Somogyi Hírlap, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-05 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 17. szám
2013. MÁJUS 5., VASÁRNAP 4 A HÉT TÉMÁJA elvilágiasodás Harminc százalékkal kevesebben tartják magukat a történelmi egyházakhoz tartozónak, mint tíz éve. Az egyházak nem sietnek a kommentálással. Az eredmények nem igazolják a kormánypártok preferenciáit. Másutt a pártok miatt nem akarják híveik egy részét elveszíteni. TITKOLÓZNAK VAGY TILTAKOZNAK? A 2011-es népszámlálás szerint tíz év alatt másfél millió lélek a katolikusok vesztesége, csaknem félmillióval kevesebb a református, egyharmadával csappant meg az evangélikus tábor. Ráadásul & most számba vett nyáj nagy része csak összeíráskor vallja magát hívőnek. Mi az oka a meredek csökkenésnek épp most, amikor a kurzustól sem áll távol a keresztény államiság eszméje? Ács György Az adatok az egyházak hívőkkel szembeni politikájának kudarcát mutatják. Könnyen lehet, hogy nincsenek kevesebben a hívők, de az emberek kinyilvánították távolságtartásukat az egyházaktól. Nem a hitfől, hanem az egyházaktól. Emellett felnőtt egy új generáció is, mely nem érzi fontosnak az egyházzal való azonosulást. Ennek a generációnak a felekezeti hovatartozását korábban a szülők töltötték ki a népszámlálási íven. Most azonban, hogy ez a generáció felnőtt, és egyedül válaszol, már nem tartja ezt a kérdést fontosnak. Másrészt az is igaz, hogy a most számba vett tábor nagy része csak összeíráskor vallja magát hívőnek. A katolikus egyház azonnal arra hivatkozott, hogy a számlálás nem mérvadó, mert a ne- tes kérdőív pár napig nem vette be a „katolikus” választ. Hiteltelennek tűnik ez a védekezés. Csupán néhány napig tartott a hiba, ráadásul nyilván nem a netezők körében kell keresni a hiányzó másfél milliót. Magát a vallásosságot firtató kérdést a Fidesz erőltette be a népszámlálás kérdései közé, de öngólnak bizonyult. A Fideszt és a KDNP-t nem csupán a társadalom alaposabb megismerése vezérelte, hanem annak igazolása, hogy keresztény országban élünk. így fordulhatott elő, hogy a népszámlálás eredményei ellentétesek a kormánypártok törekvéseivel, az országról alkotott képükkel, a társadalmi preferenciájukkal. Gábor György vallásfilozófus azt hangsúlyozta lapunknak, hogy világjelenségről van szó. Tény, hogy Európában is a magukat vallásosnak mondók számának visszaeése a szeku- larizálódás következménye. A templomok kiüresednek, a papok, a lelkészek utánpótlása nem megoldott. Ugyanakkor a vallástörténet során megany- nyiszor lejátszódott már ehhez hasonló, és tudnunk kell, hogy összességében nem ekkora a visszaesés. A nagy egyházak elidegenült intézményekké váltak, egyre távolabb kerülnek az egyes emberektől. Éppen ezért jelentek meg a kis egyházak, melyek ma már nem is annyira kicsik. „Elég, ha csak az Amerikában elnökcsináló neoprotes- táns egyházakra gondolunk” - tette hozzá. De ugyanez játszódott le a dél-amerikai országokban is. A zsidó vallás pedig bibliai alapon eleve elutasítja a vallásosak összeírását. (Amikor Dávid megszámolta híveit meg is kapta büntetését Istentől), de sokán félnek is megváltani zsidó vallásukat, hiszen még köztünk élnek azok, akik- nak az ilyen összeírások, nyilvántartások miatt borzalmakat kellett átélniük. Persze a hagyományt követők mellett több alternatív zsidó vallási irányzat is létre jött. Nem kivétel Magyarország sem a jelenség alól, nálunk is megerősödtek a kisgyházak, mert kevésbé elidegenedettek, markánsabbak. Gondoljunk csak a Hit Gyülekezetére. Magyarországon furcsa folyamat játszódik le. A nagyegyházak abszolút elkötelezték magukat a pártok mellett. Természetes, ha az egyházak politizálnak, de míg nyugaton az „örök értékeket” képviselik, nálunk nem - mondja a filozófus. „A tízparancsolat, vagy a hegyi beszéd nem jobb vagy baloldali értékeket tartalmaz. Az egyházak hozzászólhatnának szociálpolitikai, egészségügyi, vagy környedzetvédelmi kérdésekhez, a nők vagy épp a gyermekek jogaihoz. Nyugaton nem paktálnak le pártokkal, mert nem akarják híveik egy részét elveszíteni. Nálunk a közelálló párt mondatait mantrázzák, de meg sem szólalnak a szociális feszültségekről, a romakérdésről, vagy a parlamentben vidáman zsidózó képviselők ügyeiről” - állítja Gábor György. Egy magát kereszténynek valló kurzussal szembeni spontán ellenállási forma is lehet, ha valaki, bár katolikus, de nem vallja magát annak, épp a kormány elleni tiltakozásul. Nézzük, mit mutatnak a számok. A budapestiek a vallási kötődésre vonatkozó kérdésre az országosnál 6,7 százalék- ponttal