Somogyi Hírlap, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-07 / 105. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2013. MÁJUS 7., KEDD Segít a toponári helyreállításban a stációrongáló állami gondozott Egy nem mindennapi visszajelzés kaszás attila-díj Az interneten is lehet szavazni a kaposvári Nyári Oszkárra ► Folytatás az 1. oldalról Bátori Zsolt megbízott igazgató azt is elmondta: Az ideiglenesen családjukat vesztő, komoly prob­lémákkal küzdő gyermekeknek nemcsak otthont, iskoláztatást és szakmai segítséget kell nyúj­tani, hanem biztosítani számuk­ra a gyermeki jogokat is. Ismert, néhány napja a befo­gadó otthon gondozottja - tár­sa felbujtására - kimenőidőben ledöntötte a kálváriadomb há­rom, felújításra váró stációosz­lopát. A gyermek enyhe fokú ér­telmi fogyatékos, pszichiátriai kezelés alatt áll. Bevallása sze­rint virtusból cselekedett, s a rendőrségnek elismerte a tet­tét, és megbánta azt. Felajánlot­ta, hogy társaival segít a helyre- állításban, és a jövőben az egy­házközségi ingatlan gondozásá­ban is. A gyermekvédelmi igaz­gatóság nemcsak a stáció-torzók helyreállíttatásához nyújt anya­gi támogatást, hanem hozzájá­rni a teljes felújításhoz is.- A főigazgatóság megyei ki- rendeltsége ez év elején indította el a Lelki gondozás Somogybán a hit évében című programsoro­zatot, amivel a szakellátásban részesülők figyelmét irányítják a keresztény értékrendre, s a fo­gódzót jelentő, élő hitre - jelezte a megbízott intézményvezető. - Még nagyobb figyelemmel és ér­zékenységgel kell a fiatalok felé fordulni, ezért Neumüller Mik­lós atya, toponári plébános a kö­zeljövőben a szakrális értékek­ről, az egyház szimbólumrend­szeréről és az erkölcsi normák­ról beszélget a befogadó otthon fiataljaival. ■ B. T. Az idén hatodik alkalommal adják át a Kaszás Attila-díjat, mely a magyar ajkú szín­művészek szakmai és em­beri elismerésén túl Kaszás Attila szellemi hagyatéká­nak ápolását szolgálja. A dí­jat azok kaphatják meg, akik az átadást megelőző évadban kiemelkedő művészi telje­sítményük mellett jelentős közösségépítő szerepet is vál­laltak társulatukon belül. Vas András- Meglepődtem - emlékszik vissza Nyári Oszkár, a ka­posvári Csiky Gergely Szín­ház művésze arra a pillanat­ra, amikor megtudta, a társu­lat az idén őt jelölte a Kaszás Attila-díjra, melynek odaíté­léséről a közönség dönt - sza­vazni a kaszasattiladij.hu/on- line-szavazas internetes ol­dalon lehet. És persze ugyan­ezt érezte, amikor kiderült, a 35 hazai teátrum jelöltjei ma­guk közül a három legérdeme­sebb közé választották a szege­di Borovics Tamás, s az Újszín­ház tagja, Vass György mellett.- Már csak azért is örültem, mert nem is ismertem minden­kit azok közül, akik szavaztak. Jó lenne, ha ez megváltozna, ta­lán, ha több fesztivál vagy ván­dorstúdiós előadás lenne, köze­lebb kerülnénk egymáshoz. Persze aki akarta, az idén igazán láthatta színpadon a 45 esztendős kaposvári színészt, hiszen - főleg az évad első fe­lében - rengeteget játszott. A nagyszínpadon Szép Heléna Agamemnonjaként kezdett, az­tán az Othello Gyulaházánban Tornyos Franciként lépett szín­re, majd a Cigánytábor az égbe megyben Bucsaként láthatta a nagyérdemű, s emellett A hely­ség kalapácsában Fejenagyot is eljátszotta.