Somogyi Hírlap, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-31 / 125. szám

2013. MÁJUS 31., PÉNTEK 7 Szabó Máté: Nincsen ellensúly interjú Az ombudsman szerint a felfokozott intenzitású jogalkotás ma a saját lábában botlik meg Az ombudsmanhoz érkező panaszok száma folyamatosan nő - mondta el Szabó Máté Még elemzi a trafiktövény és a földtörvény ügyében kapott beadványokat az alapjogi biztos hivatala, és az ombudsman a nemzetbiz­tonsági szolgálatokról szóló törvény kapcsán is vizsgálja az Alkotmánybírósághoz for­dulás szükségességét - nyilat­kozta lapunknak Szabó Máté. Haiman Éva- Hetek óta a trafiktörvénytől hangos a sajtó, arról viszont nem hallani, hogy az ombudsman is foglalkozna a kérdéssel.- Pedig már vizsgáljuk a tra­fiktörvény és a másik nagy port felvert jogszabály, a földtörvény ügyében kapott beadványokat is. A nemzetbiztonsági szol­gálatokról szóló törvény eseté­ben, amelynek hiányosságai szerintünk veszélyeztethetik a jogbiztonságot, a törvény előtti egyenlőséget és a tisztességes el­járáshoz való jogot, szintén mér­legeljük az alkotmánybírósági beadvány lehetőségét.- Az utóbbi időben nem jártak túl nagy sikerrel az Alkotmánybírósá­gon, mind a negyedik alkotmány- módosítással, mind a szakképzési törvénnyel kapcsolatos beadványu­kat elutasította a taláros testület.- A hallgatói szerződések ren­deletben szabályozását ugyanak­kor a mi kezdeményezésünkre találta alkotmányellenesnek a testület. És például a mi indítvá­nyunk nyomán állapította meg, hogy a családvédelmi törvény­ben foglalt családfogalom az Alaptörvényhez képest leszűkítő definíciót ad. 2012 januárja óta, amikortól az állampolgárok vagy a társadalmi szervezetek is csak az alapvető jogok biztosánál kez­deményezhetik egy jogszabály utólagos normakontrollját, össze­sen 27 beadványt nyújtottunk be az Alkotmánybírósághoz. A mai napig ebből hetet fogadtak és ugyanennyit utasítottak el.- Pedig a törvénykezés gőzerővel folyik, a beadványok között pedig nem a 4. alkotmánymódosítás volt az egyetlen, amivel soron kívül fog­lalkozni kellene. A közszférában dolgozók kettős juttatásának ti­lalmáról szóló jogszabály, aminek szintén kérték a normakontrollját, egy hónap múlva hatályba lép.- A jelenlegi helyzet kicsit ana­lóg azzal, amikor a Bokros-csoma­got megszavazták: tűzoltás-jelleg­gel olyan jogszabályok születnek, amelyek esetében a gyorsaság miatt egyrészt csorbul a jogalko­tás minősége, és/vagy nem biz­tosítanak kellő időt az átállásra. Csak amíg akkor az AB megsem­misítette ezeket a jogszabályokat, a jelenlegi Alkotmánybíróság kevésbé hajlamos arra, hogy ezt a fékező szerepet betöltse. Egy válságos időszakban, amikor a kormányoknak sokszor azonnal kell lépniük a negatív hatások ki­védése érdekében, maga a válság- kezelés is válságba kerülhet. A felfokozott intenzitású jogalkotás ma a saját lábában botlik meg, és éppen az alaposan előkészített jogszabály-alkotáshoz szükséges garanciák maradnak ki a folya­matból. Mi sem kapjuk meg sok­szor a készülő jogszabályokat. Nem vehettünk részt a Ptk. vagy a Btk. tervezetének a véleménye­zésében, sok fontos alapjogi jog­szabályról a sajtóból értesültünk. Nincs ellensúly, és a rengeteg nemzetközi kritika is mutatja: az Névjegy SZABÓ MÁTÉ 1980-ban diplomázott az ELTE jogi karán 1984-től az egyetem politológia tanszékén dolgozott 1990-től a tanszék egyetemi docense • 1995-től egyetemi tanára 1999-től vezetője 2001-2010-iG a Politikatudo­mányi Intézet első igazgatója 2007 őszén az Országgyűlés hat évre az állampolgári jogok országgyűlési biztosává válasz­totta unortodox intézkedések között jócskán akad kifogásolni való, és hogy ezek nem mindegyike iga­zolható a válságkezeléssel.- Hogy alakul a panaszok száma?