő Tienkung-1 (Mennyei Palota) kísérleti űrállomásmodullal, a jövőbeni űrállomás építési technológiájával összefüggő teszteket és kísérleteket vé­geznek el. ■ MTI Iskolagyümölcs: mutyit sejt az MSZP FELJELENTÉST TETT a közbe- szerzési hatóságnál Veres Já­nos az iskolagyümölcs-prog- rammal kapcsolatos tender miatt. Az MSZP-s képviselő közölte: az állami kézbe ke­rült iskolák vezetői május végén utasítást kaptak a Kle- bersberg Intézményfenntartó Központtól, hogy nem köthet­nek szerződést gyümölcsvá­sárlásra, arra közbeszerzést írnak ki. Veres gyanúsnak ta­lálja, hogy a 9 milliárd forin­tos felhívás június 7-én jelent meg június 13-ai határidővel. Szintén gyanúsnak véli, hogy az áprilisban létrejött kiskő­rösi Magyar Iskolagyümölcs Kft. egyik alapító cégében egy fideszes honatya koráb­ban vezető volt. ■ www.vg.hu/gyumolcs Korlátozott gyógyszerkivitel párhuzamosság Az ellátás biztonságával indokolják a tervezetet A hatóságok szerint veszé­lyeztetheti a magyar betegek ellátását, ezért a jövőben csak a hazai igények kielégí­tése után tenné lehetővé egy készülő jogszabály-módosí­tás párhuzamos exportot. A kormány árleszorító intézke­dései nyomán ugyanis egyre olcsóbbak nálunk a gyógy­szerek, viszont külföldi ér­tékesítéssel tetemes hasznot szerezhetnek kereskedők. Haiman Éva Az elmúlt egy évben több mint kétszáz orvosság esetében volt átmeneti termékhiány - derül ki az Országos Gyógyszerészeti Intézet internetes tájékoztatójá­ból. A vitaminoktól a fájdalom- csillapítókon át gyulladáscsök­kentőkig a legkülönbözőbb ké­szítményekről van szó. Legtöbb­ször gyártási probléma vagy a forgalmazás időleges szünetel­tetése volt az ok, de előfordult beszerzési vagy szállítási prob­léma és üzleti szempont is. Az érintett gyógyszerek többsé­gét lehetett másik, azonos ha­tóanyagú szerrel helyettesíte­ni, amikor nem, akkor egyedi importtal oldották meg a gyógy­szerhiányt. Az korántsem jellemző, hogy azért nem jutnak hozzá egy orvossághoz a betegek, mert a készítményt tömegesen vinnék külföldre parallel gyógyszer­kereskedelemmel foglalkozó cé­gek. Ennek ellenére a hatóságok úgy gondolták, megelőző intéz­kedésként csak a hazai igények kielégítése után teszik lehetővé az exportot. Az egészségügyi salátatör­vény tervezetéhez benyújtott egészségügyi bizottsági módo­sítás konkrétan így fogalmaz: a Legális és nyereséges az áruk szabad áramlásá­nak alapelvét tiszteletben tartva az Európai Unió nem korlátozza a gyógyszerek forgalmát, így a párhuza­mos gyógyszer-kereskede­lem is teljesen legális tevé­kenységnek számít. Arra azonban lehetőséget ad az egyes tagországoknak, hogy az ellátás biztosítása érde­kében speciális szabályokat hozzanak. „gyógyszer kizárólag magyaror­szági egészségügyi szolgáltató­nak adható tovább és nagykeres­kedelmi tevékenység keretében az országból nem vihető ki”. Az intézkedés nem vonatkozna az összes orvosságra, de a Webor- vos egészségügyi szakportál értesülése szerint az érintett gyógyszerek között fontos asztmaellenes, véralvadásgátló készítmény, szklerózis multip­lex- és daganatellenes orvosság is található. A gyógyszerhatóságnak azt kell vizsgálnia az export korlá­tozására irányuló döntés meg­hozatala során, hogy a kivitel A kereskedelemi forma el­nevezése onnan ered, hogy a gyártók és a hivatalos forgal­mazók saját termékeik szá­mára létrehozott disztribúci­ós hálózataival párhuzamos csatornákon keresztül érté­kesítik a parallelkereskedők az egyik országban olcsón megvásárolt, majd átcsoma­golt gyógyszert ott, ahol azt jóval drágábban, jelentős ha­szonnal értékesíteni tudják. miatt fennáll-e gyógyszerellátá­si zavar kockázata. Ez bekövet­kezhet akkor, ha nincs hasonló hatású gyógyszer a piacon, vagy, hogy a gyártó nem tud a már le- szállítottnál több készítményt az ország számára biztosítani. Az intézkedés tehát elsősor­ban a gyógyszerellátás bizton­ságát szolgálja, ugyanakkor kétségtelen, hogy alaposan meg­nehezíti a parallel gyógyszerex­portot, amelyben Magyarország egyre vonzóbb beszerzési forrás. Nálunk ugyanis, a kormány megszorító intézkedései követ­keztében, egyre olcsóbbak a gyógyszerek, dobozonkénti át­lagos fogyasztói áruk tavaly alig haladta meg a kétezer forintot. Csak az úgynevezett vaklicittel eddig négy alkalommal ösz- szesen 1305 készítmény árát sikerült leszorítani, átlagosan 35 százalékkal, de volt példa csaknem 80 százalékos árcsök­kentésre is. Számos orvosság Európában már Magyarorszá­gon a legolcsóbb, ám ha ezeket a termékhez legálisan hozzájutó nagykereskedők kiviszik az or­szágból, nálunk jóval népesebb piacok igényeinek kielégítésére alkalmas volumenben, valóban előállhat