- A közönség visszajelzései alapján az Othello kifejezetten sikeres darab volt, a Cigánytá­bort is szerettem, ahogyan A Helység kalapácsa is nagy ki­hívás volt, sajnos, utóbbit csak négyszer játszottuk - mondja Nyári Oszkár. Akinek az évad első felében színházi munká­ja miatt kevesebb ideje jutott a Karaván Művészeti Alapít­ványra, mely a roma a hátrá­nyos helyzetű gyerekek tehet­séggondozását tűzte célul ma­ga elé. - Amikor a színház­ban több a munka, a kollégá­im segítenek az alapítványnál, ilyenkor viszont, amikor több az időm, folyamatosan a Kara­vánban dolgozom. Mely 2000-ben indult el, mint nonprofit színházi stúdió és előadásokat létrehozó, állan­dó játszóhellyel nem rendelke­ző műhely. Nyári Oszkár ere­dendően nyári táborokat szer­vezett tehetséges roma fiata­loknak, s ebből nőtte ki magát a művészeti műhely: nem isko­la vagy művelődési ház, nem egy projekt, hanem egy valós igényre épülő kezdeményezés, amit a szükség hívott életre.- Ha úgy nézem, a Kara­ván szempontjából fontos len­ne a díj megnyerése - folytat­ta a kaposvári színész -, hiszen az alapítvány azért küzd, hogy Nyári Oszkárt az Anconai szerelmesekben láthatjuk vasárnap csökkentse a társadalmi előíté­leteket, ellentéteket. S ebből a szempontból már a jelöltség­nek is óriási szerepe van. Mert magyar ember vagyok, ma­gyar színész, magyar színház­ban játszom és a magyar kultú­rát ápolom, ugyanakkor roma származású vagyok, aki fontos­nak tartja a cigány kultúra fel­kutatását, ápolását, megismer­tetését. És persze a Kaszás Atti­la-díj attól is különleges, hogy a szakma javasolja az embert, az­az egyfajta értékelés az ember munkájáról egy olyan közegtől, mely nem ad mindennap visz- szajelzést, mint a közönség. Mely az idén utoljára vasár­nap láthatja Nyári Oszkárt a színpadon az Anconai szerel­mesekben. A darabból ez lesz az utolsó előadás, ami azért is fontos, mert a bevétel - és annak a nettó 80 százaléká­ig TAO-pénzként lehívható cé­ges támogatás - az alapítvány számlájára vándorol.- De nemcsak ezért fontos, hogy jöjjenek a nézők - teszi hozzá. - Egész egyszerűen óriá­si szükség van a közönség elis­merésére, hiszen visszaszoru­lóban van a kultúra és a szín­ház ereje. Pedig a társadalom­nak kell, hogy egy előadás tük­röt tartson elé, működjön az ak­ció-reakció, láttassa a hibákat, de a pozitívumokat is. S hogy a színház közelebb hozza a ma­gasabb entitást, fejlessze az ér­zékeket, tisztázza az arányo­kat, érvényesítse az értékeket. Amúgy éz is a Kaszás Attila-díj egyik legfontosabb feladata: irányítsa rá a figyelmet a szín­házra, a színészekre... Együttműködés: Bojté atya diákjai szakmát szereznek oktatás A Kaposvári Egyetem és a Pannon Lovasakadémia közreműködésével oktatnák a Dévai Szent Ferenc Alapítvány fiataljait először lóápoló szakmá­ra. Böjté Csaba ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója erről hétfőn Kaposváron egyeztetett.- Romániában meglehetősen sok gond van a diákok gyakor­lati képzésével - mondta Böjté atya - nekünk pedig 2380 gye­rekünk van, akik jórészt vidé­ki származásúak, s szeretné­nek mezőgazdaságot tanulni. Számukra Szentmártonban egy olyan központot próbálunk lét­rehozni, ahol tanulhatnának többek közt állatgondozást, ló­ápolást.- Összeállítunk egy keret- szerződést, ami tartalmazza töb­bek közt a képzés részeit a szak­képzéstől, az OKJ-s képzésen át egészen az egyetemi szintig - mondta Hafner József, a lovas képzésért felelős egyetemi veze­tő. - Egyelőre alapfokú szakem­bereket képezünk számukra ló­ápoló szakmában mivel náluk magas a lóállomány, de kevés a szakember. Az egyetem rend­szeresen küld szakembereket Erdélybe, ez jelentheti az alapot a lovas képzésben, ami később az állattenyésztő, mezőgazda­sággal, turizmussal kapcsolatos szakmákban teljesedhet ki. ■ Márkus Kata Árnyat adó fákra vágynak a szentbalázsi diákok verseny Összesen több mint kilencven hazai suli, köztük a Szentbalázsi Körzeti Általá­nos Iskola szállt versenybe a Cetelem Zöldsuli Program zöl- dítési támogatásáért. Az idén immár harmadik alkalommal