Somogyi Hírlap, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-26 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 19. szám
2 KOZELET 2013. MÁJUS 26., VASÁRNAP HÍRSÁV Új hidat kapott a főcsatorna FELAVATTÁK szombaton a Hansági-főcsatornán átívelő, báró Berg Gusztáv nevét viselő negyvenméteres hidat, amely a személy és biciklis forgalmat szolgálja. Tízmilliárd a kollégium felújítására az egyetemes reformáció elindulásának 500. évfordulójáig, 2017-ig a kormány tízmilliárd forintot ad a Debreceni Református Kollégium és iskoláinak rend- behozatalára - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szombaton. Motorost ütött el személyautó a helyszínen belehalt sérüléseibe egy 35 éves motoros, akit személyautó ütött el az 5-ös főúton. A gépkocsi Kecskemét felől Kiskunfélegyháza felé tartott, amikor áttért a szembejövő sávba és összeütközött egy motor- kerékpárral. A személygépkocsi vezetőjét a mentők kórházba szállították. Két motor és egy autó ütközött egy ember meghalt, három súlyosan megsérült, amikor két motor és egy személyautó összeütközött a 8-as főúton a hajmáskéri elágazónál szombaton. A börtön sem volt jó alibi EGY BÜNTETÉSÉT töltő férfit gyanúsítanak azzal, hogy 2011 októberében halálra vert egy hajléktalant Sárospatakon. A nyomozást tavaly májusban felfüggesztették, idén áprilisban azonban újabb információk birtokában folytatták. Az 54 éves, sárospataki férfi beismerte tettét. Halálos gázolás Dabason halálra gázolt egy férfit egy személyautó Dabason szombat hajnalban. Az 54 éves férfi olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette. Keserűség a katedrán sztrájkkészültség A kiszámíthatatlanság rosszabb, mint a kevés fizetés Sztrájkra készülnek a magyar pedagógusok, bár a két szakszervezet közt ebben nincs teljes egyetértés. Abban igen, hogy a rendszerváltás ótan nem volt ilyen elkeseredettség a szak- ,mában. Fábos Erika bizonytalannak érzik a környezetet, amiben dolgozniuk kell. Az azonban kétséges, hogy ez a megmozdulás milyen eredménnyel jár. ” Ennek ellenére úgy véli, a körülményekhez képest a legész- szerűbb döntés a megegyezés volt, amivel álláshelyek tízezreit és intézményeket mentettek meg. A Tárki két éve készített egy kutatást, a magyar pedagógusok munkakörülményeiről. Ebből az derült ki, hogy a maA főiskolákon, egyetemeken oktatók fizetése a legmagasabb a tanárok között, átlagosan bruttó 240 900forint, a középiskolai tanárok 163 500, az általános iskolai tanítók pedig bruttó 154 300forintra számíthatnak havonta. Magyarországon az oktatás, képzés, tudományos kutatás területén a havi bruttó átlagfizetés 163 000 forint. Ennek a nettója - gyerek- kedvezmény nélkül - 106 ezer gyár iskolákban a nemzetközi átlagnál jóval több pedagógust és karbantartót találhatunk 1000 tanulóra vetítve, míg az osztálytermi asszisztens, tanulókat segítő szakemberek és a vezetés is aluldimenzionált. Vagyis pontosan azon a téren van elmaradás, ami az iskolát, modern, 21. századi munkahellyé tehetné. Ez a torz munkahelyi struktúra nemcsak drága, mivel az adminisztrációs és kisegítő feladatokra is pedagógusokat fizetnek, de forint. A tanárasszisztensek keresik a legkevesebbet, havi 113 300forintot, az alapfokú művészeti iskolák tanárai átlagosan bruttó 141 500forintot vihetnek haza, míg az óvodapedagógusok bére 140100forint. A szakmai tapasztalatot figyelembe véve a több mint tíz éve pályán lévő tanárok keresik a legtöbbet: az általános iskolákban átlagosan 177 ezer, a középiskolákban 193 ezer. forintot. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) csatlakozásra hív minden pedagógust, közalkalmazottat, szülőt, mindenkit, akik valódi felelősséget éreznek az ország jövőjéért. Az oktatás kérdése - mondják - nem lehet pártszimpátia, vallási hovatartozás kérdése, az közügy. Éppen ezért országos sztrájkot hirdetnek március végére. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke közölte: jogszerűen, a sztrájkra vonatkozó bírósági határozat függvényében, a március 15-ei ünnepségek utáni időszakra, az országos választmány által elfogadott és kijelölt időpontra hirdetik meg a határozatlan idejű országos sztrájkjukat. Elmondta: az állandósult forráskivonás, a köznevelési törvénybe „bele- merevült” politikai akarat épp az ellenkező hatást váltja ki, mint amire szükség lenne az ágazatban. „Az oktatás átalakításának irányaival, kiszámíthatóságával a pedagógusok 65 százaléka elégedetlen az országban- mondta Mendrey László.