kisebb arányban válaszoltak. Az országosnál magasabb volt az egyházhoz, feleke- zethez nem tartozók és az ateisták aránya, előbbieké 3,6 míg utóbbiaké 1,6 százalékponttal haladta meg az országos értéket. A történelmi egyházak súlya is kisebb a fővárosban, ugyanakkor az egyéb egyházakhoz, felekezetekhez tartozó hívők aránya csaknem a duplája az ország egészére jellemzőnek. A vallási közösséghez, fe- lekezethez tartozás érzése az életkorral szoros összefüggést mutat. Az idősebb korosztályokba tartozók a fiataloknál nagyobb arányban fejezték ki kötődésüket a valláshoz. A 60 éves és ennél idősebbek 58 százaléka jelölt meg egyházat, fele- kezetet, ami másfélszerese az ennél fiatalabb korosztályokra jellemzőnek. Az iskolázottság szintén befolyásolta a válaszadást, a legmagasabb befejezett iskolai végzettség emelkedésével nőtt a válaszadási hajlandóság és ezzel együtt az egyházhoz, fe- lekezethez tartozók és az ateisták aránya. A legkevésbé vallásos Békés megyében már csak 43 százalék tekinti magát felekezethez tartozónak. Alighogy megjelentek a népszámlálási adatok, újraszabályozzák az egyházi státus feltételeit. Úgy tűnik, ez a törvény sem hozza közelebb hívőt és egyházat, állampolgárt és törvényhozást. Hölvényi György államtitkár azt mondta: a bevett egyház elismerésének feltételeit pontosították, így ehhez szükséges többek között 100 éves nemzetközi vagy 20 éves magyarországi működés, hozzávetőleg 10 ezer fős taglétszám, valamint az is, hogy a közösség tevékenysége ne legyen ellentétes az alaptörvénnyel és működése során ne merüljön fel nemzetbiztonsági kockázat. Nyakó István szocialista képviselő a parlamentben emlékeztetett arra, hogy 2011 nyarán "egy éjszaka a kukába került" az addig egyeztetett javaslat, majd a megszületett törvény az egyházak gyásznapját hozta. Szerinte ekkor több évszázados jogfejlődést tört meg a kormánypárti többség. Groteszknek nevezte, hogy akik nem nyertek egyházi státuszt a kommunizmus éveiben, azoktól is elvették a szabadság éveiben elnyert jogokat. Szerinte nem érthető, miért egy politikai plénumnak kell döntenie az egyházzá nyilvánításról. Hozzátette: korábban a tudományos akadémia sem érzett illetékességet az egyházzá nyilvánításban. Mirkóczki Ádám, a Jobbik vezérszónoka úgy vélte: az elmúlt két-három évben jogalkotási káosz folyt egyházügyi kérdésekben. Szerinte a kormány- oldal hiába szeretne rendet vágni a szekták, vallási közösségek és egyházak sorában, ha ezt nem minőségi szempontból teszi. A kvantitatív feltételek előbb-utóbb teljesíthetők, a hitéleti szempontokat viszont jóval nehezebb megugrani - tette hozzá. A népesség vallás, felekezet és nemek szerint Vallás 1930 1949 2001 2011 Katolikus 2 841 590 3 110489 2 563 758 1 753 552 Ebből: római katolikus 2 742 062 2 989159 2 437104 1670071 qöröq katolikus 99 528 121 330 126 395 82 807 Ortodox keresztény 21 470 18173 6 580 6213 Református 899075 982 473 747 376 519 964 IC Evanqélikus 263134 230 825 137 765 95 423 uIzraelita 212 837 58141 5 868 5 471 Más vallási közösséqhez, felekezethez tartozó 9 294 16 524 42 087 77 750 Vallási közösséqhez, felekezethez nem tartozó 1 052 6 795 786 433 938 803 Nem kívánt válaszolni, nincs válasz560 783 1 321 303 Összesen 4 248452 4423420 4850 650 4718479 Katolikus 2 990 648 3 378 266 2 995 203 2118 329 Ebből: római katolikus 2 889 084 3 251 240 2 852 417 2 021 277 qöröq katolikus 101 564 127 026 142 540 96 369 Ortodox keresztény 18 369 17 842 7 940 7 497 Református 914 069 1 032 245 875 420 633 478 'O z Evanqélikus 270 712 251 332 166 940 119 542 Izraelita 231 715 75 720 7 003 5 494 Más vallási közösséqhez, felekezethez tartozó 10 237 20 482 54 673 89 481 Vallási közösséqhez, felekezethez nem tartozó 907 5 492 696 936 867 606 Nem kívánt válaszolni, nincs válasz543 550 1 377 722 összesen 4 436 657 4 781 379 5 347 665 5 219149 Katolikus 5 832 238 6 488 755 5 558 961 3 871 881 Ebből: római katolikus 5 631 146 6 240 399 5 289 521 3 691 348 qöröq katolikus 201 092 248 356 268 935 179176 Ortodox keresztény 39 839 36 015 14 520 13710 a> (A Református 1 813 144 2014718 1 622 796 1 153 442 <u N Evanqélikus 533 846 482157 304 705 214 965 (A jQ Izraelita 444 552 133 861 12 871 10965 Más vallási közösséqhez, felekezethez tartozó 19 531 37 006 96 760 167 231 Vallási közösséqhez, felekezethez nem tartozó 1 959 12 287 1 483 369 1 806 409 Nem kívánt válaszolni, nincs válasz1 104 333 2 699 025 összesen 8 685109 9204 799 10198315 9937 628 A népszámlálás adatai jelzik, hogy világnézeti meggyőződésüket egyre többen tekintik magánügynek