meghirdetett pályázat össze­sen hatmillió forintos kereté­ből egy tucatnyi iskola alakít­hat ki üde zöld oázist az unal­mas, kopott grundok helyén. A győztesekről részben a nagy- közönség dönt a www.cete- lemzoldsuli.hu oldalon, itt má­jus 14-ig bárki leadhatja vok- sát kedvencére. A további nyer­teseket a Cetelem és a Natio­nal Geographic Magyarország szakértői csapatából álló zsűri választja majd ki. ■ Márkus K. Parlagfű: sokba kerül a közérdekű védekezés, ha nem teljesítik az elvárást- Ki és hogyan jogosult vizsgál­ni a parlagfű elleni védekezést?- érdeklődött az egyik kaposvá­ri olvasónk. Számos időpontot le­het hallani, s nem szeretne pórul járni, mert súlyos büntetés vár­hat azokra, akik az előírásokat nem teljesítik határidőre. A megyei kormányhivatal nö- vény-és talajvédelmi igazgató­ság arról tájékoztatott: a parlag­fű elleni védekezés majdnem egész Somogyot érinti. A belte­rületi ingatlanokat, ahol a jegy­ző végez, végezhet ellenőrzése­ket, valamint a külterületet. Az élelmiszerláncról és ható­sági felügyeletéről szóló törvény­re hivatkozva kitértek rá: a jog­szabály határozza meg az ingat­lantulajdonosok és földhaszná­lók kötelezettségét a parlagfű vi­rágbimbók kialakulásának meg­akadályozására. Tizenötezer és ötmillió forint közötti bírságot szabnak ki, ha valaki június 30-ig nem védeke­zett a gyomnövény ellen. Közér­dekű védekezést kell elrendelni, aminek a végrehajtása esetén a védekezés és az eljárás költsége is a földhasználót, ingatlantulaj­donost terheli. ■ Harsányi M. Varázslatos tankönyv szerzője a kaposvári tanító életpálya Matematikatanítóként ismerték meg, de igazából a dőlt betűs írás a szíve csücske Volt, amikor az ország 64 ezer kisdiákja tanult az általa össze­állított tankönyvből. A kaposvá­ri Flór Lászlóné nyugalmazott szakvezető, tanító, tankönyv- szerző számos alsó tagozatos tankönyv, munkafüzet szerzője, társszerzője, akit - mint mond­ta: matekosként ismert meg az ország, de a szíve csücske a dőlt betűs írástanítás volt.- Az országban egyetlen vidé­kiként kapcsolódtam az akkor kísérleti oktatásba - mondta Flór Lászlóné, aki a Kisfaludy iskolá­ban kezdett tanítani, aztán 23 évig a Gyakorlóban oktatta a pi­ciket. - Ezt követően aztán min­dig a dőlt betűs írást tanítottam a gyerekeknek, s oktatásáról az or­szág minden részében tartottam tanfolyamokat. Sajnos nem sok helyen alkalmazzák, pedig sok előnye van: úgy alakították ki az íráselemeket, hogy nincs mit torzítani rajtuk, amikor gyorsí­tani kell az írástempón. Gyorsan is szépen írnak a gyerekek dőlt betűvel. Az írásjelek sem marad­nak el így, mert írás közben fel­emelheti a gyerek a kezét, s nem a szó végén kell utólag kirakni az írásjeleket. Szóval a dőlt betűs írás okán kezdtem el tankönyvet írni: ugyanis csak az elsős mun­kafüzet volt kész, én írtam meg a második, harmadik osztályost. Aztán társszerző lettem egy ma­tematika tankönyvben, a szor­zásoktatási részt írtam. Flór Lászlóné: könnyebben megtanulnak írni dőlt betűvel a gyerekek Flór Lászlóné nyugdíjasként sem távolodott el szakmájától, s a tankönyvírástól sem. Két éve készítette el a Varázslatos szö­veges számolót negyedik osz­tályosoknak, amely bármelyik tankönyvcsalád mellett hasz­nálható, a szöveges feladato­kat igyekszik megszerettetni a gyerekekkel. Úgy, hogy egy kis történelmet, földrajzot, bio­lógiát is visz a matematikaok­tatásba. Tehát a gyerek általá­nos műveltségét is fejleszti. A tankönyveken, munkafüzete­ken kívül pedagógusoknak szó­ló segédanyagokat is készített, most írja a Varázslatos szöve­ges számoló harmadikosoknak szóló változatát. ■ Márkus.Kata

Next

/
Oldalképek
Tartalom