- 2007 óta nem volt béremelés a közoktatásban és ameny- nyiben valóban lesz fedezet a pedagógusi életpálya modell bevezetésére, az a pályakezdők esetében valóban érdemi bérrendezést jelent, de a régebb óta a pályán lévőknél ez korántsem ilyen egyértelmű. Másrészről negatív hatásai lehetnek a munkaterhekre, növelik azokat, ami automatikusan együtt jár munkahelyek megszűnésével is. Amennyiben a heti óraszámot a tervezett mértékben növelnék meg, az 22 ezer álláshely megszűnésével járna országosan.” Gallé Istvánná, a reprezentatív Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke azt Németországban négyszer annyit keres egy hentes, mint Magyarországon és megbecsülik a jó szakembereket mondta: a sztrájktörvény szerint sztrájkot csak szociális, vagy gazdasági érdekek miatt lehet meghirdetni. Azt, hogy a PDSZ milyen indokkal hirdeti majd meg, még nem ismert, de a megfogalmazása sem mellékes. Abból a szempontból sem, hogy a PSZ el tudja-e fogadni azt. Ezt, a kormánnyal általuk megkötött moratórium alapján nehezen tudja elképzelni, ugyanakkor tagjaik, „egyéni színekben” csatlakozhatnak a tiltakozáshoz. „Egy sztrájkhoz való kapcsolódás mindig a munkavállaló egyéni döntése, független attól, milyen szervezetnek, szakszervezetnek a tagja - mondta Galló Istvánná. - Adott esetben tehát bármely PSZ-tag is bekapcsolódhat a másik érdekvédő által szervezett tiltakozásba, a saját intézményében a szervezésben is segíthet, de ezt nem teheti a PSZ nevében. Az tény, hogy általános az elkeseredettség az oktatásban dolgozók közt, és komoly anyagi gondjaik vannak a pedagógusoknak. Nem elégedettek a reformokkal és nem is hatékony és a tanárok munkakörülményeit is rontja. Ez az oka, hogy a pedagógus szakma Magyarországon egyre kevésbé vonzó, a 30 évnél fiatalabbak aránya a pályán mindössze 13 százalék. A heti kötelező óraszám (19-22) nem magas, a heti teljes óraterhelés megfelel a a nemzetközi átlagnak. Az osztálylétszámok is a nemzetközi átlag körül mozognak, ráadásul Magyar- országon az ezer gyerekre jutó pedagógus létszám magasabb, míg a magyar pedagógusok éves óraterhelése a legalacsonyabb Európában. A vizsgálatból ugyanakkor az is kiderül: a magyar pedagógusok terhelés- és komfortérzetét nem a pedagógiai munka, vagy az óraszámok nagysága, hanem a társadalmi elismerés hiánya, az adminisztratív terhek és a kisegítői feladatok megnövekedése, a hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás, az egyenetlen terhelés és a kiszámíthatatlan oktatáspolitika csökkenti leginkább. Nem csak Stockholmban gyújtogatnak Még a székely zászlót is elismernék rmdsz Rögzítenék, hogy a romániai magyarok az ország részei, egyenlő polgárai szombatra virradóra átterjedtek több svéd városra a hét elején Stockholmban kezdődött zavargások. Lars Byström rendőrségi szóvivő szerint a főváros központi részein a korábbiakhoz képest viszonylag nyugodt volt az éjszaka, de folytatódtak a rendbontások Stockholm elővárosaiban, és más településekről is incidensekről érkeztek hírek. Stockholmban csak két autót rongáltak meg, viszont az ország középső részén fekvő Örebro városában 25-30 álarcos fiatal három kocsit és egy iskolát gyújtott fel, illetve megrongált egy rendőrőrsöt, köveket hajigáit a rendőrökre. A fővárostól egyórás autóútra fekvő Södertaljeban egy üres házat gyújtottak fel, és leégett egy épület Stockholm egyik elővárosában, Kistában is, amely egyfajta információs-technológiai központ, ahol nagy távközlési és informatikai vállalatok találhatók. Linköpingben nyolc autót, egy iskolát és egy óvodát gyújtottak fel, de a rendbontók közül senkit se tudtak előállítani a hatóságok. Incidensek voltak Uppsalában, Malmőben és más városokban is. Szombatra virradóra 30-40 alkalommal riasztották a tűzoltókat Svédországban, a hatóságok 23 embert vettek őrizetbe. ■ A Romániát nemzetállamként meghatározó alkotmány első cikkelyének megváltoztatására nincs reális esély, de olyan módosításra igen, amely garantálja, hogy a romániai magyarok az ország részei, egyenlő és legitim polgárai - hangoztatta Victor Ponta román miniszter- elnök, a Bukarestben kormányzó Szociáldemokrata Párt elnöke szombaton Csíkszeredában, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 11. kongresszusán. Ponta rámutatott: elengedhetetlen, hogy a román kormány mindig párbeszédet folytasson az RMDSZ-szel, mint a magyar közösség egyetlen választói leVictor Ponta miniszterelnök, a romániai Szociáldemokrata Párt elnöke (balról) és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a szövetség kongresszusán gitimitással rendelkező képviseletével. A székely zászlóra utalva rámutatott: egy olyan szabályozást javasolt nemrég az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében elmondott beszédében, amely a román és az EU-zász- ló mellett elismeri a helyi jelképeket. A régiók kialakításáról szólva azt mondta: megérti, hogy a magyarság nem akar olyan óriásrégiót, amelynek központja távol van, és amelynek irányításában közösség képviselői kisebbségben vannak. „Azt a formulát keressük, amely az identitás megőrzését és a fejlődést is biztosítja” - ígérte. ■ Í ulók száma 2000-2011 (ezerfő) nénytípusa/év 2000 2002 2004 2006 2008 2Gjp 201^áltqfe;| i __ 353,1 331,7 3g,5 327,6 3256 336$' 341,ffeü,^ I Általános iskola 957,8 930,3 887,7 828,9 788,6 756,5 Wj) -210,2 I Szakiskola 125,5 130,5 131,7 129,2 133,6 ~139,2 13|i|lf,6 I Gimnázium 178,5 186,5 193,3 200,2 203,6 198,? 18ÍpTg.6 1 Szakközépiskola 239,3 239,7 245,3 243 236,5 240|3 233# 1 '6,2 I ,m . , ^ mmm swmmmM Nettó 106 ezer forint az átlagbér
