Somogyi Hírlap, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-27 / 121. szám
6 GAZDASAG 2013. MÁJUS 27., HÉTFŐ Felparcellázzák a szigetet? tervezet Öt telek jöhet létre a fővároshoz kerülő Margitszigeten A Nemzeti Sportuszoda is építési telekké válhat, ha a fővároshoz kerülő Margitszigeten megvalósítják a szabályozási tervet Könnyített eljárás a Lego-beruházásnak KIEMELT JELENTŐSÉGŰ Ügy- gyé nyilvánította a kormány a Lego Manufacturing Kft. Nyíregyháza nyugati iparterületén megvalósuló beruházásával összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket. Az erről szóló határozat a pénteki Magyar Közlönyben jelent meg. Április 19-én jelentették be, hogy mintegy 200 millió eurós zöldmezős beruházással bővíti gyártó- kapacitását a Lego-csoport Nyíregyházán. A kiemeltté nyilvánítás célja az, hogy gyorsabb legyen a beruházással kapcsolatos hatósági ügyintézés. ■ MTI IPOSZ: bajban a kisiparosok A belső kereslet visszaesése miatt a hagyományos szolgáltatást végző kisiparosok nem jutnak elég munkához - mondta Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetsége elnöke. Az elnök szerint a helyzeten mindenképpen változtatni kell, a kormány ugyan törekszik a hazai kisvállalkozásokon segíteni. Kifejtette, azt már a kormány is felismerte, hogy a kisvállalati adó (KIVA) és a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) nem teljesen érte el a kívánt célt, és a finomítás során további könnyítéseket kell hozzárendelni. ■ MTI Több társaság már nem kiemelt A kormány indoklás nélkül több cégtől megvonta a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet minősítést - a határozatok a pénteki Magyar Közlönyben jelentek meg. A döntés több sportlétesítmény-üzemeltetőt, illetve építőipari céget érint. A csődtörvény 2011 nyarán történt módosítása vezette be a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet fogalmát, amelyeket csőd esetén külön felszámoló kezel. Ebbe a kategóriába tartoznak például a nemzetbiztonsági szempontból fontos vagy nagy összegű állami szerkezetátalakítási támgoatásban részesülő társaságok. ■ MTI Egy szabályozási terv szerint öt telket hoznának létre a Margitszigeten, amely a XIII. kerülettől a főváros fennhatósága alá kerülhet. Éber Sándor „Tulajdonképpen felparcelláznák a Margitszigetet egy főváros által kidolgoztatott szabályozási tervezetben” - mondta lapunknak a XIII. kerületi főépítész. Arató György annak kapcsán nyilatkozott, hogy egy törvényjavaslat szerint a Margitszigetet, mely közigazgatásilag a XIII. kerület része, különálló fővárosi hatáskörbe utalnák. A főépítész elmondta, hogy öt új építési telket hoznának létre a dokumentum szerint. Ez alapján a Thermál és a Nagyszálló számára javasolnának egy telket (a jelenlegi helyzetben nincs önálló telkük). A következő telek lenne a volt Dózsa teniszstadion területe, a harmadik a Palatínus strandfürdő telke. Önálló telek lenne a Nemzeti Sportuszoda is a 2006-ban átadott bővítéssel, az ugrófallal együtt. Végül az atlétikai centrum lenne egy különálló telek. „Ezeknek a telkeknek a létrehozását hívjuk úgy, hogy felparcellázás, ugyanis más építési jogok vonatkoznak rájuk, mintha nem lennének önálló telkek" - hangsúlyozta a főépítész. Arató György szerint méltánylandó várostörténeti hagyomány alapján a Margitsziget a közösség tulajdonában van. Ezek alapján a kezelő legfeljebb az épületnek a tulajdonosa, például a szabadtéri színpadnál a főváros, vagy a szállodáknál a Danubius Zrt. A