- Növekszik, hivatalba lépé­sem óta úgy 30 ezer megkeresés, ezen belül egy év alatt mintegy 700 AB-hez fordulást kérő bead­vány érkezett hozzánk, ami meg­felel az európai átlagnak. Nagy­jából 1500 ajánlást tettünk, több­ségük pozitív visszhangra talált.- Kinevezésekor - a szociális és gazdasági átalakulások miatt - el­sődleges feladatai között jelölte meg az ezekkel kapcsolatos jogok érvényesülését és védelmét. Ha csak a számokat nézzük, akadt dolga bőven.- Sajnos igen, hiszen a válság egyre mélyült, ami a szociális és gazdasági alapjogok érvényesü­lését is megnehezíti. Kiemelném a munkához való joggal kapcso­latos problémákat. Ezen belül is azt, hogy miközben az előző és a jelenlegi kormány is viszonylag jelentős forrást fordított munka­helyteremtésre, a mostam köz­munkaprogramokkal tovább romlik az amúgy is kiszolgálta­tott emberek helyzete. Csorbul az emberi méltóságuk, jövedelmük sokszor kevesebb, mint a segély, ami az egész célját veszélyezteti. De sok helyen mégis csak ez a munka. Eíasonlóan akut a fiata­lok munkához jutásának kérdé­se, ami összefügg a felsőoktatás szinte sokkszerű átalakításával.- Szeptember végén lejár hat­éves mandátuma. Mit gondol, azok után, hogy többször konfrontáló­dott a kormánnyal - elég csak a hajléktalanokkal vagy a legutóbbi, hóhelyzettel kapcsolatos markáns véleménynyilvánítására gondolni -, van esélye az újraválasztásra?- Helyesnek tartom, hogy a mandátumok korlátozottak, és ez a hat év megfelel az európai gyakorlatnak. Ám azt is látni kell, nálunk általános bizalom- hiány van minden intézmény­nyel és tisztségviselővel szem­ben, akit nem a regnáló politikai vezetés nevezett ki. De egyelőre van még elég dolgunk, nem fog­lalkozom ezzel a kérdéssel. ittz Szemben a kormányoldallal pedagóguskar A szakbizottság az önkéntes tagság mellett Osztolykán: a kötelező óvoda családi napköziben is lehetséges lenne Két olyan javaslat is átment a parlament fideszes többségű oktatási bizottságán, amely szembemegy a kormányzati oldal álláspontjával. A Magyar Pedagógus Kar (MPK) felállí­tásával kapcsolatban a testület fideszes alelnöke, Pósán László azt terjesztette be, hogy mivel az új szervezet nem kamarai jellegű, nem indokolt, hogy a pedagógusok automatikusan a tagjai legyenek. A kormány nem támogatja ezt a javaslatot. „Ab­szurd dolog, hogy minden peda­gógusként foglalkoztatott, álla­mi intézményben dolgozó 2013 szeptemberétől automatikusan az MPK tagja legyen - nyilatkoz­ta lapunknak a bizottság tegnapi ülése után Osztolykán Ágnes. A független képviselő felhívta a fi­gyelmet: az még nincs rendezve, hogy mi a helyzet azokkal a nem állami, vagy a gyermekvédelmi intézményekkel, ahol sokan dol­goznak pedagógusként. Osztolykán Ágnes elmondta, hogy a családi napközikkel (csa- na) kapcsolatban az általa és a másik LMP-s politikus, Ertsey Katalin által jegyzett módosí­tást támogatta a bizottság, így javaslatukról szavazhat az Or­szággyűlés. Eszerint a férőhely gondok enyhítésére mégis lehe­tővé tennék azt az új törvénnyel szemben; hogy a kötelező óvodai nevelést 3 és 5 éves kor között a csanákban is teljesíteni lehes­sen, ha ott van óvodapedagógus és figyelembe veszik az országos óvodai nevelési programot is. A bizottság tegnap leszavazott egy másik fideszes kapcsolódó módosítót. Ertsey lapunknak el­mondta, hogy a módosítás a nem oktatás politikusként és nem is bizottsági tag Rogán Antal­tól eredt. Ennek lényege az lett volna, hogy csak a magán és az egyházi fenntartású csanákban engedélyeznék az óvodai neve­lést, az önkormányzati fenntar- tásúakban (ilyen a csanák több­sége) nem, ami Ertsey szerint „lábon lőtte volna a javaslatukat”. Osztolykán szerint a bizottság fideszes tagjaiban még megvan a „bátorság és a jobbító szándék” szembemenni a kormányzati állásponttal. „Viszont a plenáris ülésen ezek a képviselők vagy nem vesznek