gyógyszerhiány. Módosítottak a büdzsét, óvodapótló a családi napközi országgyűlés A parlament tegnap elfogadta az idei költ­ségvetés negyedik módosítását, amire az európai uniós túlzott- deficit-eljárás megszüntetése miatt volt szükség. A büdzsé bevételi főösszege 15 325 milli­árd, a kiadási főösszege 16 205 milliárd forint lett. Az egyenleg javításához az állami intézmé­nyek mellett a kormány irányí­tásától független alkotmányos intézményeknek is hozzá kell járulniuk, így azoknál június végéig fejezeti tartalékot kell létrehozni. A Fidesz-frakció támogatásá­val, az oktatási államtikársággal szembemenve megszavazták azt az ellenzéki javaslatot, amely szerint jövő szeptembertől a 3 éves kortól kötelező óvodai ne­velés 5 éves korig teljesíthető családi napköziben is. A napkö­ziben szakképzett óvodapedagó­gusnak kell lennie, és figyelem­be kell venni az óvodai nevelés országos alapprogramját. Újra megszavazták némi mó­dosítással az államfő által visz- szaküldött infotörvényt és az ag­rárkamarai vezetők összeférhe­tetlenségéről szóló jogszabályt. Határozat született, hogy a bí­rósági végrehajtók nem árverez­hetik el a kis összeggel tartozók ingatlanjait anélkül, hogy nem ajánlották volna fel a részletfize­tés lehetőségét. A zöld, illetve a kapcsolt - hőt és villanyáramot is termelő - energiára az ere­detigazolás helyett bevezetik a származási garanciát, amelyet a szolgáltató köteles lesz átadni a fogyasztónak, aki így nemcsak az áram ára, hanem annak öko­logikus volta alapján is dönthet. A személyszállítási közszolgál­tatások közé emelték a közös­ségi kerékpáros rendszereket. A gyalogos turistákkal azonos szabályokat kiterjesztették az erdőben lovaglókra, ők eddig csak a kijelölt utakat járhatták. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár benyújtott javaslata szerint megszűnne ügyáthelye­zések lehetősége a bíróságok között, amit korábban az unió is kifogásolt. ■ É. S. EMMI: az intézményeknek ki kell jönniük a pénzből zárolás A rektori konferencia társelnöke szerint nem lett jobb a helyzet, de rosszabb sem A Budapesti Corvinus Egye­tem 5,3 milliárd forint állami támogatást kap 2013-ban, ezen felül további csaknem 6 mil­liárd forint bevételre számít a tervezett költségvetése alapján. Az intézmény felelőssége, hogy ezt az összeget racionálisan használja fel, ebből biztosítsa a bérek kifizetését, a képzé­sek megszervezését, és mű­ködtesse az infrastruktúrát, amelynek része a liftek műkö­dőképességének biztosítása is. így reagált az Emberi Erőfor­rások Minisztériuma (Emmi) arra a hírre, amely szerint az egyetem kénytelen leállítani a lifteket épületében. A tárca hozzáteszi: A kormány arra vállalt kötelezettséget, hogy az új felvételi eljárásból fakadó többletlétszám után járó több­letköltségeket biztosítja. így a Corvinus is kaphat pluszforrást a továbbiakban. „Az év eleji zárolás tovább­gyűrűző hatása még jelen lehet a felsőoktatásban, de újabb záro­lásról, vagy a korábbiak kapcsán kialakult akut problémáról nincs szó” - jelentette ki lapunknak Sándorné Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora, a Ma­gyar Rektori Konferencia (MRK) társelnöke. Hozzátette: „az idei év elején bejelentett, több mint 17 milliárdnyi, az Emmire jutó zá­rolás továbbra sincs felosztva a tárca területei között, így az MRK A Corvinus Fővám téri épületében egyelőre járnak a liftek sem foglalkozott a közelmúltban a kérdéssel.” A rektor szerint „nem lett jobb a helyzet év eleje óta, de rosszabb sem”. Sándorné Kriszt Éva utalt a felsőoktatás költségvetési forrá­sait kiegészítő alapra is, amely a későbbiekben segíthet egyes intézményeken. Az idei büdzsé kialakításánál a felsőoktatás finanszírozására megállapított 123 milliárd forintos támoga­táson, valamint a 10 milliárdos kiválósági kereten felül további 47 milliárd forintnyi támogatás­ra tett ígéretet a kormány. A 47 milliárdos keretösszeg része egy szintén 10 milliárdos csomag is, amely a 2009-2011 közötti uniós pályázatok önrészét fedezné. A célzott támogatások folyósí­tásának ütemét bírálta korábban a Hallgatói Önkormányzatok Or­szágos Szövetsége (HÖOK). Kiss Dávid, a HÖOK elnökségi tagja a napokban a Világgazdasának kifejtette: „Lassan történik az ígért források kifizetése, és lát­ható, hogy nem feltétlenül a top egyetemek, illetve nem a legfe- gyelmezettebben gazdálkodók kapnak vissza ebből a legtöb­bet.” A HÖOK szerint a felsőok­tatásnak teljes mértékben men­tesülnie kellene a zárolások alól. Klinghammer István koráb­ban lapunknak azt mondta: „nem vettek el az egyetemektől, hanem nem adták oda.” ■ Braunmüller Lajos ♦ i A KÖZÉLET" ^'■».<jmuJM

Next

/
Oldalképek
Tartalom