földtulajdont a fővárosi politika eddig megtartotta a közösség tulajdonában. A MarBUDAPEST FEJLESZTÉSEINEK hatékonyságát új szintre akarjuk emelni, és azt szeretnénk, hogy a fejlesztési koncepciókat ne akadályozzák meg közigazgatási problémák - hangoztatta a Parlamentben Répássy Róbert igazságügyi államtitkár, mikor ismertette azt a törvény- javaslatot, mely szerint a fővároshoz kerülhet a Margitsziget. Az előterjesztés alapján a sziget idegenforgalmi, és kulturális szempontból gitszigeten lévő ingatlanoknak a túlnyomó része jelenleg a fővárosé, vagy az államé, nincs a XIII. kerület tulajdonában földrészlet. „Nem a tulajdonunkat féltjük, hanem a jövendő parcellázási kötelezettséget tartjuk elfogadhatatlannak” - hangoztatta Arató. A főépítész szerint a tervezet alapján kötelező lesz kialakítani ezeket a telkeket, amelyek így az állam, vagy a főváros által eladhatóvá válnak. Ebben látja a XIII. kerület a legnagyobb vekiemelt fejlesztési területnek minősül. Répássy szerint a javaslat nem érinti a kerületi szuverenitás kérdését. A Fővárosi Főpolgármesteri Hivatal szerint Budapest előző vezetése nem kezdett semmit a fővárosi tulajdonú szigettel, most itt az idő, hogy a kormánnyal közös fejlesztés induljon. A Jobbik azt javasolta, hogy a óbudai Hajó-. gyári sziget is legyen a Margitszigettel azonos besorolású. szélyt, mivel a jelenlegi szabályozásuk Arató szerint a hosz- szú távú fennmaradását szolgálná a közösségi érdeknek. A Dózsa teniszstadion helyén ma már nincsen gyakorlatilag építmény, csak romok, miután telek lesz, akkor építhetnek rajta valamit. A szállodáknál újabb építési lehetőség már nincs. Az említett szabályozási tervezetet a főváros dolgoztatta ki, és a hatályos törvényi rendelkezések szerint a XIII. kerületi önkormányzat alkotott volna belőle helyi rendeletet. Ha életbe lépne a sziget elcsatolásáról j szóló törvény, akkor a szabályozási tervről már a fővárosi közgyűlés dönt. A XIII. kerületi polgármester „példátlan feldúlásának”, ész- szerűtlennek, törvénytelennek, és közigazgatási mutyinak titulálta a Margitsziget közvetlen fővárosi irányítás alá vonását, amiről nem kérték ki kerülete véleményét. Az Alkotmány- bírósághoz is forduló MSZP-s Tóth József szerint ezen az elven az állam„maga alá vonhatná" a debreceni Nagyerdőt vagy a pécsi Tettye Forrásház Zrt.-t is. Azt is jelezte, hogy Margitszigeten működő vállalkozások kerületet illető adóját a főváros kapná meg, ami mintegy 133 millió forint. Nem lesznek ápolók nyolc általános végzettséggel egészségügy Minden jel szerint hamvába holt a miniszter- elnök főtanácsadójának az az ötlete, hogy OKJ-s tanfolyamokon képezzenek ápolókat a magyar egészségügy számára akár 8 osztályt végzett tartós munkanélküliekből, és hogy velük pótolják azokat a magasan képzett, nyelvet beszélő ápolókat, akik egyre nagyobb számban hagyják el az országot. Hegedűs Zsuzsa szociológus még tavaly ősszel, a Magyar Ápolási Igazgatók Egyesületének konferenciáján jelentette be: a tervek szerint 1500 ember szerez ily módon majd képesítést, mégpedig több százmillió forintos uniós támogatással. A képzések heteken belül elindulnak - mondta akkor a főtanácsadó, akit most napokon keresztül hiába próbáltunk elérni, hogy megtudjuk, hogyan halad a program, hány embert képeztek már ki. Az Egészségügyi Állam- titkárságon sem kaptunk választ ez irányú kérdésünkre, ott azt mondták, a program kidolgozójától érdeklődjünk. Válaszolt viszont, mégpedig sommásan érdeklődésünkre a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke: „Hála Istennek, semmi nem lett belőle” - mondta Balogh Zoltán. A szakmán belül az elképzelés már a bejelentéskor megdöbbenést keltett, és bár a kamara még egyeztetést is ajánlott a főtanácsadónak a humánerőforrás-helyzet javítása érdekében, végül is sem őket, sem az ápolási igazgatókat nem keresték meg az óta sem a konkrétumokkal - mondta Balogh Zoltán. A MESZK elnöke megerősítette: azért nem megoldás segédápolókkal, ápolási asz- szisztensekkel feltölteni a létszámot, mert „bár fehér köpenyt viselnek, szakmai segítséget nem jelentenek a túlterhelt szakápolóknak”. Az egészségügyből a jól képzett, nyelvet beszélő szakdolgozók hiányoznak, akik elhagyják a pályát vagy az országot. Ma 4-6 ezerrel több ilyen szakember kellene a betegágyak mellé, döntően a Közép-Magyarországi régióban - mondta az elnök. ■ H. É. ■ A SÜL kerületi főépítész szerint kockázatos lehet, hogy a fővároshoz kerül a Margitsziget Ne legyen akadály közigazgatási probléma Akár börtönt is kockáztatnak a zsebszerződők javaslat Szabadságvesztés és a föld elkobzása is jöhet a bejelentésre induló ügyekben Nem csupán börtönt, hanem a teljes vagyonelkobzást is kockáztatják azok, akik zseb- szerződésre adják a fejüket - legalábbis erre számíthatnak júliustól, ha az Országgyűlés a tavaszi ülésszakban elfogadja a Meszes Nagy István törvényjavaslatát. A napokban beterjesztett törvényjavaslat széleskörű fellépési lehetőséget adna az ügyészeknek a zsebszerződéses esetekben. Amellett, hogy kezdeményezi annak jogszabályi rögzítését, hogy a zsebszerződések semmisségéből eredő követelések bírósági úton érvényesíthetők legyenek, az ügyész már bejelentésre vizsgálatot indítana. Ha az ügyész felvilágosítás iránti felhívását nem vagy késedelmesen teljesítik, illetve ha valótlan vagy megtévesztő választ adnak neki az érintett felek, már bírságot szabhatna ki. Ennek összege ötezertől 500 ezer forintig terjedne, cégek esetében a felső határ ötmillió forint. Ha az ügyész megalapozottnak látja a vádat, jogosult lenne pert indítani a zsebszerződések semmisségének megállapítása iránt. Az ügyész az eljáró bíróságnál kérhetné azt is, hogy az érintett termőföld tulajdonjogát a Magyar Állam javára ítélje meg. Az indoklás szerint erre a tulajdonos jogalap nélküli gazdagodása jelenthetne indokot. 3 Ö F; (fa Nőne az ügyészek jogköre a földszerződések elbírálásában A folyamat végén így az új föld tulajdonosa az állam lenne. A július elsejétől élő új büntető törvénykönyv - amellett, hogy a zsebszerződést mint büntetőjogi tényállást rögzíti, és öt évig terjedő szabadság- vesztéssel bünteti -, rendelkezik a vagyonelkobzás eseteiről. Amellett azonban, hogy általában anyagi haszonszerzésre irányuló esetekben ad ilyen lehetőséget a bíróságoknak, csak a kábítószer-forgalmazásból származó vagyonszerzést nevesíti. Ha a képviselők elfogadják a most benyújtott javaslatot, akkor a zsebszerződés esetében is hasonlóan járhatna el az illetékes ügyész. ■ B. L. Kulcsszerepben az Agrárkamara A ZSEBSZERZŐDÉSSEL Vádolt felek, amennyiben vitatják a vádat, csak a Magyar Agrárkamara mellett működő választottbírósághoz fordulhatnak. az egyszerű lakossági bejelentésre induló, és az ügyésznek meglehetősen széleskörű jogosítványokat biztosító ügyben tehát csupán egy köztestülettől remélhetnek jogorvoslatot a felek. Igaz, ha a kamarai választottbíróság döntést hoz, az már bíróságon támadható.