részt a voksoláson, vagy pedig a frakciófegyelem­nek megfelelően leszavazzák akár saját módosító javaslataikat is” - mondta Osztolykán. A köz­nevelési törvény tárgyalásakor közel 70 módosító javaslat szüle­tett, a döntő többség fideszes kép­viselőktől, de a szavazás közeled­tével a legtöbbet visszavonták. A bizottság fideszes tagjai tegnap megkeresésünkre nem tudtak lapunknak nyilatkozni. ■ É. S. Igazságtalan cafeteria „soha nem álltunk még ilyen kö­zel a pedagógus életpáfya-modell bevezetéséhez” - hangoztatta az emberi erőforrások minisztere pedagógusnap alkalmából. Balog Zoltán szerint a cafeteria igazság­talan, ebben egyetért a szakszer­vezetekkel, ugyanis eddig nem minden településen adták ezt a juttatást. Hozzátette: az igazság­talanság kiigazítását szeptember­től tudják elkezdeni, ma pedig azt teszik, hogy ami eddig járt a pedagógusoknak, azt odaadják még ebben a tanévben. Reményét fejezte ki, hogy a jövőben igazsá­gosabb lesz az elosztás. Akár kamatadó NáfctCÜL" HIRDETÉS Patinás hozam ^QUzESTOR Értékteremtő Megtakarítások Kaposvár, Ady Endre u. 9. 8 (82) 321-300 • www.mmf.hu *A kedvezményes hozam csak a 2013.04.29. napjától befizetett vagy beutalt új pénz ter­hére, Tartós Befektetési Számiéra helyezett QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Kft által kibocsátott QFF180207C13 Kötvény vonatkozásában érvényes, amennyiben a kötvényt lejáratig megtartja. A Kötvényprogram PSZÁF engedélyezési száma: H-KE-lll-361/2012. A Kibocsátó felhívja a befektetők figyelmét, hogy a kötvény forgalomba hozatala a szoká­sostól eltérő kockázatú. Jelen reklámcélú tájékoztatás nem minösúl nyilvános ajánlat-tételnek vagy befektetési tanácsadásnak, és nem helyettesíti a Kibocsátásról és a Kötvényprogramról szóló Alaptájékoztató és Végleges Feltételek, a részletes terméktájékoztatók, továbbá az ügyfelek általános MIFID tájékoztatását biztosító dokumentumok együttes megismerését, amelyek megtekinthetőek a Kibocsátó és a Forgalmazó székhelyén és a forgalmazási helye­ken, valamint www.quaestor.hu oldalon a MIFID ügyfél-tájékoztatók és a közzétételek között. A Kibocsátó a forgalmazott Kötvények után jutalékot fizet a Forgalmazó részére. "Kamatadó mentesség csak TBSZ számlán elhelyezett eszközök esetében értelmezendő. Jelen reklám­célú tájékoztatás nem teljes körű, ezért figyelmesen tanulmányozza át a mindenkor hatályos Szja törvényt, valamint a vonatkozó Üzletszabályzatot. 1 pénzügyek Ló. befektetések F"utazás Jil telekom www.quaestor.hu ■rttrrVJi Jelentősen gyengült a forint délutánra JELENTŐSEN GYENGÜLT a fo­rint tegnap délután a főbb devizákkal szemben: az eu­ró árfolyama 294 forint fölé emelkedett. Az eurót délután 294,34 forinton is jegyezték, míg délelőtt 289,09 forint volt az árfolyama. Deviza­piaci kereskedők az előző napi „brüsszeli jó hír kiáraz- ódásával”, a túlzottdeficit-el- járás alóli kikerülést követő profitkivéttel magyarázták a a magyar fizetőeszköz tegna­pi gyengülését. ■ MTI Nőtt a kötvények aukciós hozama három-, öt- és tízéves állam- kötvényeket értékesített tegnap az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). A hároméves lejáratú kötvényt több mint háromszoros túl­jegyzés fogadta, így az ÁKK a meghirdetettnél 5 milliárd forinttal többet fogadott el az ajánlatokból. Az aukciós átlaghozam 4,46 százalékos lett, 9 bázisponttal maga­sabb az előző aukcióénál. Az ötéves államkötvényt 15 milliárd forint értékben hir­dette meg az Államadósság Kezelő Központ, az aukciós átlaghozam 27 bázispont­tal 4,76 százalékra nőtt. A tízéves kötvényt három­szorosan jegyezték túl. A beérkezett ajánlatokból az adósságkezelő központ 13 milliárd forintnyit fogadott el tegnap, 5,26 százalékos átlaghozamon. ■ MTI KÖZÉLET - GAZDASÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom